A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A rendezvénysorozaton tájékozódhat a készre oltott bőtermő Karintia szója fajtákról, a BASF által garantált biztonságos szója gyomirtásról, a Timac Agro tolmácsolásában a fenntartható és hatékonyság növelő tápanyag utánpótlásról, továbbá az Arysta készítményeiről, amelyek a sikeres szójatermesztés szolgálatába szegődtek.
A Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködése révén, valamint a Hüvelyesek nemzetközi évéhez kapcsolódóan született az alábbi cikk, amely a szójatermesztés fázisait és termesztési körülményeit mutatja be.
A hazánkban termesztett GMO-mentes szójának nagy értéke van a nemzetközi piacon. Nemcsak az emberi táplálkozásban, hanem az állati takarmányozásban is fontos szerepet tölt be a fehérjenövény. A zöldítési program miatt is jelentős támogatást élvez a szója, így 2014. évről a 2015. évre jelentősen megnövekedett a szója termőterületek nagysága (80%-kal) és a termesztő gazdák száma is (165 %-kal). A 2014. év időjárása kedvezett a szójának, azonban a 2015. év már nem. Ez tükröződik az országos termésátlagokban is, 2, 69 t/ha és az 1, 9 t/ha mennyiségeket tekintve. A sikeres szójatermesztés sok tényezőtől függ. Fontos a fajtaválasztás és a megfelelő technológia, növényvédelem alkalmazása. A meleg, magas páratartalmú folyóvölgyek a legalkalmasabbak a pillangós virágú növény számára. A helytelenül végzett gyomirtás például 30 %-kal is visszavetheti a termésátlagot. A gümőzést is sok tényező befolyásolja: fontos a vetéskori és csírázáskori talajhőmérséklet, a termőföld levegőzöttsége és nitrogénellátottsága is. A szójatermesztő gazdáknak a BIOFIL Szója és a BIOFIL talajspecifikus baktérium készítményünkkel segíteni szeretnénk, és támogatni a szép, egészséges növényt, a bőséges és jó minőségű termést azáltal, hogy a gümőzés folyamatát termékeinkkel erősítjük, biztosabbá tesszük.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára.
A hazai vetésszerkezet nagyon egysíkú, mondhatni gabonahangsúlyos, a változást kezdeményező korábbi lépésekkel csak minimális eredményt lehetett elérni ezen a területen — mondta el Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke Pécsett telt ház előtt, a Karintia SzójaRoadShow Baranya megyei állomásán.
Ugrásszerűen nőtt az idén a hazai szójatermő terület az új fehérjetámogatásnak köszönhetően, azonban a termés elmaradt a várt mennyiségtől. A támogatási rendszer újdonságai és a terméskiesés miatt lesznek elutasított támogatási kérelmek is.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára. Az idei évben a szójatermesztők köre jelentősen bővült, a vetésterület növekedett.
Interjú Matthias Krönnel, a Duna Szója Összefogás vezetőjével
A szója vetése megkezdődött, az előzetes adatok alapján a szója vetésterülete várhatóan 50%-kal nőtt a tavalyihoz képest. Több kezdő és gyakorló szójatermesztő is szembesülhet a technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra igencsak nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára. Az idei évben a szójatermelők köre bővülni, a szója vetésterülete jelentősen növekedni fog.
Amikor a lap Főszerkesztője felkért arra, hogy az Agro Napló „Szójaoskola 2014” sorozatához – írjak bevezető sorokat, úgy véltem, hogy nem lesz nehéz dolgom. Szójáról napokig lehet beszélni, írni pedig akár egy életen át is lehet, még Magyarországon is. Nem kell mást tennem, mint mesélni a szója eredetéről, származásáról, fontosságáról az emberi táplálkozásban, jelentőségéről a takarmányozásban és arról, hogy szójából (és alkotóiból) több száz féle terméket készítenek. Aztán arról is írok, hogy nincs a földtekén még egy olyan növény, amely hozzá hasonló területnövekedéssel dicsekedhetne, már ha egy növény dicsekedni tudna. Amikor eddig jutottam, eszembe ötlött, hiszen ezt a történetet az imént fejeztem be és itt következik a felvezetés után.
A FAO adatai szerint a szójatermesztés a szántóföldi növénytermesztés egyik sikerágazata. Termesztése az utóbbi 50 évben a világon megnégyszerezõdött, s az évezred elsõ évtizede végére a vetésterület nagysága meghaladta a 100 millió hektárt. Termesztése a világon több évezredes múltra tekint vissza. Európai megjelenése a XVII. század végére keltezhetõ, s hazai elterjedése Haberlandt Frigyes munkásságának köszönhetõ, aki 1873-ban Kínából, Japánból, Mongóliából, a Kaukázusból és Tuniszból kapott 20 szójaváltozattal Magyaróváron kezdte meg a honosítását.
A Szabadszentkirályi Mezõgazdasági Zrt. és az újmohácsi Margittasziget 92 Kft. adott otthont szeptemberben a már hagyományosnak számító Sumi Agro által rendezett szójabemutatónak. Az elõbbi gazdaság mintegy 300 hektáron, az utóbbi 1000 hektáron termel szója vetõmagot, ahogy a termelési eredményeik is mutatják, igen magas színvonalon.
A szójának két fõ hasznosítási iránya van: az állattenyésztés legfontosabb fehérjeforrása, másrészt az élelmiszeriparban széles körben felhasználható alapanyag. Hazánkban változó kedvvel és területen termesztették és termesztik. Az utóbbi években területe 30–35 ezer hektár között ingadozik, termése évi 60–90 ezer tonna, ami a hazai felhasználás mintegy 20%-a.
Az eredményes szójatermesztés megkívánja a gazdától a megfelelő gondosságot, odafigyelést és szakmai tapasztalatot. A szója olyan területeken is meghonosodott hazánkban, ahol a klíma- és talajviszonyok nem optimálisak a növény számára.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. országos Road Show keretén belül, az ország 5 különböző pontján beállított kísérletek bemutatásával, biológiai és termesztéstechnológiai ajánlással informálta ez év őszén a szójatermesztőket.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
Több termés, nagyobb biztonság.
Három kontinens tíz országából érkeztek szakemberek a Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvényére Hédervárra.
Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.
A szója ültetésének ideje lassan elérkezik. A gazdálkodók fontolóra veszik a fajtát, a vetés várható idejét, a tőszámot, tápanyaggazdálkodást, valamint azt, hogy oltsák-e a magot vagy a talajt, esetleg mindkettőt annak szimbionta baktériumával, a Bradyrhizobium japonicum törzzsel. Gyakran merül fel a kérdés, hogy megéri-e a talajt is oltani a szójamag oltása mellett?
Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.
A szója – hazánkban nem őshonos növény – a pillangósvirágúak családjába tartozik, mely család jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képes létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen egy jellegzetes képletet, ún. gümőt képeznek a gyökereken. E gümők szerepe nem más, mint a légköri N megkötése, mely nitrogénforrás a növény szükségletének 20–70%-át fedezi, cserébe pedig a baktériumok a számukra szükséges szerves anyagokhoz hozzájutnak a növénytől.
Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.
Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.
Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.
A Gabonakutató kiváló szójafajtákkal, területre és fajtára adaptált agrotechnikai ajánlással és prémium kategóriás vetőmaggal áll a termelők rendelkezésére.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott a Karintia szójanapja Baranya megyében. A kiemelkedő látogatottság egyértelműen igazolja a szója jövőjét Magyarországon.
A szójatermesztés felfutását várják a következő időszaktól a hazai szójapiac meghatározó szereplői, körbejártuk jóvoltukból a témát, megvilágítva azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek első hallásra is a szója malmára hajtják a vizet.
A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójatermesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.
Az olajos magvú növények közül a szója termesztése a kialakított támogatási rendszerek függvényében perspektivikus lehetőség a növénytermesztők számára. A csírázást követően fontos a növények kezdeti fejlődésének stabilizálása és a megfelelő gyökérrendszer és az ehhez kapcsolódó nitrogénkötő gümők kialakítása. A szója megfelelő szintű és minőségű tápanyag-utánpótlása meghatározza a növények kondícióját, ellenállóképességét és termésstabilitását.
Idén is kiváló magyar hal kerülhet az ünnepi asztalra
