A mezőgazdasági termelés volumencsökkenését emelkedő termelői árak kísérték, a termelés költségei összességében az előző évi szinten alakultak – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.
Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés volumene nőtt 2016-ban, a mezőgazdaság kibocsátása az előző évhez viszonyítva 8,7%-kal gyarapodott. Ez a bruttó hozzáadott értéket is emelte, a munkaerő-ráfordítás nem változott jelentősen – idézi a KSH Statisztikai Tükör című kiadványát a nak.hu.
A magyar mezőgazdaság kibocsátása 55 százalékkal bővült 2010 és 2016 között – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár a Békés és Somogy megyei agrárvezetőknek tartott szakmai továbbképzésen, Harkányban.
Ebben az évben 8,5 százalékkal nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, és az árak 2,9 százalékos átlagos csökkenése következtében 5,3 százalékkal nagyobb értéket állított elő az ágazat, mint 2015-ben – tette közzé pénteken az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslések alapján készített jelentését.
A 2010-es kormányváltás óta jelentősen nőtt a mezőgazdaság kibocsátása és hozzáadott értéke, élénkült a foglalkoztatás, és nagymértékben bővült az agrárexport – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium konferenciáján.
A magyar mezőgazdaság kibocsátása az utóbbi időben évente 2400-2500 milliárd forint közötti, a múlt évi előzetesen becsült 2457 milliárd forint 0,4 százalékkal haladja meg az előző évit - tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, az AGROmashEXPO szakkiállításon.
A növénytermesztés az élő állatok és állati termékek kibocsátása egyaránt jelentősen meghaladta az előző évi értéket – jelentette ki Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a 2014. évi Agrárjelentést ismertető budapesti sajtótájékoztatón, 2015. december 4-én.
A mezőgazdaság teljes kibocsátásának alapáron számított értéke 2013-ban 2265 milliárd forint volt, ami 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt - mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár a 29. Nemzetközi Gazdanapok megnyitóján, Bàbolnàn.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az egyre romló levegő és környezetszennyezettség következtében évente több millióan halnak meg a világon, többen, mint közlekedési balesetekben. A káros anyagok kibocsátásában az ipar és a közlekedés mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van.
Az elmúlt évtizedekben a világ állattenyésztésének nagyfokú koncentrációját és az állatlétszám növekedését figyelhetjük meg. A FAOSTAT adatai szerint 2016-ban a világon közel 65 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést és tejtermelés céljából 234 millió szarvasmarhát tartottak. Az állattartás intenzitásának fokozása az egy telepre jutó állatlétszám emelkedésével, koncentrált, nagy energia- és fehérjetartalmú takarmányok etetésével, továbbá az állatgyógyászati készítmények (pl. antibiotikumok, vakcinák) és az állattartást kiszolgáló tartási- és eszközrendszer növekedésével jár együtt. Ez fokozott környezeti terhelést okozhat, melynek mérséklése a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik központi eleme.
Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásából a mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt mintegy 20 százalékkal részesedik. Az elmúlt tíz évben ez az arány kb. 5 százalékot nőtt, azonban fontos kiemelni, hogy emellett az egy főre jutó megtermelt élelmiszer mennyisége 13 százalékkal lett magasabb.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Átmeneti szárazabb időszak után kedden ismét csapadékosabbra fordult időjárásunk, és november utolsó napjaiban az igazi tél is beköszöntött már. Az Alföld déli és keleti tájain egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága, ami nem tesz jót az őszi vetéseknek. A hét végéig pedig újabb jelentős mennyiségű csapadékra van kilátás jellemzően eső formájában, de ma és szombaton északon valamint nyugaton havazás is várható. forrás: omsz.hu
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
