Hírek > Növénytermesztés 2017.09.15.
Jó közepes termés lesz napraforgóból

A napraforgó több mint harminc százalékát már betakarították az országban, a magtárakba került az olajos növény harmada – írta a Magyar Hírlap pénteken.
A napraforgó több mint harminc százalékát már betakarították az országban, a magtárakba került az olajos növény harmada – írta a Magyar Hírlap pénteken.
Más élelmiszeripari ágazatokhoz hasonló támogatási rendszer kidolgozását, például áfacsökkentést sürgetnek sütőipari vállalkozások, miután az ágazat tartalékai kimerültek, a vállalkozások többsége veszteséges, az ágazati nyereség pedig nulla körüli – mondta a Magyar Pékszövetség elnöke az MTI-nek kedden Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.
A nyár végi forróság miatt a megszokottnál korábban kezdődhet idén a kukorica betakarítása – írta a Magyar Idők pénteken. Az előzetes becslések szerint az ország jelentős részén csak közepes vagy gyenge termésre számíthatnak a gazdák, csupán a Dunántúlon és a hajdú-bihari löszhátságon ígéretesebbek a kukoricatáblák. A napraforgótermés azonban jó lehet.
A nyári aratási munkák befejelődtek az országban, őszi búzából mintegy 5 millió tonna termett összesen – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Budapesten – közölte az MTI.
Szinte befejeződött az őszi vetésű növények betakarítása az országban. Bár még pontos adatok nincsenek a terméseredményekről, becslések szerint elérheti az ötmillió tonnát a magtárakba került búza mennyisége – írja a Magyar Idők hétfői száma. A minőség is kiváló lett, az országos mennyiség felét malmokban dolgozhatják fel.
Az őszi árpa és a repce aratásával megkezdődött az idei aratási szezon az országban, a szakemberek a tavalyi rekordévinél alacsonyabb termésmennyiségre számítanak a nyári betakarítású növényeknél – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára – közölte az MTI.
Nem kímélte az aratás előtt álló gabonatáblákat az ítéletidő, a viharos szél és a jégverés jelentősen visszavetheti a betakarított mennyiséget – írja a Magyar Idők keddi száma. A gyümölcsösöket szintén megtépázta a vihar, így kajsziból, meggyből és almából is kevesebb kerülhet a piacokra.
Megkezdődött az őszi árpa aratása, július elején pedig a búza betakarítását is elkezdik. Csapadékhiány miatt nem közelíti meg a búzatermés mennyisége a tavalyi rekordévet, idén 4-4,5 millió tonnával lehet kalkulálni. Az érdekképviselet szorgalmazza az integrációt a versenyképesség erősítésére – olvasható a Magyar Hírlap szerdai számában.
A búzatermelők akár háromnegyedének is ráfizetést hozhat az idei év – különösen, ha marad a vízhiány – írja a Világgazdaság.
Nagy károkat okozott a jégverés a hazai búzatáblákban, a terméskiesés azonban országos szinten nem lesz jelentős – írja a Magyar Idők csütörtöki száma. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége összességében közepes évre számít, rekordtermés nem várható. Bár a legtöbben már az idei termény betakarítását várják, még a tavalyi gabona jó része sem kelt el: az export január–februárban ugyan jelentősen megnőtt, de még így is jókora mennyiség vár eladásra.
Országos kalászos fajtabemutatóra és szakmai napra látta vendégül a hazai gazdálkodók bő félezres csoportját június közepén Martonvásáron az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja Mezőgazdasági Intézete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége.
Talajkonferenciát szervezett márciusban Budapesten a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Magyar Kukoricaklubbal karöltve a Holland Királyság Nagykövetsége és a Talajtáp Természetes Tápanyagok Program szakembergárdája. A Talajtáp a holland állam által támogatott program, amely hosszú távú megoldásokat kíván keresni a tartós növénytáplálási hiányra Magyarországon és törekszik arra, hogy megerősödjön Hollandia és Magyarország között az együttműködés a mezőgazdaság területén. Nemcsak hazánkban, hanem Európában is, főként a kelet-európai országokban egyoldalú, a berögződésekhez makacsul ragaszkodó, rutinszerű tápanyag-gazdálkodás folyik, aminek következtében a tápanyagmérlegek negatívak, a szervesanyag-visszapótlás csökken, a gazdálkodás nem fenntartó jelleggel zajlik. Az előadások témáit – melyeket kitűnő szakemberek tolmácsoltak –, úgy jelölték ki a szervezők, hogy e szerteágazó problémakör útvesztőjében a talajközpontú gondolkodást előtérbe helyezve rámutassanak a megoldásokra is.
A talaj fizikai állapotának, szerkezetének romlása, a humusztartalom-csökkenés, a belvíz kialakulása, a talajsavanyosodás, a túlzott műtrágyahasználat az elmúlt évtizedek intenzív talajhasználatának súlyos következményei. A felsoroltak közül a legfontosabb a talajok széntartalmának csökkenése, amely a többi probléma eredője is egyben.*
A megfelelő fajtaválasztás növeli a hatékonyságot, az eredményességet, a versenyképességet, ezért ajánlati fajtajegyzéket állítanak össze a gazdálkodók számára kukorica- és búzafajtákból is.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
Globálisan – és így Magyarországon is – technológiai forradalom zajlik, amihez hazánknak igazodni, alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság ugyanis a most zajló változások révén csúcstechnológiai ágazattá vált – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szeptember elején a Sumi Agro Hungary Kft. XIX. – szokásos, éves – Kalászos Gabona Fórumán Visegrádon.
A Szántóföldi Szakmai Napot valamivel több, mint egy évtizede szervezi meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). Az évek alatt rangos eseménnyé vált szakmai rendezvény célja, hogy a termelők első kézből kapjanak információkat a szántóföldi növénytermesztéssel összefüggő aktuális kérdésekről – mondta a GOSZ elnöke a szakmai fórumot megelőzően az Agro Naplónak.