A hazai nagynyomású földgázszállító rendszerben előforduló metánkibocsátások mérésére indít közös projektet az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem.
A természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás még sérülékenyebbé teszi őket, így akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók.
A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.
Az AXIÁL Kft. vezetősége és dolgozói elkötelezettek a társadalmi szerepvállalás fontossága és a klímavédelem iránt.
720 millió forint támogatással valósult meg az a beruházás, mellyel csökkenteni lehetett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szarvasi, ceglédi és gödöllői kutatóépületeinek energiafelhasználását.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tovább nőtt tavaly a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ami önmagában nézve sikernek mondható, a mélyebb elemzés és a nemzetközi összehasonlítás azonban árnyalja a képet. Az OTP Agrár szakértői véleménycikkükben a hazai folyamatok áttekintése mellett három európai országgal, Ausztriával, Hollandiával és Lengyelországgal összemérve vizsgálták meg a magyar agrárium 2021-es teljesítményét.
Az Európai Unióban a Fit For 55 klímavédelmi javaslatcsomag alapján a nettó üvegházhatású gázkibocsátás 55%-os csökkentése van előirányozva az 1990-es évekhez képest 2030-ig. Ezen cél elérését az AXIÁL Kft. is fontosnak tartja, ezért becsatlakozott azon vállalatok sorába, amelyek tesznek a klímavédelemért.
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben 13 százalékkal nőtt. A termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, az árak 16 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 6,5 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,5 százalékkal nagyobb lett, a szolgáltatásoké változatlan maradt – közölte csütörtökön az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH publikálta a hazai mezőgazdaság termelést és jövedelmi folyamatokat mutató 2020-as adatokat.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban meghaladta a 2900 milliárd forintot, ami 4,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november elején.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az egyre romló levegő és környezetszennyezettség következtében évente több millióan halnak meg a világon, többen, mint közlekedési balesetekben. A káros anyagok kibocsátásában az ipar és a közlekedés mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van.
Az elmúlt évtizedekben a világ állattenyésztésének nagyfokú koncentrációját és az állatlétszám növekedését figyelhetjük meg. A FAOSTAT adatai szerint 2016-ban a világon közel 65 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést és tejtermelés céljából 234 millió szarvasmarhát tartottak. Az állattartás intenzitásának fokozása az egy telepre jutó állatlétszám emelkedésével, koncentrált, nagy energia- és fehérjetartalmú takarmányok etetésével, továbbá az állatgyógyászati készítmények (pl. antibiotikumok, vakcinák) és az állattartást kiszolgáló tartási- és eszközrendszer növekedésével jár együtt. Ez fokozott környezeti terhelést okozhat, melynek mérséklése a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik központi eleme.
Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásából a mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt mintegy 20 százalékkal részesedik. Az elmúlt tíz évben ez az arány kb. 5 százalékot nőtt, azonban fontos kiemelni, hogy emellett az egy főre jutó megtermelt élelmiszer mennyisége 13 százalékkal lett magasabb.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Előtérben a hazai mezőgépgyártók innovációja
