A kalászosok vetése előtt kikelt gyomokat a talajművelő eszközökkel rendszerint elpusztítjuk. A vetést követően kikelt gyomok fejlődését pedig már a kultúrnövény állapota is jelentősen befolyásolja.
A csírázó repceállományok víz- és tápanyagfelvételét gátolják, a kelő repcét agresszíven elnyomják a kultúrnövénnyel együtt megjelenő gyomnövények.
A több évig tartó kisparcellás vizsgálatokat követően nagyüzemi körülmények között is bizonyított a NUFARM Agility+Mezzo kombinációja.
Bárhogyan alakul is az őszi repcevédelmi szezon, valószínűleg a rovarkártevők elleni védelemé lesz az idei főszerep. Az inszekticidet (is) tartalmazó csávázószerek kényszerű mellőzése miatt szinte biztosan elkerülhetetlenné válik a repcetáblák rendszeres, akár napi szintű bejárása, főként a kelő, szikleveles és néhány lomblevélpáros állapotban.
A Nufarmer Magazin nyári-őszi lapszámának fő témája az őszi kalászosok vetőmagcsávázása. Emellett a tarlóápolásról, a repce őszi növényvédelméről, a napraforgó állományszárításáról, valamint a kalászosok őszi gyomirtásáról is szó esik.
A Nufarm felszívódó hatású csávázószerei a választás szabadságát kínálják Önnek.
Az Asclepias syriaca – magyarul selyemkóró, népies nevén vaddohány – egyre jelentősebb invazív gyomnövény, amely főként a laza szerkezetű, homokos talajokon fordul elő.
Kertészeti kultúrákban használható gombaölő szerből számos fajta közül válogathat a termelő. A Prolectus a profik választása.
A jelentkezés feltétele: egyetemi szintű agrár-, kertész-, erdőmérnöki végzettség (régi típusú, 5 éves osztatlan képzésben és az új típusú BSC + MSC képzésben való részvétel, ill. ehhez kapcsolódó okl. mérnöki diploma).
A fejlett országokban a korszerű növényvédelem széles körű alkalmazásának köszönhetően a károsítók által veszélyeztetett termés nagy része megmentésre kerül. A helytelen gyakorlat viszont bizonyos károsítók esetén rezisztens típusok megjelenéséhez vezethet. Európában is megjelentek már egyes herbicid hatásmódokra (pl. az ALS-gátló szulfonil-karbamidokra) rezisztens gyomnövény rasszok. Magyarországon ez a jelenség még nem számottevő, de már a kalászos gabonákban is ismerünk gyomrezisztencia eseteket.
Permetezőgépeink feladata a növényvédő szakmérnök által meghatározott hatóanyag pontos kijuttatása a növény felületére. Legyen a folyamat gyors, kisebb környezeti terhelést okozó megelőzés, ne drága utókezelés. Pontosan és optimális időben.
A módosított növényvédelmi szabállyal még inkább a növényorvosokra építik a szakmai kérdéseket a jövőben – mondta Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alelnöke az AGROmashEXPO szakmai fórumán.
Ugrásszerűen nőtt az idén a hazai szójatermő terület az új fehérjetámogatásnak köszönhetően, azonban a termés elmaradt a várt mennyiségtől. A támogatási rendszer újdonságai és a terméskiesés miatt lesznek elutasított támogatási kérelmek is.
A hagyományt követve a Corvinus Egyetem Budai Campusának dísztermében rendezték meg a növényvédő mérnökök és növényorvosok országos tanácskozását, a 10. Növényorvosi Napot, november elején.
Üdvözöllek Laci! Kérlek, mondj néhány szót az általad irányított két cég tevékenységéről.
VETÉSTŐL ARATÁSIG SZÉLTIPPANTÓL ÉS KÉTSZIKŰ GYOMOKTÓL MENTES ÁLLOMÁNY
Az olasz Mazzotti gyár önjáró permetezőgépe mellett tették le voksukat a Gépszolg Nagykőrös Kft. tulajdonosai. A korszerű növényvédelmi eszköz hazai képviselete, az Agro-Tipp Kft. a gazdaság székhelyén ünnepélyes keretek között adta át a gyártó újszériás gépét.
VETÉSTŐL ARATÁSIG SZÉLTIPPANTÓL ÉS KÉTSZIKŰ GYOMOKTÓL MENTES ÁLLOMÁNY
NUFARMER MAJÁLIS - Debrecen, KaposvárSYNGENTA SZER-SHOW - Dalmand, Hajdúböszörmény, HódmezővásárhelyBAYER FARM - Sárbogárd-Nagyhörcsökpuszta, TiszagyulaházaKWIZDA TEREPSZEMLE - Szarvas, Zalaegerszeg-Bekeháza, Felsőnána
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
A 2015/2016-os évtől az Euralis Kft. kínálatában is megjelennek a Clearfield® repcék.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
Normális esetben 50 cm a célfelületig való távolság. Azonban vannak olyan termelők, akiknek ez már sok! Miért és milyen előnyei vannak a nem sokkal 30 cm feletti szórókeret távolságnak az állomány felett, hamarosan megtudjuk.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
Jász-Nagykun-Szolnok megye Kelet-Magyarország középső részén, a Tisza által kettéosztva, az Alföld területén fekszik. Felszíne egyenletes síkság, éghajlata szélsőséges vonásokat mutat.
Szőlészeti gyakorlati gépbemutatót tartottak április 8-án Villányban, ahol az ágazatban fontos eszközökkel – Hardi, Deutz-Fahr és Gregoire – találkozhatott az a közel száz érdeklődő, akik ellátogattak az esemény helyszínéül szolgáló Günzer Pincészetbe.
A megelőző növényvédelmi intézkedések ellenére a változó időjárási viszonyok hatása veszélyezteti azt, hogy alacsony szinten tartsuk a gabonák mikotoxin szintjét. Speciális inaktiváló termékek takarmányba keverése viszont segíthet leküzdeni a mikotoxinok negatív hatásait, amelyek a gyomor-bél traktusban (GIT) hatástalanítják a méreganyagokat.
A növénytermesztés biztonságának alapvető feltétele a hatékony növényvédelem. A növénytermesztési inputanyagok közül a növényvédő szer felhasználása leginkább az év klimatikus viszonyaitól, valamint a termesztő egyéni mérlegelésétől függ. Míg az Európai Unióban 2012-ben és 2013-ban csökkent a növényvédő szer felhasználás 2011-hez képest, addig hazánkban a csapadékosabb tenyészidőszak miatt inkább nőtt.
AZ EURO-ECO CSOPORT TAGJAKÉNT MUKÖDO UNIVER-PENTA KFT. NÉVJEGYZÉKI SZAKTANÁCSADÓI, MUNKATÁRSAI ORSZÁGSZERTE NAP MINT NAP TALÁLKOZNAK OLYAN KÉRDÉSEKKEL, AMELYEK MÁS GAZDÁLKODÓKAT IS ÉRINTENEK. LAPUNKNAK RENDSZRESEN MEGOSZTJÁK OLVASÓNIKKAL A FONTOSNAK VÉLT KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZAIKAT.
Interjú Knolmár Tiborral
A kalászos gabonafélék növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.
Változó igények a növényvédelmi technológiában
A közép- és hosszú távú tervezés nem nélkülözheti a képzelőerőt megtestesítő tudományos kutatások eredményeit, különösen akkor nem, ha azok a ma realitásaiból táplálkoznak. A következő pár évtized minden bizonnyal színesebb lesz az innovatív megoldásokat alkalmazó mezőgazdaság területén, bár a jövő már régen elkezdődött néhány szakterületen. Új cikksorozatot indítunk, melyben partnervállalataink fejlesztői egy-egy felvetett konkrét témára reagálva osztják meg ismereteiket, tapasztalataikat, a jövőbe mutató trendeket és megoldásokat, mindezt közérthető módon tálalva az Olvasónak. Célunk e sorozattal, hogy a termelők minél szélesebb körű tájékozódását elősegítsük akár a nemesítés, akár az előremutató technológiai megoldások lehetőségeit feltárva. Nem titkolt szándékunk, hogy egyes esetekben ráébresszük a gazdákat arra, hogy bizony szemléletmódváltásra van szükség a fenntarthatóság, a termelékenység, vagy a teljesítmény növelése céljából.
A Hardi precíziós növényvédelmi rendszerei a beállított permetezési dózis sebességarányos kijuttatása mellett teljesen automatikus GPS sorvezetéssel és átfedésvezérléssel rendelkeznek.
A Magyar Kukoricaklub tanulmányútja az USA-ban
A Pioneer Portfólió Farm minden évben bemutatja a legkorszerűbb növénytermesztési technológiákat kukorica, repce és napraforgó kultúrákban. Szeptemberben a dombóvári rendezvény helyszínére látogattunk, ahol a mintaparcellákon a legújabb Pioneer portfólión kívül a DuPont növényvédelmi technológiáival, illetve a Genezis műtrágyázási programjával ismerkedhettünk meg a fent említett kultúrák vonatkozásában. A szakmai információkban gazdag rendezvényt Timár Béla nyitotta meg, s egyúttal megköszönte a termelő kollégák bizalmát a cég Maximus® és a Clearfield® hibrid repcéi iránt. A 2014-es repce vetőmag-értékesítési szezont a DuPont Pioneer kiemelkedő eredménnyel zárta.
Agrár szakmai konferenciára invitálta a szakembereket a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, ahol több aktuális témakör került kitárgyalásra különböző panelekben kerekasztal-beszélgetés formájában. Az Agro Napló véleménye szerint ez a konferencia szakmaiságával, aktualitásaival, a kivitelezés módjával, valamint hangvételével méltán kiérdemelte a kivételesen jó rendezvények „érdemérmet”.
A hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája a csemegekukorica, a kontinens legnagyobb termőterülete hazánkban van. A kedvelt élelmiszernövény iránti növekvő kereslet azt eredményezte, hogy idén az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen, 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók csemegekukoricát. A szakemberek szerint vannak tartalékok az ágazatban.
Megfelelő hibrid és technológiaválasztással hogyan mérsékelhetjük a környezet terméscsökkentő hatásait. Milyen módon érhetünk el jelenlegi eredményeinkhez képest +1 tonna terméstöbbletet? Az idén több helyszínen +1 tonna Centrumok keretében technológiai kísérleteket állítottunk be, a kérdések megválaszolására:
Az elmúlt években hozzászokhattunk a hatékony rovarölő szeres csávázás előnyeihez, különös tekintettel a repcebolha és a káposztalégy lárvája elleni védekezésre. Mit tehetünk 2014-ben?
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
A szója növényvédelmét tekintve a legnagyobb kihívást a szója gyomirtása jelenti. Rovartani problémák és kórtani megbetegedések csupán alkalmi jelleggel, fogékony fajták esetén, szélsőséges körülmények között jelentkezhetnek. Ezek meglepetésszerű fellépése viszont jelentősen nehezíti a védekezések időszerűségét, indokoltságát és gazdaságosságát.
Áttekintés – élet a vulkánokon Veszprém megye mezőgazdasági adottságai igen speciálisak. A Balaton és a vulkanikus domborzatok találkozása kiváló feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez, szántóföldi területe pedig az egyik legalacsonyabb az országban (2013-ban 15. a 19-ből). Az országos átlaghoz képest kb. 1%-kal alacsonyabb a szántóföldi terület aránya a teljes művelt területen belül, sokéves átlagban 95,5% körül alakul.
Áttekintés – minden a régiben Csongrád megye megművelt mezőgazdasági területének kultúránkénti szerkezete az egyik legstabilabb az országban, pedig 2005 és 2012 között közel 25 ezer hektár lett bevonva a művelésbe. Évről évre a termőterület 96-97%-a körül alakult a szántóföldi növények részaránya a teljes művelt területet tekintve; ez a szám megfelel az országos átlagnak. Emellett egy-két – országos szinten is megfigyelhető – példától eltekintve a kultúraterületek aránya is viszonylag stabil.
A 100 éves mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező BASF vegyipari vállalat idén októberben limburgerhofi Mezőgazdasági Központjában ismertette integrált növényvédelmi megoldásait, illetve a jövő biztonságos élelmiszer-ellátáshoz való hozzájárulását sajtókonferencia keretében, amelyre az Agro Napló is meghívást kapott.
Akárcsak a többi kultúrában, a kalászosoknál is tetemes lehet a terméskiesés, ha teret engedünk a gyomkonkurenciának. S akkor még nem szóltunk az általuk felhasznált tápanyag és víz pótlásáról, ami napjainkban egyre drágább. A táblák gyommentesítése összetett feladat, hiszen számos tényező befolyásolhatja, hogy hol, mikor, milyen gyomokkal számolhatunk. Egyebek között az elővetemény, az abban használt gyomirtó szer, a vetés ideje és az állomány sűrűsége nagyban befolyásolhatja, hogy tavasszal mennyi és milyen gyomokra számíthatunk. A gyomszabályozás mindenképpen megtérül, hiszen nem csak minőségileg lesz jobb, illetve nagyobb a termés, de az utóvetemény gyomflórájára is előnyösen hat. A kérdés csak az, hogy milyen készítményt, illetve hatóanyagokat válasszunk. Egyebek között ezt is megkérdeztük egy tapasztalt szakembertől, Miklóssy Bélától.
Dr. Aponyi Lajos növényorvos az elmúlt negyedszázadot termelésirányítóként töltötte Martonvásáron. Amikor elkezdtek a környékén repcét termeszteni, megállapodtak munkatársaival, hogy csak úgy fognak bele a termesztésbe, ha a repce növényvédelmi tényezőit maximális szinten tudják biztosítani, mert az a sikeres termesztés záloga. A neonikotinoidok betiltását követően decembertől új fejezet kezdődik a repcetermesztésben – erről tartott előadást az ismert szakember a Monsanto találkozóján.
Fenti címmel tartott előadást Sopronban, a Monsanto Hungaria Kft. Disztribútor és nagytermelő találkozóján, Gábriel Géza, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága (NÉBIH NTAI) igazgatóhelyettese, fontosnak tartva azt, hogy első kézből továbbítson információkat az agrárszektor szereplőinek a neonikotinoidokkal kapcsolatos rendeletről.
Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.
Immár tizedik éve rendezi meg a mostanra hagyománnyá vált Szántóföld Napját a BASF Agrodivízió Magyarország. A négy városban (Szekszárdon, Beleden, Kondoroson és Hajdúböszörményben) zajló esemény szekszárdi helyszínén jártunk.
A precíziós (helyspecifikus) növényvédelem új módszerei alkalmazásának a gyakorlatban nagymértékű gazdasági és környezetvédelmi előnyei vannak, a külföldi, több évtizedes tapasztalatok alapján akár 40%-kal is csökkenhet a kijuttatott növényvédő szerek mennyisége. A precíziós módszerek bevezetésének elsősorban azokon a helyeken van szerepük, ahol a táblán belül heterogén vagy kismértékű a károsító szervezetek előfordulása.
A harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk vetésterülete az elmúlt évben rekordnagyságúra, több mint 617 ezer hektárra nõtt. Az átlagtermés hektáronként 2 tonna körül alakult (a legmagasabb 2,65 tonna volt). Tenyészideje alatt extrém szárazsággal kellett megküzdenünk, ami országos átlagban nem rontotta lényegesen a termelés gazdaságosságát.
Hazánkban a napraforgó a legfontosabb olajos növényünk. Az elmúlt években folyamatosan növekvõ vetésterület mellett 550–600 ezer hektár volt a vetett terület nagysága.
A legnagyobb területen termesztett kultúrnövényeink a kalászos gabonák, ezért növényvédelmük meghatározhatja egy-egy gazdaság jövedelmét. A gyomirtás elhagyása a következõ években – a mezei acat, parlagfû, ragadós galaj stb. felszaporodása következtében – csúnyán visszaüthet, a búzák, árpák elégtelen kórtani állapota pedig a termés minõségét, mennyiségét befolyásolhatja kedvezõtlenül. S akkor még nem szóltunk azokról a pluszköltségekrõl, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a kultúrnövények elöl elszívott, gyomok által felvett vizet és tápanyagot pótoljuk. Napjainkban már nem elég a jól megválasztott agrotechnika, a vetésforgó, a megfelelõ talajmunka, a változékony gyomflóra megköveteli a gyomirtást, ha az adott körülmények között a legtöbb, legjobb minõségû termést szeretnénk betakarítani. Mindezt a Kiskunfélegyházán élõ és gazdálkodó Terjék László is megerõsítette, amikor saját tapasztalatairól kérdeztük.
2. A hatóanyag mozgása a talajban és a növényben
A kalászfuzárium az egyik legfontosabb betegség a fogékony fajtákon, az ellenállókon azonban szerepe mérsékelt, bár itt is okozhat gondot. A rozsdák és más betegségek elleni védekezés is hasonló, a fogékony fajtáknál kiemelt jelentõségû, míg az ellenállóknál elhanyagolható. Hasonló a helyzet a további betegségeknél is.
Uzonyi András, a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje és Medgyesi Gábor, növénytermesztési ágazatvezetõ-helyettes, a bólyi kerület vezetõje összegezték az õszi búza termesztés aktuális növényvédelmi tapasztalatait. Összességében megállapítható, hogy a nyár a száraz idõjárás miatt növényvédelmi szempontból nem volt különösen izgalmas, mégis megéri e tekintetben is megismerkedni a bólyi gyakorlattal.
Makó Szabolcs irányítása alatt az 1960-as évektõl a balatonboglári szõlõk növényvédelme példaértékû volt. Bár a szakember már nincs köztünk, az õ szakmai szemlélete és az általa elért színvonal a mai napig él, amit jelez, hogy még a tavalyi „nehéz” évjáratban is a Balatonboglári Borvidéken a szõlõ termésátlaga duplája volt a többi borvidékének. Ehhez döntõen hozzájárult a VitiCOOP Kft., amelynek egyik vezetõje Vukovich László.
Tizenkét országból közel 300 gyártó és forgalmazó állította ki legújabb, illetve már jól ismert termékeit az idei Agro+MashExpo agrárkiállításon. A három napos rendezvényre jellemzõ volt a magas látogatói létszám, tömött standok és számos komoly érdeklõdõ ügyfél. A kiállítók jelentõs része több új géppel, eszközzel, eljárással mutatkozott be.
A cég 2008-ban magyarországi üzleti tevékenysége legmagasabb árbevételét érte el, s 2009-ben a szûkülõ piac ellenére hasonló eredményt jegyez. A növényvédõ szer szegmensben 22,5 Mrd forint árbevételt realizáltak, és ez a kiváló eredmény második legjobb üzleti évüket jelentette.
Az Arysta Lifescience idei szezonnyitó rendezvényének fõ témája az amerikai kukoricabogár elleni hatékony védekezés lehetõsége volt.
Szezonnyitó rendezvénysorozatot tartott országszerte a Syngenta. A találkozókra meghívott gazdák megismerkedhettek a legújabb kalászos-, olajos növények valamint kukorica növényvédelmi technológiákkal és vetõmagkínálattal, emellett hasznos mezõgazdasági tanácsokat kaptak az idei évre vonatkozóan.
A szója az állattenyésztésben nélkülözhetetlen fehérjeforrás, az élelmiszeriparban pedig széles körben felhasználható alapanyag. Magyarországi termesztését mindig a szükség, a válságos idõ kényszerítette ki. Termesztési kultúráját igazán a hetvenes évek iparszerû növénytermesztési technológiája honosította meg. Azóta vetésterülete és a termesztési kedv is hullámzó, de egy tény: hazánkban bizonyos tájkörnyezetben szóját lehet gazdaságosan termelni.
Minden valószínûség szerint az idén a szárazság lesz a mezõgazdasági termelés meghatározója. A legelkeserítõbb képet az Alföldön láthatjuk, ott gyakorlatilag március végétõl nem hullott csapadék (7–8 hét esõ nélkül!), mindeközben a hõmérsékleti értékek a sokéves átlagot meghaladták, több esetben új melegrekord született. A talajok május közepére teljesen kiszáradtak. Egy kicsit jobb a kép a Dunántúlon, áprilisban a Délnyugat-Dunántúlon hullott 10 (20) mm esõ, majd májusban újabb áldás érkezett ugyanebbe a térségbe, de ekkor már a Balaton-felvidék és a Bakonytól északra esõ vidék is kapott 10–20 mm esõt.
Az áprilisi gyors felmelegedés a növények robbanásszerû fejlõdését hozta, s az idõszakra jellemzõ kórokozók még kevésbé jelentek meg. A kártevõk viszont korán és tömegesen támadták meg növényeinket, a védekezések elkezdõdtek. A következõ idõszak változékonyabb idõjárást ígér, s ezzel együtt megkezdõdik a növényvédelmi „fõszezon”.
Hazánkban a legnagyobb területû szántóföldi kultúra az õszi búza mellett a kukorica. A kukoricát lehet monokultúrában, vetésváltásban, illetve vetésforgóban termeszteni.
Az elsõ szemlék azt mutatják, hogy az õszi vetésû növények jól teleltek, a telelõ károsító tömeget kissé csökkentette a téli idõjárás.
A kártevõk, betegségek és a gyomok évente a világ termésének mintegy harmadát semmisítik meg. Ellenük hatásosan a különbözõ növényvédelmi eljárások (agrotechnikai, mechanikai biológiai, kémiai) együttes alkalmazásával (integrált növényvédelem) lehet környezetkímélõ, hatékony módon védekezni.
November közepén immáron harmadszor rendezte meg a Magyar Növényvédõ és Növényorvosi Kamara a Növényorvos Napot. A szakma összetartását és az aktuális tájékozódásra való igényét jelezte a nagyszámú résztvevõ megjelenése azon a rendezvényen, amely céljaként a növényorvosok és növényvédõ mérnökök naprakész információkkal való ellátását fogalmazta meg a növényvédelem területén bekövetkezõ változásokról.
Az utóbbi egy-két évben olyan hírek láttak napvilágot, hogy az Európai Unió be akarja tiltani a repülõgépes növényvédelmet.
A Monsanto innovációs eszközökkel segíti a növénytermesztõket
Annak ellenére, hogy a burgonya egyik legfontosabb tápláléknövényünk, s hogy termesztésének régi hagyományai vannak hazánkban, a termésátlagok mélyen a világszint alattiak, a legfejlettebb burgonyatermesztõ országokénak mintegy felét teszik ki csupán.
Április idõjárása szokás szerint változékonyan alakult. A hõmérséklet átlagértéke a sokéves átlaghoz közelített, de ez helyenként eltérõ értéket mutatott (északon fagy is elõfordult).
A növénytermesztés egyik legbizonytalanabb eleme az idõjárás, amely gyakran és jelentõsen beleszól a gazdálkodás sikerébe.
Így február vége felé – a cikk írásakor – örömmel nézem a ragyogó napsütésben fürdõ tájat. Az emberek hangulata is megváltozott, sokan a kertekben vagy éppen a szántóföldi táblákon dolgoznak, készülõdnek a vegetáció indulására. Más oldalról némi aggodalom is vegyül az örömbe – nem túl korai-e ez a tavasz?
A hatékony permetezést lehetõleg minél kevesebb vegyszerrel, adott esetben vegyszermentesen, kis költséggel, jó biológiai hatással, környezetkímélõ módon kell elvégezni.
Immáron második alkalommal hívta tagságát a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara egy szakmai napra, közös dolgaik megbeszélésére és szakmai útravaló megfogalmazására a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar dísztermébe.
Szélsõségesen száraz és forró nyarat hozott a 2007. Július közepén nap, mint nap hõmérsékleti rekordok dõltek meg.
Szántóföldi növényvédelmi bemutatók a Bayer CropScience szervezésében
A tavaszi növényvédelmi helyzet elemzéséhez röviden vissza kell tekintenünk az elmúlt idõszak jellemzõire.
Magyarországon – a gabonatermesztésen belül – a kukoricatermesztésben elért eredmények kiemelkedõ jelentõséggel bírnak. A kukorica a vetésterület 32%-át foglalja el.
A Növényvédõszer-gyártók és Importõrök Szövetsége Egyesület (NSZ) menedzsmentje a közelmúltban filmvetítéssel egybekötött hasznos és rendkívül idõszerû szakmai fórumra invitálta a sajtó képviselõit, illetve az ágazatban érdekelteket, hogy megfelelõ információkhoz juthassunk az egészséges táplálkozás és a biztonságos növényvédelem összefüggéseirõl. Lantos Péter elnök és Dr. Hargitai Ferenc fõtitkár elõadásából megtudhattuk, hogy elõnyösek-e számunkra az új brüsszeli döntések az egyébként nélkülözhetetlen növényvédõ szerekkel kapcsolatban. Az érdekes elõadás legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban osztjuk meg olvasóinkkal.
A májusi idõjárás a sokéves átlaghoz közelítõ felmelegedést hozta, s a csapadék is a szokásos mennyiségben hullott. Az õszi vetésû növények kezdik behozni fenológiai elmaradásukat, május 20. táján az õszi búza kalásza hasban volt, bár némely helyen akkor még alig jutott túl a bokrosodáson.
A napraforgó egyik legfontosabb növényünk, hiszen 500 000 ha körüli az éves vetésterülete. Fontosságát még az is növeli, hogy a biodízel programban is számításba jöhet a napraforgó olaj, még ha nem is olyan mértékben, mint a repceolaj. A következõ években a repceolaj-kereslet növekedésével a napraforgó piaca is stabilizálódni látszik. Természetesen csak akkor gazdaságos a termesztése, ha az átlagtermés 3 t/ha, vagy azt meghaladó. Ez a szám nem irreális, hiszen a ma kapható korszerû fajták potenciális termõképessége ennél jóval magasabb. Egy hektár termelési költsége 140 000–150 000 Ft, tehát mindenképpen arra kell a termesztõnek törekedni, hogy a növénynek lehetõleg mindent megadjon, mert másképpen nem érhetõ el a nyereséges termesztés. Ehhez mindenféleképpen szükség van a növény mikroelem-igényének a kielégítésére. Ennek költsége már elenyészõ összeg a többihez képest.
Az idei tavaszra leginkább az a jellemzõ, hogy nagyon lassan érkezik meg. Február 18–22. között volt egy átmeneti, csalóka felmelegedés, de azt követõen ismételten zord, kimondottan télies idõ következett. Március 15. után is csak nagyon lassan indult el a tavaszodás. A csapadékban bõvelkedõ telet hasonlóan csapadékos tavasz követte (március 13–14. hóvihar!), a talajok vízzel telítettek, az olvadás hatására rohamosan emelkedik a belvízzel elöntött terület nagysága.
Napjainkban világszerte, így hazánkban is egyre inkább fokozódó igény a biztonságos élelmiszer elõállítása, emellett a környezet terhelésének csökkentése, az integrált termesztés bevezetése. A környezetkímélõ növényvédelem a rendszer egyik leghangsúlyosabb eleme, amely alapelveiben elõnyben részesíti a biológiai, biotechnológiai védekezési módszereket a növényvédõ szerek használatával szemben, valamint védi a terméket fogyasztók egészségét, kíméli a hasznos élõ szervezeteket.
A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre meghatározza az ország gyümölcs- és szõlõ faj- és fajtaösszetételét. A kis területen lévõ nagy növényszám rengeteg kézi munkát, egyedi törõdést, naponkénti figyelmet, speciális szakértelmet kíván, ugyanakkor nagy érték, nagy kockázat, a jövõ záloga.
Az õszi vetésû növényeknél a téli idõjárás, a tavaszodás kezdete, gyorsasága alapvetõen meghatározza az állományok tavaszi indulását, egészségi állapotát. Éppen ez indokolja, hogy röviden visszatekintsünk a téli idõjárásra, a telelés hatásaira. Amint emlékszünk rá, tavaly egy kimondottan csapadékos nyár után kellemes, meleg, napos õsz köszöntött be, s egészen Erzsébet napig (november 19.) nem volt komolyabb lehûlés. Igaz volt ez szeptemberre, a hónap közepe utáni egy hét kivételével, amikor az átmeneti lehûléssel együttesen jelentõs mennyiségû csapadék hullott.
A mezõgazdasági termelésben elengedhetetlen növényvédelem hazai és nemzetközi megítélése, szükségességének és hasznosságának hangsúlyozása mellett számos kérdõjelet is felvet. Ennek oka az, hogy a növényvédelmet peszticid felhasználása végett környezetszennyezõ tevékenységként tartják nyilván. A célirányosan és szakértelemmel alkalmazott növényvédõ szerek (peszticidek) nagy többségben szintetikus elõállítású kemikáliák, melyek a kipermetezést követõen, a felhasználók által ismert idõintervallumon belül lebomlanak. Amennyiben ez így van, miért is kell a káros mellékhatásoktól tartanunk, és miért kell szelídebb, környezetkímélõbb eljárásokat kutatnunk, és amennyiben van ilyen, azt bevezetnünk?
Annak érdekében, hogy erõs és egységes megjelenést biztosítson magának a világpiacon, az Arysta LifeScience minden régióban egyetlen név alatt, egységes vállalatként folytatja tevékenységét.
Az Európai Unió támogatási irányelvei szerint a biológiai élettartamuk végéhez ért ültetvények felújításához nem adható támogatás. A szerkezetátalakítás támogatása az újratelepítéshez vehetõ igénybe.
Sarokpontok és aktualitások A cukorrépa termesztését–termelését, annak gazdaságosságát részben befolyásolják az agrotechnikai tényezõk.
Az innovatív termékek és integrált növényvédelmi megoldások területén vezetõ Bayer CropScience két nagyszabású szántóföldi bemutató keretében látta vendégül partnereit. Az elsõ Bayer Légyott rendezvénysorozatra a Dunántúlon június 15–16-án Lajoskomáromban, az Alföldön pedig június 17–18-án Kabán került sor.
A Syngenta elõdjeihez hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a partnereivel való apcsolattartásra. Több éves hagyományt folytatva idén is megrendezésre került két helyszínen az országban; Enyingen és Hajdúböszörményben a Syngenta Szer „Show”. Enyingen 600, Hajdúböszörményben 550 termelõt látott vendégül a cég.
A cukorrépa termesztés közgazdasági helyzete, megítélése, a termesztés lehetõségei és feltételei jelentõs mértékben megváltoztak az utóbbi években. A termõterület az elmúlt tizenöt évben a közel 140.000 ha-ról kevesebb, mint felére csökkent. Az idei évben várhatóan 70-75.000 ha lesz a betakarítható terület.
A növényvédelemrõl szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet kötelezõen elõírja a növényvédõ gépek típusvizsgálatát és a permetezõgépek idõszakos ellenõrzését. Az elõzõ számban a gépek típus minõsítésének rendszerét mutattuk be, ez alkalommal permetezõgépek felülvizsgálatáról foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat, és ismertetjük a tervezett intézkedéseket.
A polifág károsítókhoz sorolható gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) komoly gondokat okoz a kukorica és napraforgó termelők számára, szerte az országban. Ez a bagolylepke jellegzetes vándorlepke faj, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján, már Magyarországon is áttelelhet. Az imágó, tojásból való kifejlődéséhez 4 - 6 hétre van szükség, ami alapján időjárástól és teleléstől függő számú nemzedék alakul ki egy évben. A berepülő és az itt áttelelt nemzedékek fejlettsége között lényeges különbségek vannak. Ezért minden fejlődési alakjával jelen van ebben az időszakban. A fő kártételt az utolsó fejlettségi stádiumban lévő lárvák okozzák. A növények generatív részeit fogyasztják elsõsorban, és szinte bármilyen termesztett növényt megtámadnak. Jelentős kárt okozhatnak kukoricában, paprikában, paradicsomban, napraforgóban, uborkán, babon, borsón, dísznövényeken.
A KITE Rt. komplex növényvédelmi rendezvényeket az országban két helyszínen szervez. Az északi illetve a déli régiónak Törökszentmiklóson, míg a Dunántúli régiónak Soponyán.
A szőlő három legfontosabb betegségének - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - fellépésére szinte minden évben számíthatunk. Az évjárattól függően változik, hogy melyik lép fel járványosan, de sajnos volt már példa arra is az elmúlt évtizedben, hogy mindhárom betegség súlyosan károsította a szőlőt. Mindhárom kórokozó esetében fontos, hogy elõrejelzésre alapozottan, de megelõzõ jelleggel védekezzünk ellenük.
A burgonya, legfontosabb szántóföldi kultúráink egyike, amely növényvédelmi szempontból széles körű figyelmet érdemel. Számos zárlati károsítót kell rendszeresen vizsgálni a Magyarországra kerülõ és az itt termelt tételekben. Az egyik ilyen zárlati károsító a burgonya hervadás és barna rothadás (Ralstonia solanacearum). A baktérium tünetei Magyarországon elsõként 2000 - ben jelentek meg étkezési Kondor és Desiree fajtákban. Késõbb vetõgumótermõ területen is kimutatható volt a kórokozó. A tünetek közül, amelyek megjelenésére a rendkívül meleg időjárás és az öntözés hajlamosít, a növények csúcsi leveleinek hervadása, és az egész szárra kiterjedő turgorveszteség jelenik meg először a beteg növényállományban. Késõbb ez a hervadás az egész bokorra kiterjed, a levelek alulról felfelé száradnak és az edénynyalábok barnásan elszínezõdnek. Az átvágott szárból piszkosfehér baktériumnyálka áramlik. A fertõzött gumókat kettévágva az edénynyalábgyûrû barnásan színezõdik és nyomás hatására, piszkosfehér nyálka válik ki. Ha gyanús növényeket, vagy gumókat találunk, értesíteni kell a megyei illetékes Növény - és Talajvédelmi Szolgálatot.
Zala megye területére nagy kiterjedésû, homogén domborzat nem jellemzõ. Nemcsak a felszín szabdalt dombokkal, völgyekkel, erdõvel, füves és szántó területekkel, de a talajok is nagyon sokfélék.
A növényvédõ szerek engedélyezett felhasználásának feltételei és a permetlémennyiség kiválasztása A növényvédelem feladata a fellépõ kórokozók, kártevõk és gyomok gazdasági kárt okozó szint alá való szorítása. A védekezéseket kellõ idõben, megfelelõen megválasztott növényvédõ szerekkel és eszközökkel kell elvégezni. A védekezési munkák elmulasztása, illetve nem kellõ idõben történõ elvégzése jelentõsen csökkentheti a termés mennyiségét és minõségét.
Az Aventis és a Schering kizárólag a Bayer-rel tárgyal Leverkusen / Strasbourg – Az Aventis és a Schering a következõ hetekben kizárólagosan a Bayer AG-vel tárgyal agro-vállalatuk, az Aventis CropScience eladásáról. A strasbourgi székhelyû, növényvédelemmel foglalkozó és növényvédõ szereket gyártó cég 76 %-a az Aventis, míg 24 %-a a Schering tulajdonában van. A Bayer ezzel a vásárlással növényvédelmi üzletágát akarja jelentõs mértékben kibõvíteni. Ez lenne a Bayer történetének legnagyobb üzletszerzése.
A növényvédelem története során a csávázás volt az egyik elsõ növényvédelmi beavatkozás, ami a gyakorlatban is elterjedt, és mind a mai napig megtartotta jelentõségét. A csávázás eredményességét a csávázószer biológiai hatásán kívül annak formulációja és a felhordási technológia is erõteljesen befolyásolja. Mindezt figyelembe véve a Magyar Kwizda több mint öt éve egy csávázási program felépítésébe kezdett, amely túlmutat a csávázószerek forgalmazásán, és egy komplett csávázási technológia kereteit ajánlja a felhasználók figyelmébe. A csávázási program három fõ pillérre épül, mint a minõségi csávázó szerek, a magas színvonalú csávázási technológia és a testreszabott finanszírozási feltételek biztosítása.
A hazánkban õshonos szelídgesztenyefa (Castanea sativa) erdei környezetben hosszú életû fája, ellenálló a fertõzésekkel szemben. Ennek az az oka, hogy más lombosfákkal vegyes állományban a fajspecifikus, csak a gesztenyét fertõzõ kórokozók járványveszélye kisebb, mint a tiszta állományú ültetvényekben. Az erdõben meglévõ biológiai egyensúly biztosítja, hogy a kártevõknek jelen vannak a természetes ellenségei, parazitái. Gyümölcsösben permetezéssel pusztítjuk a kártevõket, de a vegyszeres védekezés megöli a hasznos élõlényeket is.
A hazai és külföldi piacokon is eladható bor elõállításának egyik alapfeltétele a minõségi növényvédelem, amelynek egyik, de nem kizárólagos eszköze a minõségi növényvédõszer. A szõlõvédelem igen fontos mozzanata a károsítók fellépésének, egyes esetekben (pl. lisztharmat, szürkepenész) a fellépés lehetõségének idõben történõ felismerése, ellenük a leghatékonyabb növényvédõ szer kiválasztása, a permetezés jó idõzítése. Az egyes károsítók elleni védekezést mindig elõrejelzésre alapozva hajtsuk végre!
A dió hazánkban mindenütt biztonságosan termeszthetõ. Legnagyobb dió ültetvények Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Somogy megyében találhatók. A dióbél magas tápértéke, sokoldalú cukrászati hasznosítása miatt keresett termék, a dió-törzs értékes faipari- a diólevél gyógyászati- és kozmetikai- alapanyag. A diótelepítés egyike az állami támogatásban részesíthetõ gyümölcsfajoknak. A diótermesztés felsorolt elõnyei mellett azt is fontos tudni, hogy növényvédelmi alapismeretek nélkül kockázatos diótermesztésbe fogni, akár a termést, akár a faanyagot szánják eladásra.
A hazai és külföldi piacokon is eladható bor elõállításának egyik alapfeltétele a minõségi növényvédelem, amelynek egyik, de nem kizárólagos eszköze a minõségi növényvédõszer. A szõlõvédelem igen fontos mozzanata a károsítók fellépésének, egyes esetekben (pl. lisztharmat, szürkepenész) a fellépés lehetõségének idõben történõ felismerése, ellenük a leghatékonyabb növényvédõ szer kiválasztása, a permetezés jó idõzítése. Az egyes károsítók elleni védekezést mindig elõrejelzésre alapozva hajtsuk végre!
Minõségi borhoz egészséges szõlõt Ha valaki, akkor a szakember igazán jól tudja, hogy a világpiacon csak jó minõségû borokkal lehet versenyben maradni. De egyre inkább igaz ez a hazai piacra is, hiszen az utóbbi években itthon, csak úgy, mint külföldön, egyre nagyobb a kínálat. Ma már nálunk is egyre inkább az élet minõségének a fokmérõje a kulturált borfogyasztás - mit, mikor, hogyan iszunk.
Az új növényvédelmi szabályozás alapvetően nem szigorítja az eddigi szabályokat, csak sokkal sarkosabban betartatja az eddig is érvényben lévő, sok esetben felületesen figyelembe vett rendelkezéseket. Az I. forgalmi kategóriájú szerek vásárlásához, felhasználásához eddig is a megfelelő jogosítványokra, receptekre volt szükség. Ha egy növényvédős receptet adott, a szerződésben foglaltak szerint vállalta a szakirányítói kötelezettséget és felelősséget. Az más dolog, hogy a Ptk. szerint a szóbeli megállapodás is érvényes szerződés.
Minden újév új reményeket ébreszt bennünk, ugyanakkor minden újév új kihívásokat fogalmaz meg velünk szemben. A 2016-os év sem fog ellentmondani lényegében eme íratlan szabálynak. Különösen igaz ez a szőlőtermelésben, ahol számos esetben találkozunk hasonló évjáratokkal, de az adott év mégis más, mint a többi. A jó szőlőművelő elémegy az adandó problémáknak. Szakmailag felvértezve, minimalizálja az évjárathatás által előidézett termésdepressziót provokáló anomáliákat.
A gazdák sokszor ma is egymás tapasztalatai alapján döntenek. Így volt ezzel Boros Gábor is: mivel a környéken jó híre volt a HARDI gépeknek, ő is kipróbálta a márkát. Sikeres gazdálkodóként esküszik a HARDI permetezőkre, és most már az ő tapasztalatai is példaértékűek a régióban…
AM: Az új piac új lehetőség minden közösség és helyi termelő számára
