Hírek > Gazdaság 2023.10.20.
Végre érkezhet valamennyi csapadék az őszi vetésekre

A hamarosan erős és tartós délnyugati áramlással igen enyhe, többször nedves levegő áramlik fölénk. Csapadék is várható, de nem egyenletes területi eloszlásban.
A hamarosan erős és tartós délnyugati áramlással igen enyhe, többször nedves levegő áramlik fölénk. Csapadék is várható, de nem egyenletes területi eloszlásban.
Október 16-án megkezdődött az alaptámogatás, az újraelosztó támogatás és a termeléshez kötött támogatások előlegeinek kifizetése.
Különleges helyszínen, a Klauzál téri Vásárcsarnokban tartották a NAK zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat programzáró sajtótájékoztatóját.
A járműüzemanyagok ára jelentősen emelkedett, az élelmiszereké csökkent augusztushoz viszonyítva. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal nőttek, az élelmiszerek 0,2%-kal olcsóbbak lettek.
Petrilla Csaba, Magyarország idei Zöldség-Gyümölcs Hőse és iskolája 100 kg zöldséget, gyümölcsöt, vetőmagcsomagot és foglalkoztatófüzetet kapott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától és az Európai Friss Csapattól.
Bár már őszbe hajlik az idő, még mindig nem késő, hogy az ország számos pontján elérhető szedd magad akciók keretében saját magunk szüretelte gyümölccsel töltsük fel az éléskamránkat.
A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem érő termésre számítanak a gazdák.
Szeptember 8. és 10. között rendezik meg a jubileumi Szarvasi Szilvanapokat a Békés vármegyei városban – közölték a szervezők az MTI-vel.
Az idei évben a súlyos időjárási anomáliák ellenére is szeretné a NAK a fajspecifikus gyümölcsös rendezvények megtartását tovább erősíteni.
Az augusztus közepéig beérett gyümölcsök és zöldségek, valamint a kalászosok majdnem mind nagyobb termésátlagot értek el idén, mint tavaly – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójában.
Magyarországon mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be a termelők 2015-ben, ami mintegy 500 ezer tonnával volt kevesebb a tavalyi rekordnál. A terméskiesés oka főként az idei szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) évértékelő sajtótájékoztatóján hozzátették, több tárolóra, képzett munkaerőre, ütősebb ágazati marketingre és több öntözött, modern kertészetre lenne szükség.
Hazánk északi térségébe, az ország második legkisebb területű megyéjébe látogattunk el. Nógrád megyében alig 200 ezer ember él 131 településen, köztük hat jelentősebb méretű városban, a lakosság nagy tömegei azonban a kis falvakban. Hogy el ne tévedjünk a Cserhát és a Börzsöny varázslatos hegyei között, tájékozódásunkat segítette Mészáros László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségének vezetője.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben – Tolna megye
Molnár Gábor útja nem volt egyenes a gyümölcstermesztésig. A fiatal gazda feleségével együtt ma már családi vállalkozást vezet, felügyeli a különféle munkaterületeket, magabiztosan és elhivatottan teszi, amit tennie kell. Vele beszélgettünk a gyümölcstermesztés rejtelmeiről, lehetőségeiről, családi vállalkozásukról.
Pest megye Magyarország középső részén, a fővárost körülölelően helyezkedik el. A mezőgazdaságot tekintve speciális helyzete is abból adódik, hogy Budapest is itt van. A megye területén, Pusztavacs település határától 1 kilométerre északkeletre van az ország mértani középpontja. A megye nagysága 6394 km2. Határa a történelem során gyakran változott, mai alakját és kiterjedését 1950-ben nyerte el.
2015 és 2020 között a Közös Agrárpolitika reformjának eredményeképpen új elemként bevezethető termeléshez kötött támogatások keretében 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek a kormány által támogatni kívánt, elsősorban munkaintenzív ágazatok.
Komárom-Esztergom az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje. Mezőgazdaságára a búza, a kukorica, az olajos magvúak és a takarmánynövények termesztése, valamint az állattenyésztés, azon belül is a sertés- és baromfitartás jellemző. A nagyüzemi broilertartásnak köszönhetően az ország tyúkállományának 8,6%-a a megyében található, az összes tyúktojásnak pedig 13%-át termelték a helyi gazdaságok. A területi koncentrációt erősíti, hogy a baromfiipari vállalatok tevékenysége átfogja az egész termékpályát, az alapanyag termelésétől egészen a feldolgozott termékek értékesítéséig.
Az észak-alföldi régióban található Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legkeletibb megyénk. Három országgal határos, igaz Szlovákiával csak egy nagyon rövid szakaszon. Második legnagyobb folyónk úgy kanyarog a térségben, mintha el sem akarná hagyni ezt a vidéket. Mielőtt nekiiramodna a Tisza, előtte összegyűjti a Túr, a Kraszna és a Szamos vizét, és úgy veszi délnek az irányt.
Szerbia és Horvátország mezőgazdaságának bemutatásakor nagyon sok hasonlóságot találunk, hiszen nem egyszerűen csak szomszéd országokról van szó, mezőgazdaságukat tekintve adottságaik, problémáik és előnyeik is gyakorlatilag megegyeznek.
Az elmúlt hónapokban sokat olvashattunk a szaksajtóban a Naturalma márkanév alatt sorakozó almafajták jellemzõirõl, illetve az ezen fajtákra alapozott klub rendszerû termesztésrõl. Idõközben megalapításra került a Naturalma® Zrt., mely a klubon belül termelt gyümölcs központilag szervezett marketingjével foglalkozik.
A gazdálkodóknak 2010. december 31-ig kell elküldeni 2009–2010 gazdálkodási évre a nitrát jelentést az MgSZH-nak elektronikusan az ügyfélkapun keresztül. A nitrát adatszolgáltatás formanyomtatványát az MgSZH honlapjának nyomtatvány menüpontjának E-nyomtatványok pontjából lehet letölteni.
A 2010. évi egységes kérelem beadása 2010. június 9. dátummal lezárult. A vis maior esetek bejelentése a W0103 elektronikus kérelem beadásával lehetséges az ügyfélkapun keresztül. A vis maior kérelmekhez postán csatolni kell a falugazdász által felvett jegyzõkönyvet, amelyet a megyei MVH kirendeltséghez kell elküldeni.
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítményét a 2009-ben nemcsak az országosan jelentkezõ jégkár nehezítette, hanem az egész Európára jellemzõ alacsony felvásárlási árak is. A nehézségek miatt továbbra is ingadozott a magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye, bár vesztesége – a jelentós mérték ellenére is - alacsonyabb volt a mezõgazdaság többi ágazatáéhoz viszonyítva.
A fenti címmel tartotta szakmai tanácskozását a Budapesti Corvinus Egyetemen a közelmúltban a FruitVeb. Az elõadások a gazdasági válságnak a zöldség-gyümölcs ágazatra való hatásáról, az ágazati stratégiai megvalósíthatósági tanulmányról és a válságkezelésrõl szóló javaslatokról szóltak. A program része volt a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem képviseletében felkért hozzászólók elõadása is.
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási ötelezettségének 2009. április 08-ig lehetett eleget tenni, az elektronikus ügyfélkapun keresztül. Amennyiben a termelõ nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeinek, azt a falugazdászok és az MVH segítségével pótolnia kell. A területalapú támogatásokhoz fontos regisztrációs szám igénylõ lapokat, a G001 nyomtatványokon még beadhatják a gazdák.
Napjainkban bizonyos gyümölcskultúrákban az olajos lemosó permetezés jelentõsége megnõtt. Elsõsorban alma- és körteültetvényekben célszerû a védekezést már kora tavasszal ily módon elkezdeni, de érdemes a csonthéjas gyümölcsösökben is összekötni a kora tavaszi rezes védekezésekkel.
Jelentõs, mintegy 5 milliárd forintos forrásösszegû kölcsönt vehetnek igénybe a zöldség- és gyümölcstermesztõk az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz-hitelprogram keretében. Errõl néhány hete határozott a kormány. A döntést november elején tették közzé a Magyar Közlönyben.
Gyümölcsültetvényekben az eredményes védekezéshez megfelelõ permetezõgépet kell alkalmazni, és a gépet az adottságoknak megfelelõen helyesen kell üzemeltetni.
Az árutermõ gyümölcsössel rendelkezõ gazdák alapvetõ érdeke, hogy évrõl-évre kiegyenlített mennyiségû és jó minõségû gyümölcsöt állítsanak elõ.
Rejtett fenyegetés az európai élelmiszerellátás számára?
Napjainkban a biológiai gazdálkodás a világ szinte minden táján megjelent, sok helyen már jelentõs területet foglal el. Ezt bizonyítja az, hogy a biotermelésbõl származó forgalom évrõl évre dinamikusan nõ. A fejlõdés üteme egyedülállóan magas, bár országonként változó 6–40% közötti.
A Földmûvelésügyi Minisztérium 1951–ben kiadott rendeletében már elõírta: „Mindenki köteles az ország területén bárhol általa észlelt veszélyes kártevõrõl, a kártevõ fellépésére gyanút keltõ körülményrõl, továbbá a veszélyes kártevõ megtalálásáról vagy fellépésérõl szerzett értesülésrõl, a lelõhely pontos megjelölésével, a lakóhely szerint illetékes hatóságnál, vagy a megyei növényvédõ állomásnál bejelentést tenni.” (103/1951. IV. 29. MT. és 18 055/1951. VI. 3. FM. rendelet).
Betiltott, visszavont készítmények pótlása a gyümölcsösben és a szõlõben „A Gyümölcstermés jövedelmezõ fokozása” címû, 1931-ben megjelent kis füzetben Hank Olivér okl. gazda, a gyümölcsfák téli permetezésére – lombhullás és rügyfakadás közé esõ idõszakban – házilag elkészített szappanos petróleum, vagy készen vásárolható gyümölcsfa-karbolineum locsolás-szerû kijuttatását javasolta. Második permetezést is még rügyfakadás elõtt, 2%-os Bordói-lével tanácsolta elvégezni.
A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre meghatározza az ország gyümölcs- és szõlõ faj- és fajtaösszetételét. A kis területen lévõ nagy növényszám rengeteg kézi munkát, egyedi törõdést, naponkénti figyelmet, speciális szakértelmet kíván, ugyanakkor nagy érték, nagy kockázat, a jövõ záloga.
A csonthéjasok moníliás betegségének kórokozója olyan gomba, amely a fák virágait, hajtásait, az 1-2 éves gallyakat, a termõnyársakat, valamint gyümölcsöket fertõzi.
I. A szõlõ ültetvény támaszrendszere A szõlõ liánnövény, ezért megfelelõ támaszrendszert igényel, mely egyben a mûvelésmód alapját is meghatározza. A tõke mûvelésmódján az idõs tõkerészek metszéssel meghagyott formáját, térbeli kiterjedését értjük.
A növények lehetséges termõképességének kihasználása csak akkor lehetséges, ha –sok más tényezõ mellett- a makro- mezo- és mikroelemek folyamatosan kielégítik igényeiket.
A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuális kérdés helyét, szerepét, súlyát is ismerjük. Különösen érvényes ez, ha az un. tartalékoló, más néven feltöltõ- vagy alaptrágyázásról esik szó.
Az élelmiszerek speciális, fokozottan érzékeny csoportja a friss fogyasztásra termelt bogyós gyümölcsök. E mezõgazdasági termékek többsége újdonságként, korán jelenik meg az üzletekben. Tudjuk, hogy e gyümölcsök víztartalma magas, állagukat még nagyon jó termelési, felvásárlási, szállítási, eladótéri kezelési feltételek mellett is gyorsan elveszítik, könnyen romlanak, értéktelenné válnak. (Tönkremenésük esetén a kár kényszerhasznosítással sem csökkenthetõ.) Termelésük nehezen gépesíthetõ, nagy a kézi munkaerõ-igényük. Kezelésük igényessége, jó exportálhatósága különleges elbírálást biztosított régen is e növényeknek. (Gondoljunk a 70-es, 80-as évek málna, szamócatermesztésére.) Így alakultak ki egy-egy területen épített hûtõház körül a nagyüzemi jellegû termesztési körzetek. Ezek a hûtõházak a múltban elsõsorban a gyors feldolgozást biztosítva gyorsfagyasztott, alig feldolgozott árut állítottak elõ.
Táblázat
Gyümölcsültetvények telepítésekor döntő szempont a beruházás gyors megtérülése. Ennek érdekében még a telepítés előtt célszerű komoly figyelmet fordítani azokra a szakmai alapelvekre - mint termőhely megválasztás, alany-nemes kombináció, fajta, művelési mód, termesztéstechnológia -, melyek a beruházás gyors megtérülését és a hosszú távon is jövedelmező termesztést szolgálják. A technológiai elemek közül különösen nagy jelentőségű a talaj víz - és tápanyag-gazdálkodási tulajdonságainak és a telepítendő növény igényeinek ismerete, melyek figyelembe vételével kell megtervezni és kialakítani a víz- és tápanyagpótlás rendszerét. A fiatal fa begyökeresedése, kezdeti növekedése alapvetően meghatározza a termőrefordulás gyorsaságát, az ültetvény későbbi kondícióját, termőképességét, azaz a beruházás jövedelmezőségét.
Az AGROKER Kft. Kecskemét 2003 õszén különösen nagy hangsúlyt fektet termékeinek a komplex szolgáltatásokon keresztüli értékesítésére. Ennek tükrében tudatjuk Önökkel, hogy a gépforgalmazás mellett teljes körû ügyintézéssel állunk rendelkezésükre.
A szilvatermesztés jelenlegi helyzete A szilva (Prunus domestica L. és Prunus italica L. (ringló)) õshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig tehetõ, termesztése a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékérõl indult. A szilvafajok a Prunus nemzetséghez tartoznak. Európai és ázsiai fajok ismeretesek így a P. domestica, P. insititia, P. cerasifera ssp. Mirabolana (amely a nemes fajták alanyaként ismert) és P. spinosa. A kínai és japán szilvák a P. salicina japán és a P. simonii kínai szilvától származnak. Amerikai szilvák szintén ismeretesek: a P. nigra és P. americana. A világ szilvatermesztése hosszú idõn át 7,2-7,3 millió tonna körül alakult (1. táblázat).
A gyümölcsfélék táplálkozási értékeit -illetve azoknak egy részét- a késô ôszi és téli hónapokra tárolással lehet megôrizni. Rövidebb-hosszabb ideig gyakorlatilag mindegyik gyümölcsöt el lehet tartani frissen, de az az idô ameddig érdemes tárolni, függ a gyümölcsfajtól, ezen belül a fajtától és a tároló típusától.
Napjainkba egyre több vadon termô gyümölcs kerül termesztésbe. Például a magasbokrú áfonyát kb. csak 50 éve termesztik, a rózsa napjainkban válik nagyobb területen gyümölcstermô kultúrnövénnyé, a feketebodza telepítése Magyarországon gyakorlatilag 1998-tól lendült fel.
A zöldség- és gyümölcs hosszútávon történõ frissen tartása az élelmiszeripar és a tartósítóipar nagyon fontos kihívása. A cél elérése érdekében már hosszabb idõ óta különbözõ megoldások születtek. A Soós és Társa Hûtõtechnikai Rt. a terület külföldi eredményes mûvelõivel vette fel a kapcsolatot és a napjainkban legkorszerûbbek közé tartozó hûtéstechnológiák elterjedését szorgalmazza. Reméljük, hogy néhány gondolat a hûtõs életbõl felkelti az élelmiszerek termelését és feldolgozását végzõk érdeklõdését is.
Az eredményes szõlõ- és gyümölcstermesztéshez hatékony növényvédelemre van szükség. A védekezések sikere, az alkalmazott vegyszerek hatásossága és egyéb tényezõk mellett nagy mértékben függ a permetezõ gépek kialakításától és üzemeltetési feltételeitõl. Ismert, hogy a nem megfelelõ gép használat, illetve helytelen beállítások következtében a permetlé jelentõs része nem jut a célfelületre, a talajra hull, vagy elsodródik, a lombozaton lerakódott vegyszer eloszlása pedig nem egyenletes, túl- és alulpermetezett felületekkel kell számolni.
A talajtakarás célja A talajtakarás egyik legfontosabb célja a gyomosodás megakadályozása, késleltetése, ezen keresztül a talaj nedvességtartalmának megôrzése, az eredési százalék javítása. A takaratlan (ugaros talajmûvelés) talajon a gyomok gyorsan felszaporodnak, a kultúrnövényektôl nagy mennyiségû tápanyagot és vizet vonnak el, több kártevô és kórokozó gazdanövényei. Gyérítésük mechanikus (pl. kapálás, gyomlálás, perzselés), módon vagy gyomirtó vegyszerekkel történik.
3. rész A házi tartósítás adalékanyagai A gyümölcs- és zöldségfélék házi feldolgozása során egyre több adalékanyagot használunk, hogy termékeink kellõen tartósak, világosak vagy esetleg ropogósak maradjanak. Ennek megfelelõen a háztartásokban használatos adalékanyagok feladata vagy a termékek tartóssá tétele, vagy a tartósított nyersanyag érzékszervi tulajdonságainak megõrzése, illetve javítása.
A rendszeres talajvizsgálatoknak is megvan a jelentõsége, de a telepítés elõtt vagy a szaktanácsadás kezdetekor a trágyázási rendszer kialakításához elengedhetetlen részletes képet kapni a gyümölcsös talajának fizikai és kémiai tulajdonságairól. Jó lenne, ha a gazdák elõrelátóak lennének, és már az ültetvény létesítése elõtt egy évvel elvégeztetnék a talajalkalmassági és tápanyag vizsgálatokat. Még akkor is, ha nem feltételezhetõ a telepíthetõséget kizáró talajhiba.
Azon gazdálkodók, akik egységes kérelmükben hagyományos másodvetést vagy ökológiai jelentőségű másodvetést jelentettek be, a vetés valós idejét követő 15 napon belül jelenteniük kell az egységes kérelem adatváltozási felületén. A nemzeti agrárkamara honlapján megtalálható a 2016. évi gazdálkodási napló, amely tartalmazza a szálasfehérje, szemesfehérje, ipari zöldségnövény, valamint az ökológia jelentőségű másodvetésre vonatkozó kitöltési felületeket.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
Gyümölcsültetvényt létesíteni hosszú távra szóló beruházás. A piaci lehetőségek ismeretében számos olyan döntést kell meghozni a tervezés fázisában a technológia minden elemére vonatkozóan, melyeken később már nem, vagy csak korlátozottan áll módunkban változtatni. Érdemes ezért olyan szakértőket felkeresni, akik a termelők ökológiai és ökonómiai környezetének pontos ismeretében, megbízható és értékes tanácsokkal tudnak szolgálni.
A Sumi Agro Hungary Kft. 2017. nyarán rendezett vajdabokori almavédelmi tanácskozásán számos, idei évre is hasznos információ hangzott el.
Sok állókultúrában jelent problémát a tő- és gyökérsarjak eltávolítása. A sarjak elvonhatják a tápanyagot (pl. szőlőben) a növények „értékes” részeitől. Megnehezítik a vegyszeres gyomirtást, hiszen a szisztémikus gyomirtó szerek számára (pl. glifozát) felszívódó felületet biztosítanak, minek következtében a kultúrnövények akár hosszabb távú károsodást is szenvedhetnek. Ráadásul a tősarjak búvóhelyül szolgálnak sok kórokozó és kártevő számára, gondoljunk csak a vértetűre.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A harmadik részben a szőlő-gyümölcs kultúrákkal kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
Olaszország egyik legjelentősebb mezőgazdasági szakkiállítását, a Macfrutot május elején rendezték meg az északolasz tengerparti városban, Riminiben. Az Emilia Romagna tartományban 35. alkalommal sorra került háromnapos kiállításon május 9–11. között főként olasz, a mezőgazdaságban alkalmazható post-harvest technológiai eszközöket, berendezéseket és komplett csomagolási és áru-előkészítő technológiákat mutattak be. De számos gyümölcs- és zöldségtermelő képviseltette magát az árumustrán.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is. A forró, aszályos nyár negatív hatását a termesztett növényeink is elszenvedik, akár csak mi emberek, de a növények védekezési lehetőségei korlátozottak (viaszképződés, levélsodródás). A forró nyári napokon a napsugárzás következtében fellépő hősokk és napégés a két legfontosabb káros hatás, mely eltérő spektrumú sugárzások eredménye.
A fogyasztói szokások átalakulásával párhuzamosan egyre inkább teret nyer az almatermesztők körében az ökológiai növényvédelmi szemlélet alkalmazása. A sokszorosan kielégítetlen biogyümölcs piaci kereslet miatt az utóbbi években sok almatermelő állítja át meglévő ültetvényeit biológiai növényvédelmen és növényápoláson alapuló ültetvénnyé.
A jelenlegi almapiaci árak ellenére – vagy talán éppen azért – jelentős érdeklődés övezte a Tész-Ész és a Holland Alma Gyümölcsfaiskola rezisztens étkezési alma fajtabemutatóját és faiskolai nyílt napját. A léalma és étkezési alma piacán kialakult alacsony árak miatt fokozott az érdeklődés az alacsonyabb növényvédelmi költségek mellett termeszthető magas minőséget és élvezeti értéket képviselő, új betegségellenálló és biotermesztésre alkalmasabb fajták iránt.
Az egyre élesebb piaci verseny indukálja többek között az almatermesztés elmúlt évtizedek során végbement változásait.
A Holland Alma Kft. és partnerei által létrehozott Naturalma Zrt. május 30-án Csobádon tartotta szakmai programmal gazdagított éves közgyűlését. A zrt. tulajdonosai a Naturalma igazgatósági tagjaitól, valamint a Hipp Magyarország képviselőjétől és a Naturalma Zrt. szaktanácsadójától kaptak hasznos információkat.
Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük a Földön. Olvadnak a sarki jégtakarók, enyhébbek a telek, ugyanakkor egyre forróbbá válnak a nyarak a mérsékelt égövben, így hazánkban is.
A szüret közeledtével az egyik legfontosabb szempont a gyümölcs piaci értékének növelése. Ilyenkor a tárolhatóságra, a termésszíneződés-, valamint az íz- és beltartalmi értékek javítására kell koncentrálnunk. Az egyes elemek fontos szerepet játszanak a gyümölcs ezen jellemzőinek megfelelő kialakulásában, az esetleges hiányok pedig rontják a piaci értéket. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a Yara termékei jelentik a legjobb megoldást a lombtrágyázásban.
Az utóbbi évtized legeredményesebb hazai kiállítását zárta a Holland Alma Gyümölcsfaiskola a 2020-as AGROmashEXPO-n. Már az előregisztráció során látszott, hogy az Expo egészének látogatottságától függetlenül a faiskola kiállítói területe látogatókkal lesz tele a négy nap folyamán.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem a hazai alma több mint fele, ez az arány évtizedek óta nem változik. Az ültetvények szerkezete ellenben jelentősen átalakult az elmúlt egy évtizedben, mert egyre többfelé találkozhatunk a megyében jéghálóval fedett szuperintenzív kertekkel. Az itt megtermelt modern almafajták minősége és termésátlaga felveszi a versenyt a legjobb dél-tiroli kertekkel. A szigorodó termesztési feltételek miatt a növényvédelem nagy kihívások elé állítja a növényorvosokat, akik közül két kolléga osztotta meg tapasztalatait a Sumi Agro termékekkel kapcsolatban.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, így a mezőgazdaságra is. A Kormány által meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében számos intézkedés és döntés speciálisan az agráriumra és a kereskedelemre irányult. A versenyképes mezőgazdasági termelést szolgáló fejlesztések átalakításával, továbbgondolásával azonnali segítséget kell nyújtani a bajban levő ágazatok szereplőinek azért, hogy a termeléshez szükséges pénzügyi erőforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak.
Az álló évelő kultúrák törzs/tő hajtásainak, sarjhajtásainak az eltávolítása jól időzített, remekül megszervezett munkát, a tulajdonostól olykor komoly erőfeszítést igényel. Kérdés, kinek milyen lehetőség van a birtokában, mire alapozza ezt a munkaműveletet? A szőlőben többen berendezkedtek gépi, mechanikai törzshajtás eltávolításra.
Az elmúlt években a Yara Hungária fő sikertörténete a YaraVita lombtrágyacsalád. Ezen termékek használata, pozitív hatása, elismertsége folyamatosan növekszik; lásd: Gramitrel, Brassitrel Pro, Bortrac, Thiotrac, Universal Bio stb. Ez teljes mértékben érthető, ha csak a termékek hatóanyag-tartalmát, összetételét, szakmaiságát nézzük.
A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozással, az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával a tavaszi fagykár immár évről évre komoly károkat okoz a növény-, illetve kiemelten a gyümölcstermesztési ágazat számára.
A 2021-es esztendő a gyümölcstermesztők többségének jelentős jövedelemcsökkenést eredményezett. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok okozta terméskiesés e növényeknél több mint 60% volt.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.
A Genezis Green Max egy egyedülálló talajkondicionáló készítmény, a fenntartható és környezetbarát növénytáplálás nélkülözhetetlen eleme.