MENÜ

Címke: GDP-növekedés

Hírek > Gazdaság 2017.06.28.

A mezőgazdaság fogja visszahúzni a növekedést

Kedvezőek az idei gazdasági kilátások, egyedül a mezőgazdasági termelés csökken várhatóan 10 százalékponttal az aszályos időszak miatt, így a GKI 3,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár az idén, ami akár magasabb is lehet – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón – írja az MTI.

Hírek > Gazdaság 2017.03.06.

A GDP-növekedés harmadát a mezőgazdaságnak köszönhetjük

A magyar mezőgazdaság a gazdasági növekedés hajtómotorja, tavaly az ágazatot sújtó problémák ellenére is helytállt a szektor, a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez mintegy egyharmados aránnyal, 0,6 százalékkal járult hozzá, a gépiparnál is gyorsabban bővült – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdafórumon – közölte az MTI.

Hírek > Gazdaság 2017.02.20.

Hatalmas szükség van a fiatal gazdálkodókra

Mezőgazdaság és élelmiszeripar nélkül nincs ütőképes magyar gazdaság – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) konferenciáján pénteken Budapesten – közölte az MTI.

Hírek > Gazdaság 2017.01.30.

Stagnálni fog idén a mezőgazdaság a GKI szerint

A tavalyi 2 százalék után idén 3 százalék körüli lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi jelentős beruházási visszaesést idén érdemi növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódni fog – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában. A mezőgazdaságban ugyanakkor stagnálás várható.

Hírek 2016.12.07.

A GDP-t is felhúzza a hatalmas növekedés a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság jó teljesítménye és a háztartások belső fogyasztásának emelkedése járult hozzá a harmadik negyedévi GDP növekedésének felfelé korrigálásához – emelte ki Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Hírek 2016.10.28.

Magyarország termelte a legtöbb napraforgót az Európai Unióban

A több mint 1,8 millió tonna betakarított napraforgóval Magyarország az első helyen végzett az Európai Unióban az idén - számolt be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Dunaharasztin tartott szakmai fórumán.

Hírek 2016.09.06.

KSH: 2,6 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben

A bruttó hazai termék volumene 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett, ami árnyalatnyival alacsonyabb az augusztus 12-én kiadott első becslésben jelentett 2,2, illetve 1,1 százaléknál - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  

Szakfolyóirat > 2015/06 > Gazdaság GDP OTP Infláció

Tovább javuló növekedési kilátások

Az idei év első negyedévében tovább gyorsult a régió növekedése, amiben egyre nagyobb a fogyasztás szerepe. A megindult fogyasztásbővülés ezúttal tartósnak ígérkezik, mert a háztartások megtakarítási hajlandósága már-már túl magas és további költségvetési szigorra sincs szükség. Az alacsony inflációs környezet miatt tartósan alacsonyak lehetnek a kamatok Kelet-Európában és nincsen szükség erős árfolyamokra sem. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy végre Nyugat-Európa is jobban teljesít, akkor jogosan bízhatunk egy lendületes, tartós és kiegyensúlyozott hazai és régiós növekedésben.

Szakfolyóirat > 2016/06 > Gazdaság OTP Gazdaság GDP-növekedés

A vártnál is jobban lassult a növekedés az EU-s források visszaesésével, a második félévre gyorsulást hozhat a fogyasztás bővülése, a költségvetési kiadások növelése és a lakásépítések beindulása

Európa-szerte közzétették az első negyedéves növekedési adatokat. A közép- és délkelet-európai régió teljesítménye továbbra is kiemelkedő, a legtöbb ország 3% körüli ütemben bővül, ám a magyar növekedés messze elmaradt a várakozásoktól, az éves növekedés ugyanis a negyedik negyedévi 3,2%-ról 0,9%-ra esett vissza. Az eurózóna gazdasága a vártnál jobban, 1,5%-kal bővült, így az Európai Központi Bank várhat a további élénkítéssel és Mario Draghi, az EKB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank egyedül nem, csak a költségvetéssel együtt tudná élénkíteni a növekedést. Közben a piac figyelme egyre inkább a június 23-i brit népszavazás felé fordul majd, amin a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint többségben lehetnek a maradáspártiak.

Szakfolyóirat > 2016/09 > Gazdaság OTP GDP-növekedés növekedés

2016-ban a növekedés motorja továbbra is az élénkülő lakossági fogyasztás lehet

A második negyedéves növekedési adatok alapján elmondható, hogy a közép- és délkelet-európai régió teljesítménye továbbra is kiemelkedő, a legtöbb ország 3% körüli ütemben bővül. Jó hír, hogy a magyar növekedés az első negyedévi 0,9%-ról 2,6%-ra gyorsult vissza, így elérhető maradt a 2% az idei évre, amit jövőre további gyorsulás követhet. Az eurózóna gazdasága a várt, mérsékelt 1,6%-os ütemben nőtt, azonban egyes országok teljesítménye között továbbra is nagy a különbség. A negyedév legnagyobb meglepetése, hogy az USA-ban a múltbeli adatokat is lefelé módosították, így az elmúlt egy évben a korábban becsült 2% feletti ütem helyett alig 1,2% volt a növekedés.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Lendületes hazai GDP-növekedés a harmadik negyedévben, az utolsó negyedév további gyorsulást hozhat

A piaci várakozásokat és az előzetes adatokat is meghaladó 3,9%-os éves GDP-növekedést jeleznek a legfrissebb, harmadik negyedéves statisztikák. Az új csúcson álló bizalmi indexek, a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését jelző számok, a kedvező munkapiaci feltételek, valamint a hitelfelvételek bővülése egyaránt a háztartási kereslet erős növekedését jelezték előre, miközben a külső környezet is kedvezően alakul. A negyedik negyedévben tovább gyorsulhat a gazdaság bővülése, ami azt jelenti, hogy az egész idei évre vonatkozóan akár a 3,8% körüli GDP-növekedés sem kizárt.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Folytatódhat a régió gyors növekedése 2018-ban

A 2016. évi átmeneti lassulás után 2017-ben jelentősen gyorsult a visegrádi négyek gazdasági növekedése és ismét elérte a 4%-ot. Külön jó hír, hogy a növekedést egyszerre húzza az export, a fogyasztás, a beruházások és azon belül is a magánberuházások bővülése. Előretekintve 2018 hasonlóan ígéretesnek tűnik, maradhat az erős, 3,5–4% közötti, széles bázisú növekedés.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Az eurózóna növekedési ütemének lassulása mellett a túlköltekező olasz kormány is fejtörést okoz az Európai Uniónak

Tovább lassult az eurózóna növekedési üteme a harmadik negyedévben, amiért mindenekelőtt a magországokban, elsősorban Németországban és Olaszországban tapasztalható lassulás tehető felelőssé. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott az elmúlt néhány hónapban, miután az új populista kormány akár az EU felé fennálló kötelezettségeinek felrúgása árán is be akarja tartani választási ígéreteit, amelyek egy része a bőkezű költségvetési politikán alapul.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

A mezőgazdaság 2018-as teljesítménye is segíti a GDP-növekedést

A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár. 

Szakfolyóirat > 2020/02 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

2019-ben 5% körüli ütemben bővülhetett a hazai gazdaság

A külső környezet gyengélkedése egyelőre nem hagyott nyomot a hazai gazdaság teljesítményén, a GDP 2019-ben is robusztus ütemben bővült. Bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek, de az éves növekedés elérhette a 4,9%-ot. 2020-ban 3,5% környékére lassulhat a GDP bővülése az állami beruházások csökkenése és a gyenge európai kereslet miatt. Ráadásul a növekedés nemcsak erős, hanem fenntartható is, a költségvetés hiánya mérsékelt, az államadósság/GDP ráta csökkenő. A makrogazdasági változók közül az infláció érdemel kiemelt figyelmet, hiszen elérte a jegybank inflációs célsávjának felső, 4%-os határát. Bár az inflációs kockázatok felfelé mutatnak és a forint is sokat gyengült, a legvalószínűbb mégis az, hogy februártól várhatóan ismét csökkenésnek indul az áremelkedés üteme, így a jegybank az idén jó eséllyel nem változtat az irányadó kamaton.

Oldalak: 2 / 2
1 2