A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. A tizenhatodik rész fókuszában Fejér megye demográfiai helyzete és munkaerőpiaca áll.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. A tizenharmadik rész fókuszában Csongrád megye demográfiai helyzete és munkaerőpiaca áll.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. A tizedik rész fókuszában Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzete és munkaerőpiaca áll.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. A hetedik rész fókuszában Békés megye demográfiai helyzete és munkaerőpiaca áll.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. A negyedik rész fókuszában Baranya megye demográfiai helyzete és munkaerőpiaca áll.
A KSH online kiadványt jelentetett meg Fókuszban a megyék címmel, melynek segítségével a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Az Agro Napló ebből a kiadványból szemezget 20 héten keresztül. Az első rész fókuszában Bács-Kiskun megye demográfiai helyzete és munkaerőpiaca áll.
A nehéz körülmények ellenére is jól teljesített a magyar mezőgazdaság 2015-ben - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ágazat éves teljesítményét értékelve az MTI-nek.
A növénytermesztés az élő állatok és állati termékek kibocsátása egyaránt jelentősen meghaladta az előző évi értéket – jelentette ki Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a 2014. évi Agrárjelentést ismertető budapesti sajtótájékoztatón, 2015. december 4-én.
A 2015-ös év is kedvező eredményeket hozott a mezőgazdaság területén. Kiemelkedően alakult a kalászos gabonák termése, a termelői árak csökkenésének ellenére bővült az állattenyésztés kibocsátása is – mondta Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Keszthelyen, a Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége által szervezett agrárfórumon, 2015. december 1-jén.
A jelentős igény miatt a kormány 3 milliárd forinttal megemelte a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) beruházásának támogatására az év elején 13 milliárd forinttal indított program forrását; a többletből további 371 pályázó kaphat támogatást, amelynek köszönhetően 1600 új munkahely jöhet létre - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piaci és képzési államtitkára szerdán, sajtótájékoztatón, Budapesten.
A mezőgazdaság vidéki foglalkoztatásban betöltött szerepének visszaesése, valamint a szolgáltató szektor fokozódó térnyerése a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is általános jelenség. Az élőmunka-felhasználás mérséklődését eredményező modern technológiák alkalmazása, a termelési szerkezet leegyszerűsödése, a specializáció és a koncentráció mellett elsősorban a nemzetgazdaság más ágazataiban elérhető magasabb jövedelmek és kedvezőbb munkakörülmények gyorsították fel az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaságból történő munkaerő-kiáramlást. Ennek ellenére a vidéki megélhetés egyik alapvető forrása ma is a mezőgazdaság, amelynek jövőbeni szerepe – különösen az önfoglalkoztatáson keresztül – tovább erősödhet. Tanulmányunk (Biró és Székely et.al., 2012) a vidék és az agrárágazat munkaerő-piaci helyzetét, főbb változásait mutatja be, valamint a mezőgazdasághoz kötődő piaci alapú és szociális jellegű foglalkoztatásbővítés lehetőségeit, irányait határozza meg.
Néhány foglalkoztatáshoz kapcsolódó változás a 2013-as évre
Az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény április 1-jétõl lépett hatályba. Ekkortól egyszerûsített munkaszerzõdést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelõzõen.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
A felmérések is azt mutatják, hogy a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb termeléskorlátozó tényezőt a vállalkozások számára a gazdaság számos ágában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Kedvezőbbé váltak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
