Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra – írja az MTI.
Összesen 46 őszi búza fajtát vizsgáltak a szakemberek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tizenegyedik alkalommal szervezett posztregisztrációs fajtakísérletében.
A tárolhatóságot rontó és a betakarítást lassító nyár végi hatalmas esőzések mellett darázsinvázióval küzdenek a gyümölcsösökben, szőlőültetvényeken. A szántókon sem mindenki örült a csapadéknak.
A költségekből, de a hozamokból is lecsípett a hőség a napraforgónál. A napokban kezdődött betakarításnál a tavalyitól 3-5 százalékkal elmaradó termésmennyiségre, és áremelkedésre számíthatnak a gazdák.
Növelheti a magyar gabonaexportot, hogy megnőtt a lengyel és a német piaci szereplők érdeklődése a szabad gabonakészletek iránt a hőség és aszály okozta terméskiesés miatt – közölte az MTI.
A tudásalapú fejlesztést, a kutatás támogatását nem lehet megspórolni az agráriumban sem – hangoztatta Nagy István agárminiszter csütörtökön a Vas megyei Vassurányban a helyi agrárkamara által rendezett búzafajta-bemutatón – közölte az MTI.
A szántóföldi növények aratása idén a megszokottnál több héttel korábban kezdődött a rendkívül meleg időjárás miatt – jelentette be csütörtökön, az aratási koordinációs bizottság ülését követően az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára – közölte az MTI.
Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni – írja a Népszava hétfői számában. Egyre fogynak a magyar sütőipari cégek is.
A szokottnál korábban indult a betakarítás az országban, az árpát már aratják, és hamarosan a repce is sorra kerül, ahogyan a búzával sem várják meg Péter–Pál napját a termelők – írja a Magyar Idők keddi összeállításában. A terméskilátások ugyanakkor gyengébbek, az áprilisi hőhullám nem tett jót a növényeknek.
Bár a májusi eső nagyon jót tett, mégis csak közepes termésre számítanak a búzatermesztők, viszont nagy szélsőségek mellett: lesznek egészen kiváló és nagyon gyenge hozamok – írja a Világgazdaság. A világpiaci árak ugyanakkor az elmúlt hetekben elindultak felfelé, ami hat a magyar piacra is.
Országos kalászos fajtabemutatóra és szakmai napra látta vendégül a hazai gazdálkodók bő félezres csoportját június közepén Martonvásáron az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja Mezőgazdasági Intézete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége.
Talajkonferenciát szervezett márciusban Budapesten a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Magyar Kukoricaklubbal karöltve a Holland Királyság Nagykövetsége és a Talajtáp Természetes Tápanyagok Program szakembergárdája. A Talajtáp a holland állam által támogatott program, amely hosszú távú megoldásokat kíván keresni a tartós növénytáplálási hiányra Magyarországon és törekszik arra, hogy megerősödjön Hollandia és Magyarország között az együttműködés a mezőgazdaság területén. Nemcsak hazánkban, hanem Európában is, főként a kelet-európai országokban egyoldalú, a berögződésekhez makacsul ragaszkodó, rutinszerű tápanyag-gazdálkodás folyik, aminek következtében a tápanyagmérlegek negatívak, a szervesanyag-visszapótlás csökken, a gazdálkodás nem fenntartó jelleggel zajlik. Az előadások témáit – melyeket kitűnő szakemberek tolmácsoltak –, úgy jelölték ki a szervezők, hogy e szerteágazó problémakör útvesztőjében a talajközpontú gondolkodást előtérbe helyezve rámutassanak a megoldásokra is.
A talaj fizikai állapotának, szerkezetének romlása, a humusztartalom-csökkenés, a belvíz kialakulása, a talajsavanyosodás, a túlzott műtrágyahasználat az elmúlt évtizedek intenzív talajhasználatának súlyos következményei. A felsoroltak közül a legfontosabb a talajok széntartalmának csökkenése, amely a többi probléma eredője is egyben.*
A megfelelő fajtaválasztás növeli a hatékonyságot, az eredményességet, a versenyképességet, ezért ajánlati fajtajegyzéket állítanak össze a gazdálkodók számára kukorica- és búzafajtákból is.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
Globálisan – és így Magyarországon is – technológiai forradalom zajlik, amihez hazánknak igazodni, alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság ugyanis a most zajló változások révén csúcstechnológiai ágazattá vált – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szeptember elején a Sumi Agro Hungary Kft. XIX. – szokásos, éves – Kalászos Gabona Fórumán Visegrádon.
A Szántóföldi Szakmai Napot valamivel több, mint egy évtizede szervezi meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). Az évek alatt rangos eseménnyé vált szakmai rendezvény célja, hogy a termelők első kézből kapjanak információkat a szántóföldi növénytermesztéssel összefüggő aktuális kérdésekről – mondta a GOSZ elnöke a szakmai fórumot megelőzően az Agro Naplónak.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
