Eredményesek az országosan kiépített jégkármérséklő berendezések: a májusban indult rendszernek köszönhetően az idén fele akkora területről jelentettek jégkárt, mint tavaly, holott az elmúlt évhez képest lényegesen több zivatarfelhő érte el hazánkat – írja a Magyar Idők keddi számában.
Nem okozott zavart a hazai gyümölcsösökben a hirtelen jött forróság, ahogyan a napokban helyenként tapasztalt jégverés sem tett kárt a legtöbb ültetvényben – írja a Magyar Idők pénteki számában. A terméskilátások a kajszi- és az őszibaracktól eltekintve egyelőre kedvezőek, az országos jégkármérséklő rendszer működése pedig tovább növelheti a termesztés biztonságát.
A tavaszi és a kora nyári hónapokat az elmúlt években leginkább a kiszámíthatatlan időjárás, a jégesők, valamint a viharok jellemezték, és ezek a természeti jelenségek a mezőgazdaságból élőket is nehéz helyzetbe hozták. A hazai biztosítók csak 2016-ban több mint 5 ezer bejelentést regisztráltak, a különböző növénykárokra kifizetett összeg pedig meghaladta a 6 milliárd forintot. A jégverés és a vihar szinte minden évben a leggyakoribb mezőgazdasági káresemények közé tartozik – hívja fel a gazdák figyelmét az OVB Magyarország, egyúttal emlékeztet, hogy akár 65% díjtámogatásban is részesülhetnek azok a gazdálkodók, akik május 31-ig megkötik a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítást.
Május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer, ami a termelőknek nem jelent többletkötelezettséget, mivel a gazdák befizetésein alapuló agrárkárenyhítési alapból finanszírozzák – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója kedden az M1 aktuális csatornán.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara március 28-án Dunaharasztiban szemléltette a manuális és az automata jégkármérséklő talajgenerátorok működését, az eseményről a nak.hu tudósított.
Jó hír a gazdáknak, hogy május elejétől országos szinten működésbe lép a jégkármérséklő rendszer, azaz a Jéger, amelynek üzembe állításával kapcsolatban jelenleg még folynak a különböző fejlesztések – írja a Magyar Nemzet keddi számában.
Új, tekintélyes számítógépet szerzett be az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely ötször nagyobb teljesítményre képes, mint a korábbi klímakutatásra használt eszköze. Ez egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos jégkármérséklő-rendszerét is kiszolgálja majd – tájékoztatott a NAK.
Jövő év májusától működik majd az országos jégkár-mérséklő rendszer, amellyel több tízmilliárd forint megtakarítás érhető el évente csak a mezőgazdaságban – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Karcagon – írta az MTI.
A termelő csak akkor kaphat kárenyhítést, téli és a tavaszi fagyra, a jégesőre és az aszálykár sújtotta területekre, ha legkésőbb 2017. szeptember 15-ig befizeti a rá vonatkozó kárenyhítési hozzájárulást – figyelmeztetett a nak.hu.
Több száz hektáron esett jégkár miatt a tavalyinál kisebb szőlőtermést várnak a szekszárdi borvidéken, a nem károsodott területeken ugyanakkor jó minőségű szőlőt szüretelhetnek a termelők.
A korábbi évek tapasztalatai alapján a jég- és viharkárok jelentik a legnagyobb veszélyforrást a mezőgazdaságból élők számára. Egyre több termelő köt biztosítást, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő fedezet a bajban.
Hazánkban közel tíz éves múltra tekint vissza az agrárkár-enyhítési rendszer, amely a mezőgazdaságot érintő időjárási kockázatok kezelésére került kialakításra. Jelenleg kilenc káreseményre (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, téli fagy, őszi fagy, vihar, mezőgazdasági árvíz) terjed ki a rendszer, melyben a tagok azon káresemények után részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, amelyek valamely növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést okoznak. Emellett azonban további támogatási feltételeknek is meg kell felelniük. Nem könnyű kiismerni magunkat a szabályok rengetegében, ezért az alábbiakban bemutatom a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit.
Június hónapban a gazdálkodóknak az agrárkamarai tagdíjuk mértékét be kell vallaniuk.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
Újabb elemmel bővült a hazai jégkármérséklő rendszer: az Országos Meteorológiai Szolgálat januárban beszerzett Apollo szuperszámítógépéhez kapcsolódó 300 millió forintos fejlesztéssel még pontosabb és gyorsabban alkalmazható előrejelzések készülhetnek.
Még bőven van tér a növekedésre a növénybiztosítások piacán: az elmúlt évek piacbővülése, és a károk súlyossága ellenére idén a művelt terület kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást a gazdák. Igaz, főleg a díjtámogatás hajtja a növekedést.
A kárenyhítési rendszer egyre fontosabb szerepet tölt be a termelők életében. A rendszer eddigi működése alapján megállapítható, hogy a gazdák tudatosan használják ki a kárenyhítési rendszer adta kedvező lehetőségeket. Ennek szellemében érdemes áttekinteni az agrárkár-enyhítési rendszer 2019. évi fejleményeit és tanulságait.
Várják a jelentkezéseket a Fiatal Vezetők Csúcstalálkozójára
