Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) szervezésében egy új tudományos projekt indul „Alsóban az élet! – Rázzuk gatyába együtt a talajokat!” elnevezéssel ez év tavaszán, amelynek alapja a civil közreműködés – tette közzé honlapján a Talajtani Intézet.
A talaj egymással szoros kölcsönhatásból álló, egymásra épülő alrendszerekből (élő-élettelen, szerves-szervetlen) létrejött önszabályozó rendszer. A talajok „természetes” állapotában kialakult szabályozó mechanizmusok biztosítják az egyensúlyt az egyes alrendszerek között, amelyek mindaddig megfelelő módon működnek, amíg ezeket külső hatás, emberi beavatkozás nem éri.
Fontos, hogy a termelők vigyázzanak a talajokra, hogy elegendő és egészséges élelem legyen az emberek számára. Ezért kell mindent megtudni a talajról, amit lehet.
Megjelent az Agro Napló legújabb online kiadványa: fókuszban a talaj!
A talaj egy élő rendszer, egyedi élőlények különböző kölcsönhatása által létrejött egység. Végső működőképessége számos alap- és kiegészítő tényező eredőjétől függ, ami az idővel és a környezeti tényezőkkel is folyamatosan változik. Szakértőink a talajélet fontosságára és a szükséges beavatkozásokra hívják fel a figyelmet. A válaszokért kattintson!
A téli trágyázási időszakon belül február 1-től az őszi kalászosok fejtrágyázása megengedett – hívja fel az érintettek figyelmét honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Elfogadták a Talajvédelmi Cselekvési Tervet az Agrárminisztériumban, a dokumentumban a gazdálkodókat segítő stratégiai célok megvalósítása fogalmazódik meg; a terv szellemiségének kialakításában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is szerepet játszott.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a gazdálkodókat és az agrárszakembereket, hogy dr. Nagy István agrárminiszter elfogadta a Talajvédelmi Cselekvési Tervben szereplő, gazdálkodókat segítő stratégiai célokban megjelölt feladatok megvalósítását.
Az első foszfortartalmú talajkondicionáló Magyarországon – mert számunka fontos a talaj.
Ha célunk a talaj termőképességének fenntartása, a gazdálkodásunk jövedelmezőségének biztosítása, akkor tegyünk a talajélet helyreállításáért!
Napjainkban egyre gyakrabban merül fel a probléma: hihetetlen gyorsan fogy a talajok termőrétege. Ennek több oka lehet, de semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság, illetve a talajművelés hátrányos hatásait. A FAO adatai szerint a világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés).
A föld beteg, de legalábbis fáradt – hangzott el a Talajközpontú Termelés Konferencia budaörsi rendezvényén, május közepén. A termőtalajjal foglalkozni kell, hogy meggátoljuk a romlását, illetve előtérbe kell helyezni fenntartható művelését.
Bevezetés Az öntözés mesterséges beavatkozás a növényállományok vízigényének gazdaságilag indokolt szinten történő kielégítésére. A szántóföldi növénytermesztés során a termesztett növények terméseredményeinek javítására csapadékhiányos évjáratokban az egyik legeredményesebben alkalmazható agrotechnikai eljárás. Az öntözés végrehajtása azonban komoly szakértelmet és körültekintést kíván. A nem szakszerűen végzett öntözés ugyanis a talaj termékenységét olyan mértékben ronthatja, amely a terület későbbi mezőgazdasági hasznosítását is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Termőtalajaink védelme érdekében ezért hazánkban törvény szabályozza az öntözés engedélyezésének feltételeit, amelyben a talajvédelmi hatóságra jelentős szerep hárul.
BEVEZETÉS A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll.
A talaj feltételesen megújuló természeti erõforrásunk. Legfontosabb tulajdonsága a termékenység. Vagyis az a képesség, hogy képes a növényeket ellátni a fejlõdésükhöz szükséges tápanyaggal és vízzel. Ezt a tulajdonságát használja ki az ember, amikor szántóföldi növénytermelést folytat. A talajt érõ károsító hatások azonban sokszor olyan visszafordíthatatlan folyamatokat idéznek elõ a talaj biológiai rendszerében, amely a termõképesség elvesztésével járhat.
A zöldtrágyázás kedvezõ agronómiai és növényvédelmi hatásai már az ókorból ismertek, ennek ellenére hazánkban kevesek számára kedvelt tápanyag-utánpótlási és talajállapot javító eljárás. Az utóbbi években, a nyugati országrészben egyre nagyobb területen vetnek zöldtrágya- vagy köztes védõnövényeket.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll. Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.
A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények talajra gyakorolt jótékony hatásáról, amely hatás a terméseredmények növekedésében egyértelmûen jelentkezett.
A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történõ befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlõ potenciális termõképességet a lehetõ legkedvezõbb összhangba tudja hozni.
Hazánkban az 5%-nál nagyobb lejtésû területek, ahol a talajerózió számottevõ kárt okoz, mintegy 2,297 millió hektár, amelybõl 554 000 ha erõsen, 885 000 ha közepesen és 858 000 ha gyengén erodált terület (Stefanovits, 1999).
A TALAJVÉDÕ MÛVELÉS összetett gazdálkodási rendszer, amely az erõgép–munkagép–talaj kapcsolatában FÕ SZEMPONTNAK TEKINTI A TALAJ VÉDELMÉT, szerkezetének, mint élõ környezetnek a fenntartását.
Hazánkban a szõlõültetvények számottevõ része , mintegy 55 %-a lejtõs területeken foglal helyet. Ezek a térségek ökológiai, s azon belül talajtani szempontból kedvezõ tulajdonságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor ezen területek védelmére, vízgazdálkodására fokozott figyelmet kell fordítani.
A polírtiszta magágyak és sorközök korát éljük, miközben a zöldtrágyázásra úgy tekintünk, mint valami elavult gyakorlatra a ’80-as évekből. Megmutatjuk, miért jársz rossz úton akkor, ha nem takarod a talajodat.
2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.
Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt Önnek: a helyszíni akkreditált MINTAVÉTELTŐL kezdve, a gyors és precíz akkreditált LABORVIZSGÁLATOKON át, a szükséges SZAKMAI DOKUMENTÁCIÓK elkészítéséig. Tevékenységünk kiterjed az ország egész területére, igazodva az Ön igényeihez, magas szolgáltatási színvonalon.
Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt Önnek: a helyszíni akkreditált MINTAVÉTELTŐL kezdve, a gyors és precíz akkreditált LABORVIZSGÁLATOKON át, a szükséges SZAKMAI DOKUMENTÁCIÓK elkészítéséig. Tevékenységünk kiterjed az ország egész területére, igazodva az Ön igényeihez, magas szolgáltatási színvonalon.
Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt Önnek: a helyszíni akkreditált MINTAVÉTELTŐL kezdve, a gyors és precíz akkreditált LABORVIZSGÁLATOKON át, a szükséges SZAKMAI DOKUMENTÁCIÓK elkészítéséig. Tevékenységünk kiterjed az ország egész területére, igazodva az Ön igényeihez, magas szolgáltatási színvonalon.
Talaj: a földkéreg legfölső, termékeny része, tudományosabban: háromfázisú, polidiszperz rendszer. A száraz definícióknál azonban jóval több: a mezőgazdasági termelés alapja, meghatározó tényezője, a növények és a bennük élő állatok élettere, nemzeti vagyon és erőforrás, valamint ahogy Stefanovits Pál írta: „a talajon nemcsak állunk, élünk is”.
A talajegyetem sorozat első évada véget ért. Az első évben külön fejezetekben megismerhettük az egyes talajtani tulajdonságokat és azok terepi és labormeghatározási módszereit.
A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.
Az elmúlt évtizedekben a világ élelmiszernövény termelése jelentősen növekedett, globális szinten lépést tartva – néhány régió kivételével – a népesség növekedésével.
A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.
A Talajegyetem sorozaton belül harmadik alkalommal foglalkozunk a talajbiológia témakörével, jelen cikkben a szerző a termésnövelő baktériumtrágyák precíziós alkalmazását veszi górcső alá.
A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.
A talajok víztartó és vízvezető képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talajtulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét. E tulajdonságokat pedig elsődlegesen a talajok mechanikai összetétele (az agyag-, por- és a homokfrakciók aránya) valamint a talaj szerkezeti állapota határozza meg.
A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.
A modern gazdálkodás hatására talajaink szerkezete, állapota egyre inkább leromlott. A tudatos gazdának nagyon fontos tényező a vetésforgójában a zöldítés, hisz ezzel tudja megőrizni vagy javítani a termőterülete vízháztartását, termőképességét, laza talajszerkezetét.
A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?
Egy mezőgazdasági terület támogathatóságának feltétele, hogy a 10/2015 (III. 13.) FM rendelet 2.§-ban foglalt előírásoknak megfeleljen a művelt terület.
Több 100 ezer hektár szántót sújt évente az aszály, emiatt nagyon fontos a földeken a víz megtartása. Ezért az AXIÁL Kft. első webkonferenciáján a talaj nedvességének megőrzése volt a középpontban.
Az agrártudományokat és a mezőgazdasági gyakorlatokat egyaránt segíti, ha olyan fejlesztést vezetnek be, amivel hatékonyabban lehet adatokat szerezni a gazdálkodás egyik legfontosabb szereplőjéről, a talajról.
BIOFIL Szárbontó, BIOFIL Talaj-pH specifikus és BIOFIL Talajőr készítmények. Háromszoros biológiai hatásfok a többlethozam, termésbiztonság és növényegészség érdekében!
A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.
Leromlott szerkezetű a talaja? Küzd a klímaváltozás okozta hatásokkal, aszállyal, víznyomásos területekkel? Mi megoldást adunk a BIOFIL® Klíma termékkel!
A Lajtamag Kft. a zöldítés terén Magyarországon legnagyobb múlttal és saját kutatás-fejlesztéssel rendelkező családi tulajdonban levő cégcsoport. Hiszünk abban, hogy a tudatos zöldítés segíti a földterületeink állapotának javulását, és növeli a jövedelmezőséget. A zöldítésért kapott támogatás pedig csak hab a tortán, hisz pénzt is kapunk egy olyan munkáért, ami jót tesz a talajainknak.
Meddig jó ÖNNEK AZ ASZÁLY? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Elővásárlási ára: 44 990 Ft/tonna + áfától (kuponkedvezménnyel).
Talajaink nem pusztán fizikai és kémiai alkotók összessége. Igen fontos, tulajdonképpen „mozgatórugójuk” a biológiai szereplők, a mikro- és makro-organizmusok.
A világ növekvő lakosságának élelmiszerellátása a mezőgazdaság egyre hatékonyabb hozzájárulása nélkül nem valósítható meg. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság képes legyen megfelelni ennek az elvárásnak, megfelelő termőtalajra van szüksége. A termőföldveszteség csökkentése tehát nem csupán az aktív, élő természet és a környezet védelmét jelenti, hanem egy szélesebb kontextusban komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal is jár.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.
Védjük meg termőföldjeinket a klímaváltozás okozta károktól! Víz- és tápanyagfelvétel hatékonyságának növelése természetesen!
A kukoricaaratás még messze van, a napokban nőtte ki magát a kapálásból, így még a termésről nem sok mindent lehet mondani. A napokban olvasható, előre jelzett rekordtermés akár meg is lehet, de el is maradhat. Az ország azon részén, ahol eddig is nagy szárazság volt, nem valószínű a rekordtermés, ott viszont, ahol eddig „rendszeresen” megkapták a csapadékot, … majd a kombájn megmondja.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
2023-ban új közvetlen támogatási formával bővül a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási eszköztára. A hektáralapú támogatás célja a környezet- és klímatudatos gazdálkodás elősegítése.
A UPL Hungary Kft. visegrádi évindító szakmai rendezvényének kiemelt témája a fenntarthatóság volt. Piyush Kumar country menedzser köszöntőjében felvázolta: a vállalat olyan mezőgazdasági hálózat kiépítésén dolgozik, amely partnerei számára elérhetővé teszi a fenntartható növekedést és fejlődést. Hangsúlyozta: ennek szellemében alakította ki a UPL a hagyományos növényvédelmi (Crop Protection), vetőmag és a betakarítás utáni üzletágak mellett a biológiai megoldásokkal foglalkozó NPP (Natural Plant Protection) divízióját.
A termesztett növényeinket fertőző gombabetegségek nagy része a talajban telel át és innen indulnak a fertőzések. Ha a talajban csökkenteni tudjuk az áttelelő képletek számát, úgy az ezekből induló fertőzések erőssége is csökkenthető. A talajban áttelelő gombabetegségeket kémiai módszerrel nem tudjuk gyéríteni, ellenük különböző mikroorganizmusokat használhatunk.
A talajművelés a tarlóhántással a kombájn mögött kezdődik, mármint azoknak, akik egyáltalán talajt művelnek. A NoTill-ben nem csinálunk semmit, csak vetünk, vetünk és aratunk. Azért ez sem ennyire egyszerű, de erről majd később.
Sikeres ellenőrzések a halgazdaságoknál
