Budapest, 2015. augusztus 22., szombat (MTI) - A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ősszel meghozhatják azokat a jogszabályokat, amelyek lehetőséget adnak a génmódosításmentes (GMO-mentes) termékek megjelölésére.
Az import takarmányszója kiváltásával GMO-mentes élelmiszer lesz a tej - jelentette be Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken Hajdúböszörményben. Az évi 700-750 ezer tonnára tehető szójaimport kiváltásához Magyarországnak új fehérjeprogramra van szüksége.
Budapest, 2015. július 24., péntek (MTI) - Védjeggyel ellátott GMO-mentes termékek bevezetését kívánja elérni a GMO-mentes Magyarországért Egyesület, amely abban bízik, hogy már az év végén, a jövő év elején ezek megjelenhetnek a magyar üzletekben.
GMO-szennyezettséget mutatott ki egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vetőmag-előállító és feldolgozó üzem hibridkukorica vetőmagtételnél a NÉBIH. A 34 tonna, árutermesztésre szánt vetőmagtételre a kockázatértékelés alapján végzett ellenőrzések során találtak rá a megyei kormányhivatal szakemberei.
Történelmi jelentőségűnek nevezte Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, hogy a több mint négy éve tartó kormányzati erőfeszítéseknek köszönhetően Magyarországon az elsők között alakulhatott GMO-mentes egyesület.
Magyarország elkötelezett fellépésével összhangban megindulhatnak a részletes tárgyalások a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról.
Június 26-án Szófiában magas szintű találkozó keretében nyitották meg a 16+1-es formációban működő Kína és Kelet-Közép Európai országok regionális mezőgazdasági koordinációs központját.
In this Brussels Briefing on Agriculture, AGRA FACTS journalists Rose O’Donovan & Ed Bray provide an update on the latest developments in EU agricultural policy.
Szilárd meggyőződésünk, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van – hangsúlyozta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Milánóban a nemzetközi mezőgazdasági fórumon.
Az Európai Unió agrárminiszterei az elmúlt napokban Rigában tanácskoztak a soros EU-elnökségi feladatokat ellátó Lettország szervezésében. A tanácskozás alkalmával Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter folytatta a GMO-mentes európai mezőgazdasági termelés megteremtéséről szóló egyeztetéseit. Ezúttal brit, román és litván partnereivel tárgyalt.
A mezőgazdaságban szinte semmi nem kiszámítható, és erre tökéletes példaként szolgálnak a mögöttünk hagyott évek. A 2013-as aszályos időjárást enyhe tél és hűvösebb, csapadékos tavasz követte. Sok termelő számára ez több problémát is okozott: először a szinte kezelhetetlen pocokkártétel jelentkezett, majd a sárgarozsda okozott jelentős veszteségeket a búzatermelőknek.
A fenntarthatósági védjeggyel ellátott szójatermékek felfutását várja a piacon a piacvezető szójatanúsító cég. A szója a boltok polcain külön nemigen jelenik meg, csak feldolgozott formában. Mégis a szabványok kibocsátói abban bíznak, hogy az egyre inkább slágernek bizonyuló zöld termékek térhódításával a „fenntartható szója” iránti étvágy is feltámad.A nyugati világ élelmiszerfogyasztási szokásai tarthatatlan terhet rónak a Földre. Szemléletes példa erre a szója esete. A főképp takarmányként hasznosított növény globális termelése kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben és 2050-ig várhatóan újra megduplázódik a világnépesség gyarapodása és a növekvő húsfogyasztás nyomán. A bővülés túlnyomó részéért – megközelítőleg négyötödéért – Dél-Amerika felel, ahol a szójaterület 17 millió hektárról 46 millió hektárra nőtt 1990 és 2010 között.
Jóllehet a szója évezredek óta az egyik legfontosabb táplálék a Kelet országaiban – meghatározó szerepet töltött be a magas népsűrűség kialakulásában –, a világ nyugati felén csak lassan nyert elfogadottságot. A szójabab-termelés és -felhasználás amerikai és európai terjedésével, a takarmányozási célú alkalmazásával párhuzamosan fokozatosan követelt helyet magának a humán táplálkozásban is.
2014. február 20-án az országházban a „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása“ címmel országgyűlési nyílt napot rendeztek. A vetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és -kereskedőként egyaránt érintett Karintia Kft. vezetője, Bene Zoltán a szója magyarországi ter- mesztését is ösztönző Duna Szója kezdeményezésről adott tájékoztatást.
Elhagyott gazdaságok Közép- és Kelet-Európa-szerteKonzisztens eredmények elérése a takarmányenzimekkelAz amerikai fogyasztók aggódnak a génmódosított élelmiszerek miattAz FDA javaslatai az állati takarmányok biztonsági előírásaira
A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig
Hazánk takarmányfehérje felhasználása döntően a szója alapanyagra épül. A Magyar Szója Nonprofit Kft. éppen annak érdekében alakult, hogy ezen igény mind nagyobb hányadát termelhessék meg a gazdálkodók a magyar földben. A génmódosítástól mentes egészséges növény termesztéséhez, ezzel együtt import kitettségünk csökkentéséhez a legszélesebb körű információval, és szakmai segítséggel járulnak hozzá. Seiwerth Gáborral, a társaság ügyvezetőjével beszélgettünk.
Dombóvárt elhagyva a 61-es útról hívogatóan tárul elénk egy 8 ha-os kiparcellázott terület, a Pioneer Portfólió Farm. Itt, az amúgy 2100 hektáron gazdálkodó Agrár Béta Kft. területén szeptember közepén rendezett kukorica fajtabemutatót a Pioneer.
A Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja a vetõmagokban a hatóság által esetenként kimutatott GMO jelenlétrõl. GOSZ sajtóközlemény
Agrárforgóeszköz hitel a gazdáknak A MAGYAR GMO FEHÉR KÖNYVA MEGFOSZ közgyûlésrõl rövidenÁllattartók figyelmébe!ChemgenerationNem a sok hektár, hanem a gazdaságos termesztés a lényegTovább csökken az orosz brojler importÚj Uniós szabályok a GM takarmányokra
A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.
December elején színes programok és rendkívül hangulatos este részesei lehettek a KWS Magyarország Kft. megalapításának 10. évfordulóját ünneplõk. A budapesti Kongresszusi Központban a KWS MAIS GmbH. ügyvezetõ igazgatója, DIRK AUGUSTIN ÉS PALLÓS MIHÁLY, a jubiláló cég vezetõje sajtótájékoztatójával kezdõdött a nagyszabású rendezvény, amelyrõl röviden beszámolunk olvasóinknak.
A Közép-Kelet-Európai Vetõmag Hálózat (EESNET) 8. konferenciáját november 16–18. között a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) rendezte meg Siófokon. A konferencián 26 országból 280 résztvevõ volt jelen. Az idei esemény kiemelt témája a „Vetõmag-minõsítési rendszerek az EESNET országokban (és további lehetséges harmonizációjuk)”. A kétnapos rendezvény elsõ napján a szakma jeles képviselõi tartottak színvonalas elõadásokat, többek között Ertseyné Dr. Peregi Katalin (ISTA elnök), Garlich von Essen (ESA fõtitkár), Marcel Bruins (ISF fõtitkár), valamint a nemzeti vetõmag szövetségek képviselõi. A második napon szabad üzletkötési lehetõséget biztosítottak a vetõmagos szakemberek részére.
2008. szeptember 25-én az FVM színháztermében a rendezvénynek helyet adó minisztérium, a GOSZ, az Agrofórum és a Szekszárdi Növény Zrt. szervezésében megtartott konferencia „GMO moratórium, de meddig?” címmel ígért bõ félnapos programot a résztvevõknek. Az érdeklõdést a meghívó programja és az azokhoz kapcsolható kérdésfeltevések voltak hívatottak fokozni, mint pl.: áldás vagy átok a GMO, merre halad a világ, lehet-e érvényesíteni a koegzisztencia törvényt, milyen nemesítési irányokkal találkozunk?
Nyílt levél a magyar gazdáknak
Hazánkban évente 25000 ha körüli szaporító területen, nagyjából 50000 tonna kukorica vetõmag kerül elõállításra. A belsõ igények kielégítése mellett a megtermelt vetõmag jelentõs része (60–70%) külpiacokon talál gazdára.
A címben felvetett kérdést már az elején pontosítanom kell. A nemzetközi vetõmagvizsgálatban bevezetett körvizsgálati rendszer eddigi eredményeit és tapasztalatait mutatom be.
A Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) nonprofit szakmai érdekképviseleti szervezet, amely képviseli a teljes hazai vetõmag ágazatot.
2005. január 20-án az FVM elrendelte a MON 810 jelû, rovarrezisztens GM kukorica vetõmagtermesztésének, forgalmazásának és felhasználásának átmeneti tilalmát.
Lapunk februári számában egy átfogó cikket jelentettünk meg a GM növények megítélésérõl. Ebben a cikkben elsõsorban a tudományos mûhely, a törvényalkotás és szabályozás képviselõit szólaltattuk meg a fajtatulajdonos véleményének közlésével együttesen.
A Szentlõrinci Gazdanapokon nagy érdeklõdés kísérte Dr. Bárány Sándor elõadását, hiszen a kerekasztal beszélgetésen elhangzottak szerint a GMO bevezetésével hosszú távon megváltozhat és veszélybe kerülhet Magyarország és a Kárpát medence növény- és állatvilága – az irányított génátültetések (génsebészet) durva beavatkozás a természet rendjébe.
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy vélt (serkentõk, halucinogének, mérgek) kielégítésére mindenkor a tapasztalat és a tudás szintjén kiválogattunk, továbbszaporítottunk, munkára fogtunk (erjesztés) növényeket, állatokat, még mikroszervezeteket is.
A genetikailag módosított fajtának azt az új nemesítési eredményt nevezzük, ahol egy kívánt új tulajdonságot egy más fajból, annak örökletes tulajdonságot hordozó génjének átültetésével viszik be az új fajtába.
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igényeinek kielégítésére váró vetõmagkészletrõl nem részletesen és táblázatokon keresztül adok tájékoztatót.
A Bábolna Takarmányipari Kft. – az elmúlt évek hagyományaihoz hûen – az idén is színvonalas fogadáson látta vendégül partnereit. A rendezvényt a Bábolnai Gazdanapok keretében szeptember 9-én tartották az impozáns Fedett Lovardában.
A fenti cím alapján úgy tûnik, mintha valami teljesen új dologról kellene beszélnünk. Pedig nincs másról szó, mint hogy bizonyos fogalmakat másként fejezünk ki. Természetes ugyanis, hogy mindent, ami a sertéshús elõállításában történik, tulajdonképpen a nagybetûs MINÕSÉG (és az azt közvetítõ ugyancsak nagybetûs PIAC) követelményei határoznak meg.
Lapunk múlt évi, 4. számában adtunk részletes áttekintést a GMO-k (genetikailag módosított szervezetek) szerepéről és használatuk lehetőségeiről a takarmányozásban. Az utóbbi egy hónapban pedig, sok új történt ezzel kapcsolatban, ezért célszerű a kérdésre röviden visszatérnünk, jól lehet a változások nem alapvetők.
Az ökológiai gazdálkodást szabályozó rendeletek egyik legfontosabb pontja a genetikailag módosított szervezetek (továbbiakban GMO) és származékaik használatának tilalma.
Székhelyváltást követően hagyományteremtő céllal szervezett gazdatalálkozót a legújabb vetőmagkínálata bemutatására a Caussade Semences Hungary Kft. Kerepesen. A gazdák a helyes talajműveléssel, talajjavítással, és a hazai GMO-mentes stratégia végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást is kaptak.
2016-ban 61 282 hektárról 181 000 tonna szója került a tárolókba, közel 3 t/ha termésátlagot realizálva ezzel – hangzott el az Országos Szója Fórumon Budapesten. Ezzel az eredménnyel is csak mindössze 15–20%-os az önellátottságunk szójából, továbbra is magas tehát az import GMO-s szója aránya és ezzel együtt magas a GMO-mentes hazai szója exportja is. Kormányzati célkitűzés a szója vetésterületének növelése, a kitűzött 100 000 hektáron folyó tudásalapú, extra támogatásokkal ösztönzött termelés csökkentheti a GMO-s szója importunk túlsúlyát. – mondta köszöntőjében Dr. Nagy István FM parlamenti államtitkár.
A korszerű vetőmaggazdálkodás elsajátításában az idő haladtával egyre nagyobb teret tölt be a széles körű, előrejelzéseken nyugvó piaci ismeretek megszerzése. Mind a mezőgazdasági vállalkozások, mind az input – szűkebb értelemben vetőmag-előállító és -forgalmazó cégek számára – komoly versenyelőnyt jelent, ha ismerik a saját iparáguk fejlődését befolyásoló tényezőket és képesek átlátni az arra ható folyamatokat. Ezek segítségével fejleszthető tovább a szervezetek, vállalkozások tevékenysége, növelhető, illetve tartható fenn a gazdálkodásuk eredményessége.
Országos állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indul
