Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban.
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 4,1 százalékkal nőtt 2020-ban: a termelési volumen 2,1 százalékkal csökkent, az árak viszont 6,3 százalékkal emelkedtek – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december elő felében közzétett gyorsjelentéséből, ami a KSH honlapján olvasható.
A metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere – szögezik le a szakértők a viták tárgyát képező környezetvédelmi kérdéskörről.
A KUBOTA Corporation bejelentette, hogy megkezdi az új, S7509 nagyteljesítményű ipari dízelmotor fejlesztését, amely megfelel az EU Stage V előírásainak.
A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkora csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől – közölte az MTI.
A magyar agráriumban legalább még 60 százaléknyi többlet potenciál van, ezért az ágazatban ennek kiaknázására kell törekedni minden pillanatban – mondta az agrárminiszter az Agro Napló kérdésére Budapesten sajtótájékoztatón.
A mezőgazdasági termelés az elmúlt években látványosan emelkedett, az ágazat kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, 2010-ben még csupán 1686 milliárd forintot tett ki, ezzel a legerősebb növekedést érte el Magyarország az Európai Unióban – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az OTP Bank agrárhitelezéssel foglalkozó sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek (NEC Irányelv) alapján szigorúbb követelményekre számíthatnak a magyar gazdák 2020 után az ammónia kibocsátásával kapcsolatban.
Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez – írja a Világgazdaság hétfői számában a KSH összefoglalójára hivatkozva.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalása szerint 2030-ra az uniós mezőgazdaságból, közlekedésből, hulladékokból származó széndioxid-kibocsátást 30 százalékkal kell csökkenteni, amiben az erdősítésnek is kulcsszerepet kell játszania – közölte az uniós parlament sajtóosztálya kedden.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az egyre romló levegő és környezetszennyezettség következtében évente több millióan halnak meg a világon, többen, mint közlekedési balesetekben. A káros anyagok kibocsátásában az ipar és a közlekedés mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van.
Az elmúlt évtizedekben a világ állattenyésztésének nagyfokú koncentrációját és az állatlétszám növekedését figyelhetjük meg. A FAOSTAT adatai szerint 2016-ban a világon közel 65 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést és tejtermelés céljából 234 millió szarvasmarhát tartottak. Az állattartás intenzitásának fokozása az egy telepre jutó állatlétszám emelkedésével, koncentrált, nagy energia- és fehérjetartalmú takarmányok etetésével, továbbá az állatgyógyászati készítmények (pl. antibiotikumok, vakcinák) és az állattartást kiszolgáló tartási- és eszközrendszer növekedésével jár együtt. Ez fokozott környezeti terhelést okozhat, melynek mérséklése a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik központi eleme.
Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásából a mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt mintegy 20 százalékkal részesedik. Az elmúlt tíz évben ez az arány kb. 5 százalékot nőtt, azonban fontos kiemelni, hogy emellett az egy főre jutó megtermelt élelmiszer mennyisége 13 százalékkal lett magasabb.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Már a kéknyelv-járvány miatt is aggódhatunk?
