A mezőgazdasági termelés volumene 3,1 százalékkal nőtt 2018-ban a tavalyi 5,2 százalékos visszaesés után. Emelkedik a GDP-hez való hozzájárulás mértéke is a 2017. évi 8,1 százalékos visszaesés után. Ugyanakkor a munkaerő-felhasználás idén 3,9 százalékkal visszaesett a tavalyihoz képest.
2018 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.
Erőteljesen megugrott az unió tojásimportja – ismertette az Európai Bizottság adatait a Világgazdaság.
Az elmúlt évben csökkent a mezőgazdaság mennyiségben mért kibocsátása, ebben a gabonafélék terméskiesése játszott döntő szerepet – közölte a KSH. A kisebb ráfordítás és a támogatás kismértékű növekedése az ágazati jövedelem emelkedését eredményezte.
Az állami földértékesítés lezárulta után 2017-ben visszatért a normál ügymenet a földpiacon: a forgalom visszaesett a 2015 évi szintre, de az áremelkedés nem állt meg sem az adásvételek, sem a bérlet esetében. Előbbi átlagosan 5,6, utóbbi 5,8 százalékkal drágult.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,0 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom az előző év azonos időszakához képest.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint.
Tíz-húsz-harminc-negyven százalékos termelői árváltozás volt a legjellemzőbb a növényi termékeknél, de akadt 80 százalékos zöldségdrágulás is. Az élő állatok ára inkább csökkent 2017. szeptemberéhez képest.
Húsz, 30 százalékkal drágultak egyes növényi termékek, de némely gyümölcs akár 50 százalékkal is többe került augusztusban, mint egy évvel korábban – derült ki a KSH legfrissebbb termelői árakról szóló jelentéséből.
Az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal meghaladta augusztusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 4,5 százalékkal emelkedett – közölte a KSH. Az élelmiszergyártás 3,8 százalékkal bővült.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképességének növelése mindenképpen szükséges, illetve az is megállapítható, hogy egyes alágazatokban alacsony a jövedelemtermelő képesség. A bankszektor is sokat tehet azért, hogy a magyar agrárium versenyképessége javuljon a piacon, ezért fontos, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága növekedjen az ágazat irányába.
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyzetét kívánja bemutatni. Ehhez jó alapot teremtett a KSH 2010. évi általános mezőgazdasági összeírása (ÁMÖ). Elemzésükben megvizsgálták, miként alakult a 40 év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
A kalászos gabonák mind az élelmezésben, mind pedig az állatok takarmányozásában jelentős szerepet töltenek be, továbbá a melléktermékként keletkező szalma felhasználása is igen sokrétű. A kalászosok termelése a mezőgazdaság egyik legrégebbi, és napjainkban is meghatározó tevékenysége.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az agrárpolitika alapvető céljai, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
Már megkezdődött az AKG- és az ÖKO-támogatások előlegkifizetése!
