A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek, legalábbis, ha a jelenlegi, fosszilis energiahordozókra épül az előállítás – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyedi támogatási lehetőséget biztosít a környezetvédelmi szektorban működő, innovatív magyar vállalkozásoknak.
A globális felmelegedés miatt az évszázad közepén valószínűleg már nem terem meg a burgonya Magyarországon – mondta Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora, a kormányközi klímavédelmi testület egyik alelnöke a katowicei klímacsúcs eredményeiről az InfoRádióban.
A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.
Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket – állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói. A baj az, hogy a probléma a többi állatnál és az embernél is jelentkezhet.
Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet veszélyeztet a talaj minőségének romlása. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új jelentése konkrét beavatkozási pontokat, módszereket javasol az uniós szakpolitikákhoz.
A búza, a kukorica mellett az őszibarack, a kávé és a mandula is a klímaváltozás által legveszélyeztetettebb növények listáján szerepel, ami a várható termésingadozások miatt egyre többe kerülhet.
A Syngenta Magyarország Blogról ajánljuk: Mandulára cseréli a búzát Dél-Spanyolország Trópusi búzával kísérletezik Nigéria Mit okozott a vizeinkben a hőség?
Az ENSZ FAO és az FORESTRY EUROPE budapesti rendezvénye a fenntartható jövő érdekében a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás ötvözését javasolja.
2030-ra 45 százalékkal kellene minden országban csökkenteni a széndioxid kibocsátást ahhoz, hogy megússzuk 1,5 százalékos globális átlaghőmérséklet emelkedéssel. Ha nem teszünk semmit, ez akár 3 Celsius-fok is lehet, ami már katasztrófához is vezethet.
A talajok klímaérzékenységi mutatói kifejezik a talaj reakcióit az éghajlati hatásokkal szemben. A talaj-klíma összefüggések számszerûsítése hozzásegíthet a klímaváltozás hatásainak jobb megértéséhez, a megelõzõ, illetve a klímaváltozás káros hatásait csökkentõ beavatkozási stratégiák kidolgozásához. A klímaváltozás lehetséges jövõbeli hatásait talajaink termékenységére matematikai modellekkel vizsgálhatjuk.
A növénytermesztés eredményessége alapvetõen befolyásolja az egész élelmiszerellátás biztonságát, ezért stratégiai cél a klímaváltozás okozta veszteségek elkerülése.
A klímaváltozással kapcsolatos kutatások, elõrejelzések immár napjaink részévé váltak. A változást általában két dologgal, a globális felmelegedéssel és szélsõséges idõjárással szoktuk jellemezni.
A globális felmelegedést követõ lehetséges klímaváltozás általános kérdéseivel az Agro Napló korábbi számában foglalkoztunk. Jeleztük, hogy a folytatásban a növénytermesztésünket érintõ változásokról, hatásokról és az alkalmazkodási lehetõségeinkrõl szólunk.
A globális és regionális klímaváltozásról, valamint lehetséges következményeirõl a társadalom széles rétegei a katasztrófafilmekbõl, a sajtóból, elektronikus hírforrásokból egyre gyakrabban értesülnek.
A növények – köztük a gyomnövények – magvainak, terméseinek terjedését minden alapvetõ növénytani tan- és kézikönyv ismerteti különbözõ részletességgel.
Némi túlzással a hazai gazdák jó része fiatalon még lovakkal szántott, de akik eljöttek Tengelicre, a második Agro Inno Show-ra, azok már a számítógép vezérelte gépekkel teli jövő részesei lettek. Ezek egyfelől végtelenül könnyebbé, másfelől kissé bonyolultabbá teszik az agrármunkát, minden eddiginél komolyabb tervezésre, stratégiai gondolkodásra késztetve a termelőket.
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Hatvankét ország csaknem 1700 szakemberének részvételével zajlott május végén a 2017-es ISF Vetőmag Világkongresszus Budapesten. Mint a konferencia megnyitóján elhangzott: a rendezvény kiváló alkalmat teremt arra, hogy a szakmai közönség még jobban megismerhesse a külföldön is keresett magyar vetőmagokat.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.
A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?
Napjaink növénytermesztésében a műtrágyázással kapcsolatos megkötések és költségek, a herbicidrezisztencia kérdése, a szigorítások a növényvédő szerek alkalmazása terén, a stagnáló országos termésátlagok, a talajdegradáció és a problémák, kihívások listája hosszú. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vetésváltás kapcsán valamit tenni kell (növényi összetétel, sorrend). A jelenlegi gyakorlat hosszú távon zsákutca (búza-búza-kukorica-kukorica).
Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.
A hazai repce-vetésterület az elmúlt két évben csökkent, ami részben a klímaváltozással, részben pedig a növényvédelmi technológiában bekövetkezett megszorításokkal függ össze.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott a Karintia szójanapja Baranya megyében. A kiemelkedő látogatottság egyértelműen igazolja a szója jövőjét Magyarországon.
Védjük meg termőföldjeinket a klímaváltozás okozta károktól! Víz- és tápanyagfelvétel hatékonyságának növelése természetesen!
Heti fókusz: A durumpiac elvárásai a fajtákkal szemben
