MENÜ

Címke: Talajoltás

Partnereink hírei > X 2023.10.16.

Miért hasznos a baktériumos talajoltás vetés előtt?

A mezőgazdasági termelés sikerességének alapja a termőföld, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. A helytelen talajműveléssel, a túlzott műtrágya és okszerűtlen növényvédő szer felhasználással eljutottunk odáig, hogy amíg 1 kg talaj épül, újraéled, addig 17 kg talaj állapota romlik le.

Partnereink hírei > X 2021.03.01.

A nagytányéros technológia napraforgóban

A napraforgó termesztésében mindig a gyorsaság, a kellő időben elvégzett agrotechnikai beavatkozásokon múlik a siker, legyen szó a vetésről vagy a gyomirtásról. A növény számára a gyors kezdeti fejlődés is nagyon fontos, hiszen a sorok záródásával ugrásszerűen javul az állomány gyomelnyomó képessége s a szántóföldi növények közül a legjobban reagál a talajoltásra.

Partnereink hírei > X 2020.10.05.

A nagy BIOFIL trió

Napraforgó és kukorica betakarítás, őszi kalászosok vetése – ezek az őszi munkák szinte jó két hónap alatt lezajlanak. Hogyan lehet megalapozni az egészséges talajt és a bőséges termést? Miért fontos a szervesanyagok visszaforgatása? Hogyan és miért alkalmazzuk a mikrobiológiai készítményeket a tarlókezelésnél és az őszi vetéseknél? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban.

Szakfolyóirat > 2017/01 > Pr Biofil Terragro Kereskedelmi Kft. borsó

Borsó talajoltó baktérium készítmény

A baktériumos talajoltó készítmények használata ma már része a korszerű, fenntartható növénytermesztési technológiáknak, és ezalól a borsó sem kivétel! A BIOFIL baktérium készítmények az egyetlen olyan talajoltó termékcsalád, amely kifejezetten talaj- és növényspecifikus termékekkel is rendelkezik. A BIOFIL Borsó talajoltó termékkel kapcsolatban – két év szántóföldi tapasztalat alapján – kijelenthető, hogy a felhasználó gazdák kivétel nélkül elégedettek a készítménnyel. Jelentős terméstöbbletről, jó minőségről és egészséges, szép növényállományról szólnak a beszámolók.

Szakfolyóirat > 2017/03 > Szántóföld Alga bioplazma Talajoltás

Az alga és bioplazma termékek mezőgazdasági használatának lehetőségei

A mikroorganizmusokat tartalmazó talaj-, mag- és növényoltások napjaink mezőgazdasági gyakorlatának részét képezik. A legtöbb ilyen termék általánosan, mint a termésnövelőkhöz sorolt „baktériumtrágya” kerül forgalomba, de nem csak baktériumokat, hanem élesztő- és fonalas gombákat és algákat is tartalmazhatnak. Az algákkal történő oltások a baktériumokkal szemben nem olyan gyakoriak, mivel felhasználásuknak az előnyei még kevésbé ismertek. Az algákban rejlő lehetőségeket támogatja ugyanakkor, hogy felhasználásuk sokrétű, mind a talajba, mind pedig a növényi felületekre történő alkalmazásuk, sejtes és nem sejtes, kivonatolt, vagy roncsolt, ún. bioplazma formában is lehetséges.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Tudósítás talajkonferencia Gabonatermesztők Országos Szövetsége Wijnand Sukker

TALAJKONFERENCIA 2017

Talajkonferenciát szervezett márciusban Budapesten a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Magyar Kukoricaklubbal karöltve a Holland Királyság Nagykövetsége és a Talajtáp Természetes Tápanyagok Program szakembergárdája. A Talajtáp a holland állam által támogatott program, amely hosszú távú megoldásokat kíván keresni a tartós növénytáplálási hiányra Magyarországon és törekszik arra, hogy megerősödjön Hollandia és Magyarország között az együtt­működés a mezőgazdaság területén. Nemcsak hazánkban, hanem Európában is, főként a kelet-európai országokban egyoldalú, a berögződésekhez makacsul ragaszkodó, rutinszerű tápanyag-gazdálkodás folyik, aminek következtében a tápanyagmérlegek negatívak, a szervesanyag-visszapótlás csökken, a gazdálkodás nem fenntartó jelleggel zajlik. Az előadások témáit – melyeket kitűnő szakemberek tolmácsoltak –, úgy jelölték ki a szervezők, hogy e szerteágazó problémakör útvesztőjében a talajközpontú gondolkodást előtérbe helyezve rámutassanak a megoldásokra is.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Pr Natur Agro Talajoltás mikrobiológiai készítmény

Mi alapján válasszunk tavaszi talajoltó készítményt?

A jó talajállapot igénye nem lehet kérdés. Elősegítésére törekedni kell a hétköznapok gyakorlatában, és ennek a legegyszerűbb módja a baktériumos talajoltás. Amikor elhatározzuk, hogy talajainkon mikrobiológiai talajoltást alkalmazunk, jó tisztán látni adottságainkat, lehetőségeinket. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően már néhány ezer forintos hektárköltséggel is sokat tehetünk talajaink egészségért, termőképességük javulásáért.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Pr Natur Agro Talajoltás mikrobiológiai készítmény

Mi alapján válasszunk tavaszi talajoltó készítményt?

A jó talajállapot igénye nem lehet kérdés. Elősegítésére törekedni kell a hétköznapok gyakorlatában, és ennek a legegyszerűbb módja a baktériumos talajoltás. Amikor elhatározzuk, hogy talajainkon mikrobiológiai talajoltást alkalmazunk, jó tisztán látni adottságainkat, lehetőségeinket. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően már néhány ezer forintos hektárköltséggel is sokat tehetünk talajaink egészségért, termőképességük javulásáért.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Pr AGRO.bio Hungary Kft. Talajoltás mikrobiológiai készítmény

Kétszer ad, aki gyorsan ad – talajoltás a napraforgóban

A napraforgó termesztésében mindig a gyorsaság, a kellő időben elvégzett agrotechnikai beavatkozásokon múlik a siker, legyen szó a vetésről, vagy akár a gyomirtásról. Az AGRO.bio ajánlatában szereplő BactoFil B10 + KITEStart Liquid NP és a BactoFil B10 + TrichoMax technológiai csomag azt a segítséget adja meg a növénynek, amire elsősorban a vegetáció kezdetén szüksége van.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Pr AGRO.bio Hungary Kft. Kukorica Talajoltás

A kukorica többre képes – tegyük azzá!

A kukorica termesztésében is a vegetáció első fele meghatározó a termés szempontjából. Ha ebben a fázisban a növény a lehető legtöbb és legjobb támogatást kapja (stresszmentes fejlődés, gyommentes környezet, megfelelő tápanyagellátás, ideális környezeti feltételek), akkor javul a termésbiztonsága, növekszik a potenciális termés elérésének lehetősége.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Pr AGRO.bio Hungary Kft. Talajoltás talajbaktérium

A műtrágyák hatékonyságának növelése talajoltással

A szántóföldi növények közül a napraforgó reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Pr Szója szójatermesztés talajbaktérium

A szójatermesztés BIOFIL-lel kezdődik

A szója ültetésének ideje lassan elérkezik. A gazdálkodók fontolóra veszik a fajtát, a vetés várható idejét, a tőszámot, tápanyaggazdálkodást, valamint azt, hogy oltsák-e a magot vagy a talajt, esetleg mindkettőt annak szimbionta baktériumával, a Bradyrhizobium japonicum törzzsel. Gyakran merül fel a kérdés, hogy megéri-e a talajt is oltani a szójamag oltása mellett?

Szakfolyóirat > 2019/09 > Pr Terragro Kereskedelmi Kft. klímaváltozás Talajvédelem

Termőföldek – Nyomás alatt…

Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.

Szakfolyóirat > 2020/01 > Pr Talajoltás borsó BIOFIL Borsó

A borsó (Pisum sativum) oltásáról

A borsó napjainkban „reneszánszát” éli. Nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb fehérjenövényünk újra egyre nagyobb teret nyer magának. Népszerűségét egyrészt az utóvetemények hozamára gyakorolt pozitív hatása, másrészt a maga után hagyott jobb minőségű talajállapotnak is köszönheti.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Segítünk eligazodni a mikrobiális talajoltó készítmények hatásait illetően

A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.

Oldalak: 1 / 4
1 2 3 4