Magyarországon az egyszerűsített területalapú támogatási (SAPS) rendszer 2021-ig marad, azaz a mostani tervezési periódus végig alkalmazható, ismertette a Kormány döntését az agrárgazdaságért felelős államtitkár Zalaegerszegen, szakmai fórumon.
Magyarországnak 1,9 milliárd euróval jut több forrás 2014-2020 között az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) költségvetéséből, mint 2007-2013 között - közölte Czerván György szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
2013. december 5. - Parázs vitáktól sem volt mentes a Portfolio.hu "Agrárszektor 2014-2020" konferencia délelőtti része. Jön az új Közös Agárpolitika (KAP); az új földtörvény egyesek szerint ellehetetlenítheti az állattartást Magyarországon; az élelmiszeripar oly annyira problémás terület, hogy a bankok alig tudják finanszírozni.
Az Európai Unió új közös agrárpolitikájának (KAP) szabályozási kereteit a soros magyar elnökség ideje alatt fogadták el, ebben egyértelművé tették, hogy az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és munkahelyek fenntartása, megőrzése az Európai Unió mezőgazdaságának alapja - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán, Budapesten, az OMÉK-on tartott szakmai tanácskozáson.
Sikeresnek ítélte Czerván György a magyar érdekek érvényesítését az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformjában, amely 2014-2020 között alapvetően határozza meg a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés lehetőségeit, mozgásterét.
Czerván György szerint összességében sikerült képviselni a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a magyar gazdák érdekeit az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácsülésén, a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról folytatott tárgyalásokon.
Valószínűsíthető a politikai megállapodás a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról Luxemburgban a június 24-25-én megrendezendő Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Misztérium (VM) szerdán az MTI-t.
Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszert (MeKIR) hoz létre 1,35 milliárd forint összköltséggel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a most készülő uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni hatékony alkalmazásának érdekében - mondta Palkovics Péter, a hivatal elnöke szerdán Budapesten.
Megjelent a „Studies in Agricultural Economics” című agrárökonómiai tudományos folyóirat tematikus kiadványa, amely angol nyelvű ismeretterjesztő tudományos cikkeket tartalmaz. A szakmai kötet a vidékfejlesztés kitörési pontjairól, a Közös Agrárpolitikáról, valamint a mezőgazdasági versenyképességről is szól. A kiadvány értéket képvisel az egyetemi hallgatók és a vidékfejlesztési szervezetek számára, ezzel elősegítve a falusi gazdaság és közösség fejlődését. A kiadványt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) segítségével jelent meg.
Az agrárium számára rendkívül fontos információkat gyűjtött össze az Innosco Közhasznú Alapítvány. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatos eredményeket, legfontosabb változásokat és lehetőségeket térképezték fel a készítők. Az eredményes magyar agrárgazdasági adaptáció feltétele a KAP bonyolult szabályozási rendszerének alapos ismerete. Többek közt ehhez nyújt segítséget a Közös Agrárpolitika Magyarországon elnevezésű, kétkötetes tanulmány, mely az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretein belül valósult meg.
Baranya megyében a méhészettel foglalkozók aránya országos viszonylatban is magas, viszont a jó minőségű méz előállításához kellő mennyiségű növényfaj látogatása szükséges a méhek részéről. A sokféle fajtaméz összegyűjtéséhez ezért a méhészek a nektárt adó növények virágzásának időpontjában a méhállomány megfelelő helyre történő vándoroltatását is szívesen vállalják.
A Közös Agrárpolitika (KAP), a mezőgazdasági zöldítés, a fiatal gazdák támogatása, az előző évek értékelése volt többek között a témája a január végén Brüsszelben tartott kétnapos sajtókonferenciának.
2015. május 13-án jelentette be Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatal (MVH) elnöke, hogy az idei egységes kérelem szankciómentes benyújtási határidejét, egy héttel, május 22-ig hosszabbította meg a Földművelésügyi Minisztérium. A beadási és a módosításra nyitva álló határidő megváltozása mellett több fontosabb módosításra is sor került.
Hat részes cikksorozattal kívánja e neves, - Popp József, Fári Miklós, Harangi-Rákos Mónika, Dudits Dénes alkotta - szerzőgárda bemutatni a fehérjetakarmány piac helyzetét és kilátásait az EU-ban és Magyarországon, továbbá feltárni a GM növények termesztésének és nemzetközi kereskedelmének összefüggéseit. A fehérjenövény termesztése az EU szántóterületének csupán 3%-át foglalja el, ráadásul az elmúlt 15-20 évben a száraz hüvelyesek termesztése 30%-kal, a szójababtermesztés pedig 12%-kal esett vissza a támogatások ellenére. Ez a tendencia növeli az EU jelenlegi riasztó mértékű importfüggőségét fehérjehordozó takarmányból, ezért az állattenyésztés rendkívül sebezhetővé vált az áringadozással szemben. Az EU-ban a fehérjetakarmány önellátottsága 30%, ezen belül a szója és szójaliszt esetében csupán 3% körül alakul. A behozatal évi 20 millió harmadik országokban megművelt hektárnak, azaz az EU szántóterületének közel 20%-ának felel meg. A problémát súlyosbítja, hogy a nem engedélyezett GMO-k csekély mértékű jelenléte is megakadályozhatja az importot, ami nagyon költséges az európai takarmányipar számára. Az importfüggés enyhítését célozza a KAP keretében bevezetett zöldítési támogatás, valamint a fehérjenövények termesztéséhez nyújtható szubvenció.
A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban az egységes kérelem benyújtási időszakának megkezdését követően két lényegi eseményt kell kiemelni. Egyrészt megjelent a kistermelők támogatására vonatkozó rendelet, másrészt egyes lényeges feltételek módosultak a már korábban megjelent jogcímekben.
A Földművelésügyi Minisztérium 2015. január 13-án adott ki tájékoztatást a KAP-reformhoz kapcsolódó hazai jogszabályok megjelenéséről. A közleménnyel kapcsolatban szükséges értelmezni, hogy ezek a nemzeti jogszabályok milyen kapcsolatban állnak az uniós joggal.
Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei kukorica-fajtabemutatóra is érdeklődők százai látogattak el az ország minden pontjáról, hogy tájékozódjanak a kukoricát érintő aktualitásokról, valamint a növénytermesztésben rejlő lehetőségekről.
Fenti címmel országos szakmai rendezvényre invitálta a szakembereket március elején a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft., a Dow AgroSciences Kft. és a DOFCO International B.V. Vancsura József, a GOSZ elnöke méltatta a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődést, jelezvén, hogy mennyire fontos kérdés a tápanyag-utánpótlás az intenzív növénytermesztésben.
Azáltal, hogy megjelentek 2013. december 17-én a Közös Agrárpolitika (KAP) alaprendeletei, lehetővé vált a KAP közvetlen kifizetéseihez és piaci intézkedéseihez kapcsolódó, azokat kiegészítő, az általános agrárpolitikai célok megvalósításához hozzájáruló vidékfejlesztési politika kialakítása is. A 2015 januárjától hatályos rendeletekre vonatkozóan még szükséges a technikai végrehajtás lehetővé tevő jogszabályok elfogadása, de a vidékfejlesztési program főbb elemei már összefoglalhatóak.
A Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló, több éven keresztül tartó egyeztetések végére a 2013. december 16-17-i uniós agrárminiszteri ülésen került pont. A megállapodás révén elfogadták az elkövetkezendő évek agrárpolitikájának kereteit meghatározó alaprendeleteket. Talán a legjelentősebb témakörről, a 2014 és 2020 közötti teljes hazai KAP-forrás (12,3 milliárd euró) közel 72%-át lefedő közvetlen támogatásokról az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete szól.
Az Újságírók Elektronikus Platformja 14 újságírónak – Magyarországról Maul Vandának, az Agro Napló tulajdonosának – mutatta be az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács mûködését abból az alkalomból, hogy elkezdõdött a KAP 2014–2020-as idõszakra való egyeztetése.
Az agrárszektor gazdaságunk egyik legnagyobb lehetõségekkel bíró része, mégis, versenyképessége évrõl évre csökken. Milyen hatással van a magyar agráriumra a KAP, azaz a Közös Agrárpolitika éppen aktuális, folyamatban lévõ reformja, a bankok által nyújtható finanszírozási lehetõségek, vagy az éppen kiszámíthatatlan szabályozói környezet?
A Közös Agrárpolitika keretei között megvalósuló vidékfejlesztésben a 2014–2020 közötti idõszakban a gazdasági realitások szabta korlátok, a korábbi mûködés tapasztalatai, valamint az új kihívások által formált mérsékelt reformhatások érvényesülnek. Bár a vidékfejlesztés mozgásterét meghatározó rendeletek egyelõre tervezet formájában léteznek, az már biztosnak látszik, hogy a csökkenõ vidékfejlesztési források ellenére a változások Magyarország számára a gazdálkodói igényekhez jobban illeszkedõ, kibõvített intézkedési lehetõségeket, egyszerûbb megvalósítást kínálnak, miközben a korábbinál hangsúlyosabb elvárás az érintettek együttmûködése, a fejlesztések összehangolása, az esetleges kockázatokra való tudatos felkészülés, valamint az újszerû, innovatív megoldások alkalmazása.
A június 24–25-i találkozó egyben a magyar egyéves elnökség záróeseménye volt, melynek végén Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szlovák kollégájának átadta a Visegrádi Négyek agrárcsoportjának vezetését.
A munkahelyteremtés jelenti a legnagyobb kihívást a nemrégen hivatalba lépett új agrárkormányzat számára, és céljaik között ezt tartják a legfontosabbnak – jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelõs államtitkára június elején Budaörsön tartott szakmai konferencián, amely „Kihívások a modern élelmiszergazdaságban” címet viselte.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jövõje volt a téma december elején Domonyvölgyben, a Lázár Lovasparkban tartott szakmai eszmecserén. A fórum leglényegesebb megállapítása – amelyet Gõgös Zoltán a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára fogalmazott meg –, hogy Magyarország érdeke az: maradjanak meg a jelenlegi uniós Közös Agrárpolitika keretei, azaz mûködjön tovább a mostani támogatási rendszer. Hazánk érdekeinek ugyanis ez felel meg.
Az Agra Europe londoni hetilap véleménye szerint a költségvetés elfogadásával csupán idõt akartak nyerni új reform kidolgozására. A 2005-ös év utolsó munkanapjai nem voltak a legalkalmasabbak átgondolt költségvetés létrehozására. A régi tagországokat lekötötte a 2003-as agrárreform bevezetése.
A mezõgazdaság évszázadok óta meghatározza a vidék arculatát, az ott élõk társadalmi, gazdasági helyzetét. Jelentõs szerepe van – többek között – a természeti környezet fenntartásában, az állat- és növényfajok életterének alakításában is. Az Európai Unió új vidékfejlesztési politikája a 2007–2013 közötti idõszakban címmel Dr. Nyujtó Ferenc helyettes államtitkár (FVM) elõadását kísérhettük figyelemmel az OMÉK-on, s ennek alapján adunk tájékoztatást a programokról.
A nyári munkánk megkezdése előtt az egyik legnagyobb jelentőségű esemény volt az egységes kérelem benyújtása. Ez idő alatt az agrárminiszterek informális tanácskozásán a jövőbeli lehetőségekről és potenciális irányokról is egyeztettek.
Egyes vélemények és előrejelzések szerint a KAP közvetlen támogatási rendszer 2020 után megszűnik, vagy legalábbis jelentősen csökkenni fog a rendelkezésre álló keretösszeg. Megkérdeztünk szakembereket, hogy véleményük szerint szükséges-e fenntartani a KAP közvetlen támogatásokat 2020 után, továbbá milyen következményei lehetnek a közvetlen támogatás megszűnésének, vagy nagymértékű csökkentésének, illetve hogyan lehet felkészülni a magyar gazdáknak a következő időszakra?
2017. február 2-án indult el hivatalosan a Közös Agrárpolitika (KAP) modernizálásáról és egyszerűsítéséről szóló nyilvános konzultáció. A konzultáció ideje alatt bárki kifejtheti véleményét és megteheti javaslatait a KAP jövőbeli kialakításával kapcsolatban.
A mezőgazdasági termelésben méretgazdaságossági előny származik a táblaméretekből és az öntözési lehetőségekből. A gépesítettségi optimum kis, töredezett táblákon nehezen alakítható ki, saját gépek hiányában, bérmunka igénybevétele esetén pedig annak normál profittartalmát is meg kell fizetni. Az öntözési beruházások megtérülését pedig ugyancsak jelentősen befolyásolja a birtokstruktúra, továbbá bevezetése adott esetben a teljes gazdálkodási rendszer olyan módosításait igényelheti, amelyet csak nagyobb gazdaságok tudnak megvalósítani. Véleményünk szerint a nagyobb gazdaságok a fentiek miatt jobb helyzetben vannak az öntözésből származó magasabb bevételek és nagyobb eredménypotenciál kihasználása, illetve a kockázatok ez irányú mérséklése szempontjából.
Az Európai Unió Klíma politikájáért felelős Főigazgatóság (DG Climate Action) megbízásából 2016-ban készített tanulmányt az Európai Környezetpolitikai Intézete az agrárium klímaváltozásban betöltött szerepéről, helyzetéről.
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Elkészült, majd 2021. december 30-án az Agrárminisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2023 és 2027 közötti időszakot érintő Közös Agrárpolitika végrehajtásához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet.
Az idei nyáron számos termelőnek az aszály jelentette nehézségek határozzák meg az életét. Ugyanakkor az előretekintés és a tervezés érdekében indokolt és szükségszerű a jövő évi irányokat is számba venni. A Közös Agrárpolitika szabályrendszerét érintő módosítások még nem elfogadottak, de egyes szabályok és azok keretrendszere már megismerhető.
2023-ban új közvetlen támogatási formával bővül a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási eszköztára. A hektáralapú támogatás célja a környezet- és klímatudatos gazdálkodás elősegítése.
Jövőre változás lesz a Közös Agrárpolitikában, így több jogcímet érintően is módosulásra kell készülni. Új támogatási elemként bevezetésre kerül a kis és közepes méretű gazdaságok számára meghirdetett, a fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő jövedelemtámogatás.
Metánkibocsátás mérésére irányuló új projektet indít az FGSZ és a Miskolci Egyetem
