Partnereink hírei > X 2013.11.28.
Precíziós technológiával előznek a magyar agrárcégek

Magyarország áll az első helyen a precíziós mezőgazdálkodási technológia meghonosításában a kontinensen
Magyarország áll az első helyen a precíziós mezőgazdálkodási technológia meghonosításában a kontinensen
A családi gazdálkodásról szóló globális fórum és kiállítás szervezését tervezi Magyarország a jövő év márciusában a családi gazdálkodás nemzetközi évének keretében - jelentette be a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára csütörtökön egy nemzetközi szakmai konferencián.
A három nagytájhoz tartozó Győr-Moson-Sopron megye területén számos országos jelentőségű védett terület található. A Fertő-tó nemcsak a pihenni vágyóknak nyújt felüdülést, hanem gazdag élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak is. A megye legfontosabb természeti kincse a bőséges termál- és gyógyvízkészlet, amely nagyban növeli turisztikai vonzerejét, felszíni és felszín alatti vízkészlete európai mértékkel mérve is számottevő.
Az őszi munkák a végéhez közelednek, a szemes termény bekerült a magtárakba, jó esetben gazdára talált. A növénytermesztéssel foglalkozók felszántották a földjeiket, s elvetették az őszi búzát. S már a területalapú támogatás jelentős része is megérkezett a számláikra. A Mezőföld szívében Lajoskomáromban élő és gazdálkodó Csepregi Attila és családja csaknem hatszáz hektárt művel, e mellett sertéstartással is foglalkoznak, évente nyolc-tízezer süldőt bocsátanak ki a telepeik. A földterületeik közel vannak a megyehatárokhoz, egy kis részük átlóg Somogy és Tolna megyébe is. A munkából mindenki kiveszi a részt, az öccse a szárító és a gépek „nagy tudója”, a műszaki dolgokért felelős. Az édesanyja és a felesége a papírmunkákat végzi, míg az édesapja a sertésekkel kapcsolatos mindennapos dolgokat koordinálja. A 17 és 13 éves fiai is szívesen tartózkodnak a telepen, sokat segítenek koruknak megfelelően.
Fiatal gazdákat hónapról hónapra bemutató sorozatunkban először beszélgethettünk egy ifjú hölgy-gyel. Szadai Gabriella életének gyermekkora óta szerves része a mezőgazdaság, sok-sok generáció óta tevékenykedik a családja az agráriumban. Gabriella az elfoglalt gazdák életét éli, mikor este nyolc körül sikerül telefonvégre kapni, még mindig dolgozik, és mint mondja, koránt sincs vége ekkor még a napnak. Vele beszélgettünk a szakma szépségeiről és nehézségeiről, családi gazdaságukról.
Gyömrei Antal Hódmezővásárhelyen vezeti családi gazdaságát. A minőségi növénytermesztéshez – vallja – nemcsak kiváló gépekre, de elhivatottságra is szükség van.
Több mint ezer hektárnyi földet művel meg, rendkívül elfoglalt mezőgazdász. Harmadik generációs gazdálkodóként családjával együtt dolgoznak azon, hogy mezőtúri vállalkozásuk virágozzék. Vetési Gáborral beszélgettünk növénytermesztésről, családról és New Holland gépekről.
A gazdálkodás nem csak egy munka, sokkal inkább életforma – vallja a fiatal gazda, Takács András. A családi gazdálkodást apósával együtt vezető fiatalember, a kétgyermekes családapa elkötelezett a mezőgazdálkodás mellett, előbbre helyezve a mennyiségnél a minőséget. Vele beszélgettünk a gazdák hétköznapjairól, az agrárium nehézségeiről és a szakma szépségeiről.
Baranya megye egyik meghatározó gazdasága a Belvárdgyulai Zrt. Nem csak a méretek, hanem a hosszú évek szakmai munkájával elért eredmények okán is. Szűcs Imrével a cég termelési igazgatójával beszélgettünk, a cégről, a szakmáról és az elért termelési színvonalról.
Az európai uniós nitrát irányelv szerint, mely a vizek védelmét szolgálja, Magyarországon is megtörtént a nitrátérzékeny területek felülvizsgálata, bővítése, mely így az ország területének mintegy 69 százalékát teszi ki. A módosítás értelmében 2014. szeptember 1-től a nitrátérzékeny területen gazdálkodónak rendelkeznie kell öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.
Az Axiál új modellje, a Landini 5H traktorcsalád tagja. Ezeket a gépeket új motorral szerelték fel, ami miatt a motorháztető is megújult formát kapott. Nem csak külsejében mutat újat a traktor, a vezetőkabinban is több változást tapasztalhat a gépkezelő. A megvilágított műszerfal a kormánykerékkel együtt dönthető, így a traktor működését folyamatosan figyelemmel kísérheti annak kezelője. A kormány alatt mechnanikus irányváltót helyeztek el, amely előremenetben két sebességcsoportra kapcsolható – a sebességfokozatok száma így előre 24, hátra pedig 12, a végsebesség pedig 40 km/óra.
Kovács Bálint hűséges típus – vállalkozását családjával virágoztatta fel, és a munkagépek terén sem szeret változtatni. Hosszú évek óta dolgozik New Holland gépekkel, máig sem csalódott bennük. Olyannyira elkötelezett a márka mellett, hogy két évvel ezelőtt a New Holland magyarországi nagykövete lett.
Áprilisban megjelent a fiatal gazdálkodók indulásához a 2014. évben igényelhető támogatásokról szóló VM-rendelet és MVH-közlemény. A kiírás fontosabb feltételeit ismertetjük. A korábbi években nyert fiatal gazdálkodók számára megjelent egy jogszabály-módosítás is, ami több száz szankcióval sújtott fiatal gazda ügyét hivatott rendezni.
Műtrágyadózisok az intenzív növénytermesztésben A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása címen futó, kéthavi rendszerességgel jelentkező sorozatunk 2014-ben részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. A sorozat első cikke a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyalta, most pedig ennek folytatásaként – és egyúttal felvezetve a témával kapcsolatos körkérdést – a műtrágyadózisok meghatározásával foglalkozunk.
Fenti címmel országos szakmai rendezvényre invitálta a szakembereket március elején a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft., a Dow AgroSciences Kft. és a DOFCO International B.V. Vancsura József, a GOSZ elnöke méltatta a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődést, jelezvén, hogy mennyire fontos kérdés a tápanyag-utánpótlás az intenzív növénytermesztésben.
Cikksorozat a hazai precíziós gazdálkodás jelenéről
Fenti címmel tartott konferenciát az Agrya – Fiatal Gazdák Szövetsége novemberben a Mezőgazdasági Múzeumban. A jelen, és a jövő agráriusainak a kor kihívásaihoz alkalmazkodva érdemes szlogenként megjegyezni a jól megfogalmazott elvárást: a mezőgazdaságban ma csak az szerepelhet sikeresen, aki az újdonságokat alkalmazza, és nyitott az innovatív megoldásokra. A téma jelentőségéhez kapcsolódó előadások nagyszámú fiatalt vonzottak, reményteljes képet vázolva arról, hogy a szakmában ismert és elismert előadók prezentációiban megfogalmazott tudásra valós igény mutatkozik az ifjúság részéről. A konferencián elhangzottakból állítottunk össze ízelítőt olvasóinknak.
A termőföld a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrása. A gazdálkodás alapja a földbérleti rendszer, de az egyéni gazdaságokban a saját földtulajdon részaránya a döntő. A birtokkoncentráció főképp az egyéni gazdaságokban zajlik. A cikk kitér a földhasználat és a földtulajdon változásának folyamataira, a földforgalom új szabályozásból eredő kilátásokat elemzi.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat vagy éppen leányokat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen szervezte meg október közepén Háztáji gazdálkodás és önfenntartás – fenntartható foglalkoztatás a vidéki Magyarországon című szakmai konferenciáját. A téma jelentőségét fémjelezte, hogy az agrártárca vezetője is fontosnak tartotta személyes jelenlétét a tanácskozáson, amelyen nagy számban jelentek meg az ország különböző pontjáról a vidék jövőjéért aktívan tenni szándékozó polgármesterek, és jelentős érdeklődés mutatkozott a média részéről is.
Precíziós cikksorozatunk zárásaként a Nyugat-magyarországi Egyetem Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetének a tapasztalatait mutatnánk be takarmánykukorica példáján keresztül. A cikkben összefoglaljuk, hogy időrendben milyen teendőket tudunk végrehajtani helyspecifikusan az adott vegetációs periódusban.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk második alkalommal Kukorelli Gyulát és Gábort, a Megyer-Agro Kft. tulajdonosait szólaltatja meg, hogy beszéljenek tapasztalataikról. Vállalkozásuk hosszú ideje használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. Rengeteg gyakorlati tapasztalat és új tudományos eredmény született gazdaságukban. Ezekről beszélgettünk velük nemrégiben.
A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk első alkalommal Farkas Lászlót, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosát szólaltatja meg, hogy beszéljen tapasztalatairól. Vállalkozása már megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. Rengeteg gyakorlati tapasztalat és új tudományos eredmény született már gazdaságában. Ezekről beszélgettünk vele nemrégiben.
Immáron negyedszázada annak, hogy Flier János gazdálkodásba fogott a Fejér megyei Felcsúton. A minőségi munkához minőségi gépek is kellenek, s hogy a mind többet tudó technika ma a kezdetekhez képest másfajta gazdálkodó szemléletet vár el, az is kiderül a gazdával való beszélgetésből.
Az Alltech Európai Elõadó Körútjának elõadásai középpontjában a népességrobbanásra való felkészülés állt. A 120 országban jelenlévõ multinacionális cég küldetése olyan technológiák kifejlesztése, amelyek javítják az állatok teljesítményét illetve hozamát a fogyasztó számára is elfogadható és környezetkímélõ módon.
Február hónapban a gazdálkodóknak az õstermelõi igazolványaikat érvényesíteniük kell. A gázolaj jövedéki adó visszaigénylése a 2010. évre vonatkozóan az újjá alakult Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történik. Az adóhatóság régiós postázási címei megszûntek és újra a megyei - ma már NAV - kirendeltségekre kell postázni a kérelmeket!
Nevét és arcát az egész ország ismeri, hiszen negyed évszázadon át hétrõl hétre a köztévében adott praktikus tanácsokat a kertészkedéshez. Életútja ugyanakkor csaknem egy évszázadot ölel fel. Így a XX. század szinte minden fontosabb eseményét megélte, sõt egyiket-másikat meg is szenvedte. Vitalitása és szakmaszeretete ugyanakkor minden nehézségen átsegítette, és így a sors tartalmas évek sokaságával ajándékozta meg.
Az õszi káposztarepce napjaink egyik legjelentõsebb növénye. Az Európai Unióban és hazánkban dinamikusan fejlõdik termesztése. A megtermelt repcemagot teljes egészében felhasználják az EU tagállamai, így a piaci lehetõségek továbbra is stabilak maradhatnak.
Gazdálkodói kézikönyvet készítettek a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbá a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamint a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakértõi a magyar gazdálkodók számára az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés elveirõl, annak érdekében, hogy az Európai Unió által megkívánt szakmai feltételrendszerben könnyebben eligazodhassanak.
Magyarország 9,3 millió hektárjából 7,7 millió a termõterület, és ebbõl 5,8 millió ha mezõgazdasági terület (közte 4,5 millió ha szántó és több, mint 1 millió ha gyep), valamint majd 100000 ha a halastó és nádas.
A Valtra és egy tiszaföldvári család élete
Szakmai eszmecserékben, ha szóba kerül a növényi sorrend, gyakran a vetésváltási módozatokról, mint vetésforgókról beszélnek.
Szántóföldi növényvédelmi bemutatók a Bayer CropScience szervezésében
A Kárpát medence térségében a geológiai és ehhez kapcsolódó talajviszonyok, talajtulajdonságok számottevõ eltérést mutatnak.
A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban rejlõ elõnyöket. Egyre többen veszik észre, hogy jövõjük erõforrásaik hatékony kihasználásán múlik.
Fûtõanyag, vagy humusz? Ez a kérdés, válasszatok!
A vetésforgó, vetésváltás és a biológiai diverzifikáció már régóta a sikeres növénytermesztés alapja.
Lapunk februári számában egy átfogó cikket jelentettünk meg a GM növények megítélésérõl. Ebben a cikkben elsõsorban a tudományos mûhely, a törvényalkotás és szabályozás képviselõit szólaltattuk meg a fajtatulajdonos véleményének közlésével együttesen.
A 2004/2005. gazdálkodási évtõl kezdõdõen, azok a gazdálkodók, akik agrár-környezetgazdálkodás és a kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatásában részesülnek, a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” rendelet 2. számú melléklete Kötelezõ nyilvántartások szempontjának 1. elõírása alapján.
1. Bevezetés A húsmarhatartás azon kevés állattenyésztési ágazat közé tartozik, amelyet az EU-csatlakozás kedvezõen érintett. Ennek jele, hogy a húshasznú tehénállomány létszáma dinamikusan növekszik és az érdeklõdés a korábban fejt – elsõsorban magyartarka – állományok részérõl is fennáll a hasznosítási típus megváltoztatására.
Az integráltságra nemcsak a kémiai természetû anyagok használatára vonatkozó szigorúbb elõírások betartását illetõen vagy a szó jelzõi értelmében van szükség, hanem a termesztés során ható tényezõk, az alkalmazott beavatkozások hatásainak figyelembevételére, integrálására is. A gyümölcstermesztõ akkor jár el helyesen, ha nagyszámú befolyásoló tényezõt szintetizálja és ennek alapján hozza meg a legcélszerûbb döntését.
Ne mérgelõdjünk, tanuljunk inkább a profiktól! Ahogy mondani szokták: a világ körüli utazás is, az elsõ lépés megtételével kezdõdik. Tegyük meg mi is az elsõ lépést.
A fenti címmel 9. alkalommal került megrendezésre a Gödöllõi Agrárközpont Kht. Növénytermesztési Tanüzeme és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete szervezésében 2006. június 21-én Gödöllõn, a kalászosokkal és repcével kapcsolatos legújabb ismereteket magába foglaló tanácskozás és fajtabemutató.
Az egyre növekvõ szükségletek kielégítése, az életminõség javítása, újabb és újabb feladatok megoldását kényszeríti ki a mezõgazdálkodók körében is. A mezõgazdasági termelés alapvetõ feladata a jövõben sem fog változni, hiszen az igények szerinti mennyiségû, s lehetõség szerint jó minõségû élelmiszeripari alapanyagokat elõ kell állítani.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományos Osztályának Erdészeti és Gyepgazdálkodási Bizottsága 2006. május 18-án az MTA Felolvasó termében, és május 19-én a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjában, Bõszénfán tudományos tanácskozást tartott a tudósítás címében jelzett témában.
Az Európai Bizottság 2005. novemberében közzétett jelentése az unió huszonöt tagországának biotermelését tekinti át az 1999–2003 közötti idõszakban.
A kén a három filozófiai esszencia egyike. A napot, a szenvedélyt, az állandó és a változás örök dialektikáját, az õserõt és a szerelmet jelképezõ elem.
Szerkesztõségünk rendszeresen kap az olvasóktól olyan leveleket, amelyekben gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket fogalmaznak meg, segítséget kérnek az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen felmerült gondok megoldásához.
A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat olyan iránymutatások összessége, amely rögzíti a környezettudatos gazdálkodás kereteit.
1. Bevezetés A hegyitarka fajta az alpesi régióban alakult ki, és hagyományos tenyészkörzete ma is az alpesi országokban található. A hegyvidéki szarvasmarhatartás sajátos gazdálkodásmódot és üzemi struktúrát alakított ki.
Tizenöt évvel ezelõtt a politikai, társadalmi és gazdasági változások kezdetén abban reménykedtünk, hogy gyorsan és viszonylag zökkenõmentesen fogunk csatlakozni Európa gazdagabbik feléhez és ez a lépés majd számunkra is elhozza a várt erkölcsi megújulást és anyagi jólétet.
Szokatlan és új elem a kötelezettségvállalás a magyar mezõgazdasági támogatások rendszerében. Sok esetben nem is tud mit kezdeni vele a gazdálkodó. Természetes, hogy a korábban elsõsorban kérelmekre alapozott támogatási feltételek és enyhébb ellenõrzések után szokatlan dolog korlátok közé szorítva gazdálkodni. Nehéz elfogadni, hogy megint jön a „tervgazdálkodás”.
Napjainkban egyre több szó esik a mezõgazdasági tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásairól. Jogos is ezt a kérdést kiemelten kezelni, hiszen az agrártermelés potenciális szennyezõje amúgy is terhelt világunknak.
A Fliegl a szerves trágya kijuttatására többféle gépet is kínál. Az abdai cég révén a nyugaton már bevált rendszerek hazánkban is hozzáférhetõek. A szerves trágya kijuttatására a legújabb megoldás az úgynevezett Fliegl-letolókocsi trágyaszóró adapterrel. Ellentétben a pótkocsikkal, a letolókocsi rakományát újszerû hidraulikus rendszere segítségével üríti. Kiegészítõkkel használható trágyaszóróként, takarmánykiosztó kocsiként, átrakókocsiként is. A letolókocsik több méretben készülnek, így a 100-250 lóerõs erõgép kategóriához teljes a kínálat.
Több szinonim kifejezés is használatos. A szakmai közélet és a jogszabály szerinti legpontosabb kifejezés az "ellenõrzött ökológiai gazdálkodás". Gyakran használatosak még a biológiai, organikus, öko vagy bio szavak, de ezek mind ugyanazt takarják.