Hírek > Növénytermesztés 2019.04.01.
Korrektebb áralkut köthet a termelő

Szabályozottabb körülmények között szerződhet a termelő és a feldolgozó már az idei meggyszezonra, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az erről szóló jogszabálytervezetet.
Szabályozottabb körülmények között szerződhet a termelő és a feldolgozó már az idei meggyszezonra, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az erről szóló jogszabálytervezetet.
A friss meggy mellett az ipari alma értékesítésére irányuló szerződést is írásba kell foglalni minden esetben, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig Nemzeti Földügyi Központ néven fogja folytatni – derül ki egy jogszabály módosító javaslatból.
Rohamosan csökken a felhasználható alapanyag mennyisége, ráadásul a klasszikus magyar gyümölcslevekhez szinte asztali minőségű termésre lenne szükség.
Régen még két vadonatúj Zsigulit, ma már egy fél autót sem lehet venni 1 hektár málnás termésének árából. De a Berkenye Faluszövetkezetnél megtalálták a megoldást – olvasható a hvg.hu riportjában.
Az előző évihez képest nagyobb területet arattak le a gazdálkodók július közepéig – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyári munkákról szóló jelentéséből, melyet a Világgazdaság ismertett hétfői számában. A meggytermés bő lett, néhány megyében viszont elmaradt a kajsziszüret.
Idén a kimagasló hozam okoz gondot a meggytermelőknek – írta a Népszava kedden. Akadozik a felvásárlás, egyes kereskedők nagyon alacsony árat kínálnak, így több ezer tonna gyümölcs marad a fákon.
Az idei tapasztalatok alapján, a nehezebb piaci időszakok átvészelésének megkönnyítésére az agrártárca a következő évi gyümölcsszezonra olyan többéves szerződési konstrukciót dolgoz ki, amelynek alapján a feldolgozóüzemeknek a termelőpartnereik számára jó előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük a kiszámítható üzleti kapcsolatok jegyében – közölte az agrártárca vezetője a Soproni Sörrally kezdése alkalmával tartott sajtótájékoztatóján kedden Érden.
A kajszitermés-kiesés egyaránt jelentős a Dunántúlon, Dél-Magyarországon, a Duna–Tisza köze déli részén, egyedül az észak-magyarországi termőtájakon pusztított kevésbé a fagy. Így aggódhatnak a pálinkafőzők – írta a Világgazdaság.
Az elmúlt egy hétben leginkább az időjárás és a külföldi vevők hatottak a meggypiacra, de több bizonytalansági tényező is befolyásolja az idei termést – közölte tegnap a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb).
Az utóbbi években itthon is egyre népszerűbb a frisspiaci meggy – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Legtöbb az Érdi és a Debreceni bőtermő, az Újfehértói fürtös valamint a Kántorjánosi fajtákból terem.
Soha nem unatkozik: harmadik generációs gazdálkodóként édesapjával jól működő gyümölcsös gazdaságot vezet, az Agrya országos alelnöke, lelkes résztvevője a Vidék Kaland programnak. A fiatal család- apának mindemellett még vízilabda egyesület vezetésére is van ideje. Szakács Roland kertésszel beszélgettünk gazdálkodásáról, terveikről, és arról, mitől is sikeres családi vállalkozás negyed évszázadon át.
A hazánkban található mintegy 15 000 hektár nagyságrendû meggyültetvényre egyre inkább elmondható, hogy az elmúlt évek legjelentõsebb gazdasági tényezõjévé a gombabetegségek súlyosbodó fellépése vált. Az évrõl évre visszatérõ moniliás hajtás- és virágszáradás mellett a meggyantraknózis immár ismétlõdõ járványos károsításának lehettünk tanúi, miközben az is beigazolódott, hogy fõleg az utóbbi, termésrothadást kiváltó infekciók tekintetében ismereteink több ponton hiányosak.
A nehéz helyzetben lévõ meggypiaci szereplõk uniós pozíciójának megõrzésérõl egyeztettek az FVM valamint a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakértõi június közepén Budapesten.
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
Táblázat
Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Mi a jelentősége a meggy, cseresznye esetében a megfelelő alanyhasználatnak? Előny vagy hátrány, hogy a hazai kertészetekben változatlan a sajmeggy pozíciója. Erről beszélgettünk Szügyi Sándorral, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársával.
Az Észak-Alföldi TÉSZ szaktanácsot ad tagjainak egész évben. Az integrátori munka része a termesztési technológia főbb elemeinek és a fajtahasználatnak a meghatározása. Míg a TÉSZ tagjai többnyire saját földterületeiken, saját termelési eszközeikkel, korszerű gépekkel gondozzák a meggyültetvényeket, addig a TÉSZ befogadja a megtermelt gyümölcsöt, tárolja és értékesíti a vele kapcsolatban álló feldolgozóüzemnek. Kérdéseinkkel Juhász Sándort, az Észak-Alföldi TÉSZ kertészeti szaktanácsadóját kerestük fel.
A COMBI-PROTEC csalitechnológiát korábban csak viszonylag szűk meggy-, cseresznye- és diótermelői kör ismerte. Legnagyobb várakozással a cseresznyelegyekkel és a dióburok-fúróléggyel küzdők várták engedélyezését, mely végül is 2021 májusában megtörtént.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.