Szeptember második feléig is elnyúlhat a dinnyeszezon a következő évektől a meleg időjárásnak köszönhetően, ami nemcsak a fogyasztóknak, de a termelőknek is nagy lehetőséget jelentene, mivel az exportpiacokon könnyen értékesíteni tudják a kései termést – mondta a Magyar Időknek Mártonffy Béla, a kamara kertészeti osztályának az elnöke.
Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték.
A jó fajtaválasztással hektáronként akár egy tonnával is növelhető lenne a kukorica termésátlaga hazánkban, így hektáronként 50 ezer forint többletbevételt érhetnének el a gazdálkodók – hangzott el kedden a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai rendezvényén.
A biológiai alapok adottak Vas megyében a versenyképes búzatermeléshez – hangzott el a NAK megyei szervezetének szokásos fajtabemutatóján. Itt többek között az is kiderült, hogy szükség van-e vagy sem sok búzafajtára.
Hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a búzanemesítés folyamatát az az eljárás, amit a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai dolgoztak ki – közölte az egyetem sajtóirodája. Az új technológiával könnyebbé válik az időjárás szélsőségeinek ellenálló fajták nemesítése.
Világszerte június 17-én ünneplik a 23 éve az ENSZ Közgyűlés kezdeményezésére létrejött Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem (UNCCD) világnapját, ami felhívja a figyelmet az elsivatagosodás, a földterület degradáció és az aszályok okozta következmények nemzeti és globális kezelésének fontosságára – írja a nak.hu.
Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a jövő őszre megvalósuló 700 millió forintos beruházás kivitelezői szerződését kedden írták alá a somogyi megyeszékhelyen – tájékoztatta a Kaposvári Egyetem az MTI-t.
Az előttünk álló 10 év legfőbb mezőgazdasági kihívásait az jelenti, hogy a hazai gazdák fel vannak-e készülve a növekvő húsfogyasztás miatti többlettermelésre, mennyire nyitottak az alternatív fehérjeforrásokra és milyen módszerekkel tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz – hangzott el a K&H-ban rendezett Agrár Klubon, ahol az agrárium 10 éves vízióját vitatták meg a szektor szakemberei.
Az Európai Unió és 42 ország képviselője a régió élelmezési és mezőgazdasági kihívásait elemzi az ENSZ regionális konferenciáján az oroszországi Voronyezsben
Az éhezés teljes felszámolása Európában és Közép-Ázsiában nem lehetséges a kisbirtokosok és családi gazdaságok támogatása, és ezáltal a szegénységet csökkentése, nélkül, illetve a klímaváltozás árnyékában a természeti erőforrásainkkal való fenntartható bánásmód nélkül, mondta José Graziano da Silva az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója.
A talajok klímaérzékenységi mutatói kifejezik a talaj reakcióit az éghajlati hatásokkal szemben. A talaj-klíma összefüggések számszerûsítése hozzásegíthet a klímaváltozás hatásainak jobb megértéséhez, a megelõzõ, illetve a klímaváltozás káros hatásait csökkentõ beavatkozási stratégiák kidolgozásához. A klímaváltozás lehetséges jövõbeli hatásait talajaink termékenységére matematikai modellekkel vizsgálhatjuk.
A növénytermesztés eredményessége alapvetõen befolyásolja az egész élelmiszerellátás biztonságát, ezért stratégiai cél a klímaváltozás okozta veszteségek elkerülése.
A klímaváltozással kapcsolatos kutatások, elõrejelzések immár napjaink részévé váltak. A változást általában két dologgal, a globális felmelegedéssel és szélsõséges idõjárással szoktuk jellemezni.
A globális felmelegedést követõ lehetséges klímaváltozás általános kérdéseivel az Agro Napló korábbi számában foglalkoztunk. Jeleztük, hogy a folytatásban a növénytermesztésünket érintõ változásokról, hatásokról és az alkalmazkodási lehetõségeinkrõl szólunk.
A globális és regionális klímaváltozásról, valamint lehetséges következményeirõl a társadalom széles rétegei a katasztrófafilmekbõl, a sajtóból, elektronikus hírforrásokból egyre gyakrabban értesülnek.
A növények – köztük a gyomnövények – magvainak, terméseinek terjedését minden alapvetõ növénytani tan- és kézikönyv ismerteti különbözõ részletességgel.
Némi túlzással a hazai gazdák jó része fiatalon még lovakkal szántott, de akik eljöttek Tengelicre, a második Agro Inno Show-ra, azok már a számítógép vezérelte gépekkel teli jövő részesei lettek. Ezek egyfelől végtelenül könnyebbé, másfelől kissé bonyolultabbá teszik az agrármunkát, minden eddiginél komolyabb tervezésre, stratégiai gondolkodásra késztetve a termelőket.
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Hatvankét ország csaknem 1700 szakemberének részvételével zajlott május végén a 2017-es ISF Vetőmag Világkongresszus Budapesten. Mint a konferencia megnyitóján elhangzott: a rendezvény kiváló alkalmat teremt arra, hogy a szakmai közönség még jobban megismerhesse a külföldön is keresett magyar vetőmagokat.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Augusztus első napjaiban jelent meg az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, FAO) legfrissebb jelentése a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásairól. Bolygónk szárazföldi területeinek mintegy 75 százaléka érintett! Ekkora területen kimutatható az emberi tevékenység káros hatása a talajok állapotán.
A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?
Napjaink növénytermesztésében a műtrágyázással kapcsolatos megkötések és költségek, a herbicidrezisztencia kérdése, a szigorítások a növényvédő szerek alkalmazása terén, a stagnáló országos termésátlagok, a talajdegradáció és a problémák, kihívások listája hosszú. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vetésváltás kapcsán valamit tenni kell (növényi összetétel, sorrend). A jelenlegi gyakorlat hosszú távon zsákutca (búza-búza-kukorica-kukorica).
Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.
A hazai repce-vetésterület az elmúlt két évben csökkent, ami részben a klímaváltozással, részben pedig a növényvédelmi technológiában bekövetkezett megszorításokkal függ össze.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott a Karintia szójanapja Baranya megyében. A kiemelkedő látogatottság egyértelműen igazolja a szója jövőjét Magyarországon.
Dél-amerikai együttműködési lehetőségek a borászatban
