Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.