Napjaink legfontosabb követelménye a mezőgazdasági termelésben, hogy minden helyzetben, változó időjárási viszonyok mellett is ki tudjuk elégíteni kultúrnövényeink szükségleteit. Ezt ma csak új, innovatív módszerekkel lehet megvalósítani: ilyen a tápanyag célzott visszajuttatása a talajba vagy kijuttatása a növényre.
A kukorica esetében kevésbé elterjedt gyakorlat az állomány lombtrágyázása a többi szántóföldi kultúrához képest. Ennek egyik oka, hogy növényvédelmi kezelése gyakorta kimerül egy korai gyomirtásban, és ha van is újabb kezelés a vegetációs időszakban, sokan úgy gondolják, az egyszeri lombtrágyázás nem hozna érdemi eredményt.
Minden év újabb és újabb szakmai kihívásokat jelent a mezőgazdasági vállalkozások számára. A változatos, sokszor szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás mellett, lassan nincs olyan költségelem, amely évente ne növekedne.
2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű hibridekkel.
Tíz helyszínen indult el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérlete. Idén összesen 39 kukorica hibridet tesztelnek a szakemberek.
Dr. Árendás Tamás tollából egy valódi precíziós fajtaválasztó anyagot kaptunk, éppen olyat, amilyet a modern kukoricatermesztés megkíván. A stabilitás komplex fajtatulajdonság, amelyet a bemutatottakon kívül még sok más, nehezen nyomon követhető és alig kalkulálható tényező határoz meg. Az elemzés a 2017-es széles környezeti feltételskálán született adatok alapján megbízható képet rajzolt a hibridekről.
Megjelent a DuPont Pioneer októberi hírlevele. A tartalomból: Érkeznek az új hibridek Kísérleti eredmények Vetéstől az aratásig: Bizon
Cikksorozatunk II. részében részletesen foglalkozunk a mintavétellel, a minták statisztikai számbavételével. Az AGRO.bio egyedi – mai tudásunk szerint – a leginkább valós állapotot tükröző bonitálási és értékelési eljárást dolgozott ki, melynek lényege, hogy releváns és ne a valódi élettől elrugaszkodott eredményeket tudjunk mutatni a gazdálkodók részére.
Az AGRO.bio - többek között – azt a feladatot tűzte ki magának, hogy közelebb hozza, kézzelfoghatóbbá tegye a talajbaktériumok világát a felhasználók felé. Tudjuk, hogy a gazdálkodókat elsősorban a szántóföldi kísérleti eredmények győzik meg. Az elmúlt 3 évben kísérletek sokaságát állítottuk be és értékeltük ki, ma már jelentős mennyiségű üzemi, nagyparcellás és kisparcellás eredmény áll a rendelkezésre. Ennek a folyamatnak a lényeges eleme a 2015-ben elindított „Demo Farm Projekt”.
Idén 30 éve, 1987-ben kezdte meg működését a Dow AgroSciences kutatóállomása az Alföld szívében, Szolnokon. Ezzel a Dow AgroSciences volt az első olyan vállalat – és egyébként azóta is az egyetlen – a Közép- és Kelet Európai régióban, amelynek növényvédő szer fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutatóállomása lett.
Néhány évvel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a tengerentúlon az információs technológia és a mezőgazdaság szorosabbra fűzi viszonyát, majd a nagy – elsősorban multinacionális – mezőgazdasággal, nemesítéssel, gépgyártással, növényvédő szerrel foglalkozó cégek „bevásárolták” magukat az információtechnológia világába.
Az elmúlt évek igen kedvező termesztési tapasztalatai után jelentősen nőtt a P64LE25 utáni kereslet. Magas termőképességét nem csak nálunk Magyarországon, hanem Európa több országában is bizonyította, így kontinensünk legkeresettebb Pioneer napraforgó hibridjévé lépett elő.
Partnereink számára próbálunk minél kevesebb kompromisszummal járó olyan megoldásokat kínálni, amelyek költséghatékonyak, alkalmazzák a technika legújabb vívmányait és maximálisan figyelembe veszik a növények tudományosan megalapozott igényeit, a talajadottságokat és a technikai, anyagi feltételeket. A tábláknak és táblarészeknek nemcsak a termőképessége vagy makroelem-ellátása, hanem a mikroelem-ellátása is különböző. Ezeket a differenciákat nem lehet lombtrágyakezelésekkel lekövetni, mert egyrészt a lombtrágyákat általában a növényvédelemmel egy menetben alkalmazzák a termelők, ezért nem lehet differenciáltan kijuttatni őket. Másrészt, a változó igényeknek megfelelően nem lehet változtatni az összetételükön. Harmadrészt fajlagosan sokkal drágább a lombtrágyával való mikroelem-utánpótlás, mint a szilárd műtrágyákkal történő. Végül, de nem utolsósorban, az, hogy egy lombtrágya keverhető egy növényvédő szerrel, még nem sokat mond arról, hogy a hatását nem csökkenti-e. Az általunk gyártott Sileno® N-micro® kalászos és Sileno® N-micro® repce fejtrágya ezeket a nehézségeket oldja meg. Rugalmasan, egyedi igények szerint állítható össze a hatóanyag-tartalmuk. Már februárban kiszórhatók, amikor a lombtrágyázás még veszélyes lehet. Differenciált dózisokban juttathatók ki. Amennyiben nincs megfelelő műtrágyaszóró a termelőnél, vállaljuk a kiszórást is. Elkerülhetők a keverési problémák és alacsonyan tartható a hatóanyagköltség.
Túl vagyunk a betakarításon. A kalászosok és a repcék is a tavalyinál jobb, helyenként kiemelkedően jó hozamot értek el. Majdnem azt írtuk, hogy eredményt, ehhez azonban jó árak kellenének, amik jó termések esetén általában nincsenek. Így van ez most is.
A Fertilia Kft. 2012-ben üzemi méretű őszi búza startertrágyázási kísérletet állított be a Somogy megyei Lengyeltóti térségében. A kísérletnek a helybeli Bognár István gazdálkodó adott helyet. Együttműködő partnerünk a Väderstad Kft., valamint a Szent István Egyetem Gépészmérnöki kara volt, aki a szántóföldi mérővizsgálatokat lefolytatta.
Négy évvel ezelőtt indította el a DuPont Pioneer vállalat a Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerét, mely kísérletekben a Pioneer hibridek tesztelése zajlik nyilvánosan, különböző agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 13 helyszínén láthatjuk a helyszínenként mintegy 1 hektárnyi területet elfoglaló parcellákat, lefedve ezzel valamennyi magyarországi termőtájat. A kukorica és napraforgó hibridek összehasonlításán túlmenően az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé ezt a rendszert, hiszen ezzel a gazdálkodók számára nagyon fontos, a hibridekhez tartozó információkat bocsájtják a gazdálkodók rendelkezésére. Az eredmények ismeretében és annak felhasználásával az adott hibrid adott területen való termesztése sikeresebb lehet, végeredményben nagyobb jövedelmet biztosíthat a termelő számára.
Előző lapszámunkban már beszámoltunk a Monsanto Hungária Kft. sopronhorpácsi disztribútor és nagytermelő találkozójáról. A tudósítás második részében, már a pontos betakarítási eredmények ismeretében, a DEKALB fejlesztő csapata foglalta össze a tápanyag-utánpótlási, a regulátor, valamint a tőszámkísérleti eredményekből levont következtetéseket. A kísérletek hibridspecifikusak, az eredmények a kísérletben részt vett hibridekre vonatkoznak. E kísérleteket a „Termeljünk többet, takarítsunk meg többet!” cél elérésének érdekében végzik, azért, hogy az adott hibriddel dolgozó termelő még tágabb ismereteket szerezzen a választott hibridről. A cég filozófiája az, hogy a technológiát nem lehet különválasztani a genetikától, hiszen a vetőmag határozza meg azt a potenciált, amelyhez igazítva a termesztéstechnológiai elemeket a legnagyobb termésszintet érhetjük el.
A MONSANTO fejlesztõmérnökei által koordinált kísérleti rendszer egyik részét képezik a kukorica nagyparcellás fajta-összehasonlító (FACT) kísérletek. Ebben és az egyéb agrotechnikai kísérletekben közremûködõ mintegy 28 nagytermelõt invitálta meg a cég az immáron második alkalommal megrendezett visegrádi tanácskozására.
A kihívás éve volt a 2012. év a mezõgazdaság számára. A szélsõség érzékeltetésére Szanyi István, a Monsanto Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója szemléletes módszert választott: Arra a kérdésére, hogy kinek volt 2011-ben 8 t/ha feletti és 2012-ben 4 t/ha alatti a kukoricatermése, kézfenntartással kellett válaszolni. A 250 összegyûlt termelõ közül sokak keze lendült a magasba…
A SAATEN-UNION Hungária Kft., a Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt., a Bóly Zrt. és a Szekszárdi Növény Zrt. közösen tartott hibridbúza bemutatót és határszemlét. A bólyi és belvárdgyulai nagyüzemi kísérletek eredményeire mintegy félszáz érdeklõdõ volt kíváncsi.
Miért a PR37N01-et választotta a kukoricatermesztõk döntõ többsége 2011-ben?
Az elõzõ év teljesítményének értékelése során mi most a legjobb Pioneer hibridek eredményeit mutatjuk be.
A vetésidõ meghatározza a növény növekedését és fejlõdését. A természetben magától értetõdõen, optimális idõpontban történik, a termesztett növényeknél a termesztõtõl függ, hogy eltalálja-e a legkedvezõbb idõpontot. Az optimális vetésidõ a szokásos naptári idõszakon belül 2-3 szakasz, amely növeli a termést és csökkenti a kukorica betakarításkori nedvességtartalmát.
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.
A kukorica nemcsak a világnak, de nekünk magyaroknak is a legfontosabb szántóföldi növényünk, mondhatni „sárga aranyunk”, mely már több évtizede hoz dicsõséget nemesítõinknek, agrotechnikusainknak, sikereket, megélhetést a magyar kukoricatermelõknek és -kereskedõknek. Nem csoda, ha mindig is a szántóföldi növénytermesztés és kutatás fókuszában állt, és napjainkban is az elsõ számú ágazat, mely a kutatók és termesztõk érdekeltségére és érdeklõdésére kiemelten tarthat számot.
Mint az már köztudott, a Mycofix® Plus kimagaslóan hatékony a mikotoxinok elleni küzdelemben, azzal az egyedülálló képességével, hogy 3 stratégiával – a köthetõ toxinok megkötésével, a nem köthetõ zearalenon és trichotecén toxinok bontásával (észteráz és epoxidáz enzim) és a máj, valamint az immunrendszer biovédelmével (alga és növényi kivonat) – veszi fel a küzdelmet a mikotoxinokkal szemben. Az azonban kevéssé volt ismert eddig, hogy a termék hatékony védelmet tud biztosítani a Gram-negatív baktériumokkal összefüggõ endotoxinok semlegesítésében is.
Stabil, megbízható hibridek minden körülmények között
A következõ írásban az alábbi témaköröket szeretném érinteni: 1. A meteorológiai helyzet hazánkban 2009 tavaszán és a nyárelõn. 2. Mire számíthatunk? A környezet hatása a kukorica kelésére és korai fejlõdésére. Kilátásaink a szezon további részeire, különös tekintettel a virágzási idõszakra. 3. Mit tesz a Monsanto, hogyan tudunk megfelelni a szélsõséges környezet kihívásainak? 4. Eddigi eredményeink.
Akár termelõk, akár termékfejlesztõk vagy fajtaminõsítõ szakemberek vagyunk, az új kukoricahibrideket szakmai adatok, eredmények alapján választjuk ki a termelésre. A fajtakísérletekkel szemben ezért a legnagyobb elvárás a szakszerûség, a függetlenség és a hitelesség.
A Monsanto Hungária Kft. a Magyarországon köztermesztésbe kerülõ összes DEKALB kukoricát a forgalomba hozatal elõtt – mint az köztudott – üzemi kísérletekben is vizsgálja, függetlenül attól, hogy az EU listáról vagy hazai elismerés után kerül piacra.
Visszagondolva az elmúlt év fejlesztési programjaira és a megvalósult fejlesztésekre, talán az egyik legnagyobb eredménynek könyvelhetjük el az egységes Közép-Európai Kísérleti Hálózat kialakítását. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban elsõ ízben elértük, hogy az országhatárokat elfelejtve sikerült egy teljesen harmonizált, a magyar, a szlovák és a nyugat-romániai napraforgó-termesztési területeket reprezentáló egységes kísérleti rendszert létrehoznunk.
A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) elnökségének és küldöttgyûlésének határozatai alapján létrejött a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT).
A szõlõtermesztésben az alanyhasználat elsõdleges oka a filoxéra elleni védekezés.
2007-ben a termelõk számos kísérleti rendszer adatait használhatják fel következõ évi döntésük meghozatalához. Azonban fontos, hogy el tudják dönteni, mely kísérleti rendszerek eredményei alapulnak szakszerû kivitelezésen, az adatok statisztikai elemzésén és melyek azok, amelyek esetleg csak kereskedelmi érdekeket szolgálnak.
A 2004-es, 2005-ös és 2006-os évek bõséges, néha túlzott csapadék ellátása elnyomta a kukoricatermelõk aszálytól való félelmét.
Ha a nemesítõk egy-egy új, ígéretes fajtajelöltet állítanak elõ, ezeket a jelölteket – nagyon indokoltan – több éves tesztkísérleteknek vetik alá.
Cégünk a Biofit System Kft a Biofit növénykondicionáló család forgalmazásával foglalkozik. Az elmúlt évben végzett termelõi kísérletek eredményeivel szeretném önöket ezúton megismertetni.
Világszerte a vezetõ speciális és hagyományos ásványi trágyák, növényápoló szerek valamint sótartalmú készítmények elõállítójaként ismert a K+S Csoport. Dr. Thomas Popp, a K+S KALI GmbH Közép- és Kelet-európai regionális szaktanácsadója adott bõvebb tájékoztatást az érdeklõdõknek a Bábolnai Gazdanapokon.
A BÚZA TRÁGYÁZÁSA ESETÉBEN elsõdleges vizsgálati kérdés a prillezett, kalciummentes (AN) és a granulált, kalciumtartalmú (LINZER NAC = MAS) mûtrágya összehasonlítása volt.
Az Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban gyakorta felmerülnek olyan kérdések, melyekre az egyértelmû válasz ismerete jelentõsen megkönnyítheti a gazdálkodók eligazodását és munkáját. Cikkünkben a gazdálkodók által, az FVM Hivatal részére feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat szeretnénk megismertetni olvasóinkkal.
Átlátszó, fényes, érezhetõen aromás almaillatú. Mi ez? Némelyek szerint almaecet, amit az állatok takarmány kiegészítõjeként is használnak. Mások szerint nem ilyen az igazi. Dr. Pénzes János állatorvost, egy olyan szaktanácsadót kérdeztünk meg, aki már évek óta foglalkozik az almaecettel, ismeri a gyakorlati alkalmazás minden részterületét.
Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megváltozott gazdasági környezetet és a megszigorodott környezetvédelmi elõírásokat, a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megõrizve, 30 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletû, költségtakarékos, környezetkímélõ makro- és mikroelem trágyázási rendszerét dolgoztunk ki.
A napraforgó vetésterület 47 908 ha volt. Az országos termésátlag 2,547 t/ha, ami rekord eredménynek számít a hazai napraforgó-termesztés történetében.
Az utóbbi évek során rengeteg figyelem fordult a malactakarmányozásra, annak fontosságára a cirokvírus kártételének csökkentésében, valamint a jobb teljesítmény elérésében, azonban a koca takarmányozása csekély hangsúlyt kapott.
A DEKALB kukoricafajták nagyüzemi kísérleti hálózata az egyik legszélesebb adatbázison alapul, melynek célkitûzése a fajták teljesítményének korrekt bemutatása és a térségre szabott egyéni hibridajánlat. A 118 értékelt kísérlet gyakorlatilag minden 10 000 ha-os kukoricaterületre nyújt térségi ajánlatot. A többéves és az idei adatok ismeretében a kapott eredmények teljesen egybevágnak a hivatalos szervek és nagyobb integrátorok eredményeinek tendenciáival.
Ismét a figyelem középpontjába kerül az egészséges, minőségi és megbízható állati termék előállítása. A korszerű, de egészséges végtermék-előállításra törekvő takarmányozási és gyógykezelési technológiák egyaránt a megelőzésre fektetik a hangsúlyt.
A Savabór Extra a Péti Nitrokomplex Kft. nagy hatékonyságú, folyékony bórműtrágyája, 135 g/l bórt tartalmaz. Segítségével megvalósítható a bórigényes kultúrák megfelelő ellátása, Savabór Extra alkalmazásával látványos eredményeket érhetünk el.
A burgonya, sárgarépa igen fontos nyersanyaga a hazai konyhának. A hazai igényeket rendszerint megtudjuk termelni, néha azonban ellátási gondok jelentkeznek és a háziasszonyok bosszúságára ilyenkor a szolid árak az égbe szökkennek. A hullámzó ellátásnak egyik oka lehet, hogy a megtermelt és beraktározott árut a különféle gombabetegségek is elõszeretettel „fogyasztják” Az FVM adatai szerint évente sárgarépát 1900 ha termelünk és ebbõl 45 ezer tonna, petrezselyembõl 1700 ha területen 28 erez tonna, burgonyából 35000 ha területrõl 800 ezer tonna termést takarítunk be.
Az ebben a hónapban elvégzett munka nagymértékben befolyásolja a precíziós gazdálkodás sikerességét, hiszen azokat az alapinformációkat gyűjtötték össze a projekt résztvevői, amelyek megalapozzák a helyspecifikus gazdálkodás megvalósítását.
A KWIZDA Agro mezőgazdasági kísérlete, a TEREPSZEMLE PROGRAM az ország három, eltérő földtani, éghajlati adottságokkal rendelkező pontján (Felsőnána, Szarvas, Zalaegerszeg) indult el.
Érdekesen indult a március hónap vége, az április hónap eleje. Meglepően meleg időjárás köszöntött be, a melegrekordok sorra dőltek meg. Jól jött ez azokon a helyeken, ahol belvizes területek voltak, ugyanakkor a felső talajréteg a magas hőmérséklet és az igen „aktív” szél miatt hamar kezdett kiszáradni. Ahogy a természet felgyorsult, úgy kellett nekünk is követnünk a folyamatokat, hogy megfelelő időben a talajba kerüljön a kukorica vetőmag.
A KWS kiemelkedően nagy termőképességű, egyben malmi minőségre képes őszi búza fajtái idén is bizonyították átlag fölötti termőképességüket! 2016-ban országszerte több mint 30 kísérletben vettünk részt, ezek közül nézzünk meg néhányat:
Az IKR Agrár Kft. 2015-ben országos kísérleti programot indított AgrowKnowmia Program (ejtsd: Agronómia) néven. A projekt célja egy olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlat bemutatása, amely ötvözi a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb fajtákat, hibrideket, gépi, input anyag, térinformatikai technológiákat a jövedelmezőség javítása, a talajok megóvása, okszerű gazdálkodás ösztönzése, az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények káros hatásainak csökkentése érdekében.
Napjainkban a mezőgazdasági termelés legaktuálisabb kérdéseinek egyike a talajok termékenységének fenntartása, illetve a termelés és a környezetvédelem célkitűzéseinek összehangolása. Legfontosabb követelmény, hogy a gazdálkodás alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. A Kompolton végzett kísérlet távlati célja annak vizsgálata, hogy a Phylazonit baktérium készítmény milyen hatással van a talaj tápanyag készletére, szerkezetére.
Nem tudom kiverni a fejemből azt a felvételt, amit Pepó professzor úr mutatott egy előadásán néhány évvel ezelőtt. A felvétel az USA-ban készült, Iowa államban, amely az USA egyik legnagyobb kukoricatermesztő állama. A felvételen egy ködfoltos kukoricamező volt látható, gyönyörű, magas, zöld kukorica növényekkel. A professzor csak annyit fűzött hozzá, hogy így könnyű átlagban 12 tonna felett termelni…: a víz, csapadék nem korlátozó tényező, augusztusban is olyan párás reggel a levegő, hogy ködben úszik a tábla. Az idei év specialitása, hogy itthon is találkozhatunk olyan állományokkal, ahol a csapadék, a talajban lévő víz nem korlátozó tényező, sőt egyes helyeken már szépen látszik, hogy nem kell korai betakarítással számolnunk, de a szemkitelítődési szakaszt a kukorica sikeresen zárja le, nincs korlátozó tényező, nincs stresszhatás. Szép termésre, újabb rekordokra számíthatunk az idén. Sajnos a felvásárlási árak alacsonyak, így a jövedelmezőséget csak az alacsonyabb költségek vagy a magas hozamok biztosíthatják. A betakarítás után természetesen majd mi is elvégezzük a gazdasági számításokat, hiszen a precíziós kísérletek beállításának egyik nem titkolt célja a jövedelmezőség növelése.
Szeptember vége felé közeledünk. A kukoricaállományokba szinte naponta megyünk ki szemnedvességet mérni, de sok helyen látszik, hogy a növény még aktív, a vízleadás lassú. Sokat segített a szeptember eleji száraz, napos időjárás, ugyanakkor a hajnalok már hűvösek, párásak voltak, így valamivel gyorsabban száradtak az állományok, de a betakarítások így is késnek egy normális szezonhoz képest.
A szójatermesztés egyik legkritikusabb eleme a gyomirtás, mert kevés számú készítmény áll rendelkezésünkre, továbbá a fejlesztések sem tűzték zászlajukra az újabb megoldások keresését. A 200 éves hazai szójatermesztés előtt tisztelegve gyűjtötte össze és mutatta be a SUMI AGRO kétéves kísérleti programjával a szója gyomirtásának legaktuálisabb tudnivalóit.
2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű hibridekkel.
A Syngenta Kft. 2019 őszén hirdette meg a „Cél a 6 tonna” kísérleti programsorozatát azon termelők körében, akik gazdaságukban napraforgó-termesztéssel foglalkoznak.
2020-ban megismételtük a nagyüzemi technológiai kísérleteinket őszi búzában. A méréseket – a tavalyi évhez hasonlóan – a karcagi Agrohungária Kft.-ben Dr. Farkas Béla vezetésével végeztük el. Célunk a provokatív nagyüzemi körülmények közötti felhasználás és a Flavo Plant alkalmazhatóság határainak vizsgálata volt.
A nagyüzemi tejelő szarvasmarhák takarmányadagjaiban található ásványi és vitaminkiegészítők rutinszerűen tartalmaznak A-, D3- és E-vitaminokat, pl. az NRC (2001) ajánlás alapján. Ezzel szemben a B-csoportbeli vitaminok alkalmazása mind a mai napig marginális mértékű a tejelőállományokban, aminek oka az a korábbi megállapítás, miszerint a bendőmikrobák képesek az állat szükségleteinek megfelelő mennyiségű B-vitamint előállítani (Girard, 1998).
A mikroorganizmusokat tartalmazó biostimuláns készítmények használata napjainkra mindinkább általános gyakorlattá válik az intenzív növénytermesztésben is.
A Kwizda Terepszemle kísérletek küldetése a nagyüzemi gyakorlat reprezentálása kukorica-, napraforgó-, repce- és kalászos kultúrákban. Felsőnánán száz négyzetméteres mezoparcellákon kísérleteznek immáron hetedik éve összesen több, mint 10 hektár területen. A legfontosabb kezeléseket nagyobb ismétlésszámmal állítják be az azonos parcellák véletlenszerű elhelyezésével. A szakmérnökök célja ezáltal a szántóföldi növénytermesztés eredményességét javító technológiai elemek minél jobb megismerése és a hasznos információk technológiába integrálása.
Az ipari termelés és a piaci igények következtében a vetésszerkezet néhány növényfajra szűkült (őszi búza, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce), amely kényszerűségből számos gazdaságban előidézheti a 2 vagy 3 éves monokultúra megjelenését, főként kalászosok és kukorica termesztése során.
2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölő szere, a TRIKA EXPERT. A készítményt már több gazdálkodó személyesen is ismeri, mert hivatalos nagyüzemi kezelésben kipróbálhatta 2021-ben.
2021-ben megjelent cikkünkben már említettük azokat a kihívásokat, amelyek az EU által meghirdetett Green Deal (Zöld Megállapodás) támaszt a gazdasági és társadalmi élet szinte valamennyi területével, így a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan is.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának első részében a kukorica és repce tőszámkísérletek gyakorlati eredményeit néztük meg a Szigetközben.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizenegyedik, decemberi részében Debrecenbe látogatunk, hogy bemutassuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról. Természetesen a drónokról és a kísérletekről is beszélgettünk a három szakemberrel.
A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.
Mint ahogyan azt a napraforgó kísérletek ismertetése során elmondtuk, a 2022. évre mint a „történelmi aszály” évére, s ennek következtében mint a kukoricatermesztés fekete évére fogunk emlékezni.
LEMORZSOLÓDVA…
