A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tisztában van a tejpiacon tapasztalható nehézségekkel. A jelenlegi helyzet kialakulásában a hazai tejpiaci szereplők felelőssége marginális, azt főként a globális folyamatok alakítják.
Budapest, 2015. augusztus 12., szerda (MTI) - A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, az ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Budapest, 2015. augusztus 10., hétfő (MTI) - Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan elfogadta a 2014-2020 közötti magyarországi vidékfejlesztési programot (VP) - közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete hétfőn MTI-vel.
Magyarország kormányának kiemelt célja, hogy hazánkat a legversenyképesebb országgá fejlessze a régióban. Kedvező földrajzi adottságaink lehetővé teszik, hogy az agrárium és a mezőgazdasági termelés a vidéki térségek számára is reális gazdaságfejlődési alternatívát jelentsen, ezáltal javuljon a kisvárosi térségek, falvak népességmegtartó képessége – jelentette ki Tóth Katalin, nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Székelykeresztúron megrendezett „A fiatalok mezőgazdasági perspektívái a Kárpát-medencében” elnevezésű konferencián.
The think tank Farm Europe held a meeting the 22nd of July to analyse the difficulties currently being experienced by Europe’s dairy industry. Attending the meeting were representatives from the production and processing sectors.
Magyarország élelmiszerbiztonsági szempontból továbbra is jól szerepel: az EU gyorsriasztási rendszerében tett bejelentések kevesebb, mint 0,9%-a kapcsolódott hazánkban előállított termékhez – derült ki az Európai Bizottság (EB) nemrég publikált jelentéséből. Az EB minden évben elkészíti összefoglalóját az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben (RASFF) megjelent értesítésekről. 2014-ben 114 magyar vonatkozású ügy került fel a RASFF-ba, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal volt kapcsolatos.
Since the mid-2000s agricultural and food prices moved to a higher level and in parallel with prices of other commodities – and at times have also been very volatile. These events led to concerns which, in different ways, brought to the forefront a debate about food security. Both developed and developing countries saw their consumers facing the impact of higher food prices, and their producers feeling the pressure from higher input costs.
A report on the short-term market outlook for EU arable, dairy and meat markets has been published by the European Commission today. This regular exercise concludes that EU dairy deliveries are expected to finish the calendar year just 1% higher than in 2014, despite the end of dairy quotas at the start of April.
A korábbi EU programozási időszak GOP pályázatain nyertes kis- és középvállalkozások (kkv-k) 93 százaléka készül arra, hogy ismét uniós források igénybe vételével hajtson végre fejlesztéseket – derül ki az OTP Bank ügyfelei között végzett felmérésből. A pénzintézet szakértői ugyanakkor úgy látják, az érintett vállalkozások csak abban az esetben indulhatnak eséllyel az európai uniós pályázati pénzek megszerzéséért, amennyiben képesek lesznek a szükséges önrész előteremtésére, valamint a felmerülő költségek előfinanszírozására is. A probléma felismerését jelzi, hogy a pályázó cégek négyötöde tervezi banki segítség igénybe vételét projektjei finanszírozásához. A felmérésből kiderül, a vállalkozások átlagosan a projektköltségek 41-52 százalékát kívánják banki forrásból finanszírozni.
Az EU innovációs fókuszcsoportokat indít gazdálkodóknak és kutatóknak a vegyes állattartás, a termelékenység/fenntarthatóság, valamint a szarvasmarhatartásban keletkező üvegházhatású gázok témájában. Jelentkezzen most!
Júniusban újabb drámai részhez érkeztünk a görög tragikomédiában, a görög állam nem fizette ki az esedékes IMF hitelrészletet, mivel nemes egyszerűséggel kifutott a pénzből. Ráadásul míg a hitelezők egy újabb segélycsomagról próbáltak tárgyalni, a görög miniszterelnök népszavazást írt ki, hogy vajon akarnak-e a görögök újabb megszorításokat, ahol nem túl nagy meglepetésre a nemek győztek. Ekkorra azonban a görög bankokból is kifogyott az euró, ami alapvetően megváltoztatta az erőviszonyokat, így a görög kormány a további segítségért végül a korábbiaknál is súlyosabb megszorításokat kényszerült elfogadni. Bár a görögök eurózónából történő kilépése még mindig nem zárható ki, de úgy tűnik, a világvége ezúttal is elmarad, azonban a görögök óriási károkat okoztak – elsősorban saját maguknak.
A BBC-n éppen egy Disney-rajzfilmet sugároztak, amikor a II. világháború kitörése miatt megszakították az adást. 1946. június 7-én ugyanazzal a rajzfilmmel folytatódott a BBC műsora. Onnan folytatták Miki egér történetét, ahol a második világégés kitörésekor megszakították.
A Földművelésügyi Minisztérium 2015. január 13-án adott ki tájékoztatást a KAP-reformhoz kapcsolódó hazai jogszabályok megjelenéséről. A közleménnyel kapcsolatban szükséges értelmezni, hogy ezek a nemzeti jogszabályok milyen kapcsolatban állnak az uniós joggal.
Az MNB döntött az NHP második szakaszának 2015. december 31-re történő meghosszabbításáról. A módosítások 2014. december 16-án léptek hatályba.
Bár a vártnál nagyobb mértékben növekedett az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben, a 0,2%-os (negyedév/negyedév) bővülés még nagyon messze van az egészségesnek tekinthető növekedéstől. Eközben az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban 0,9%-os negyedév/negyedév bővülést regisztráltak (évesítve 3,5%).
A Mezőgazdasági Minisztérium 3 milliárd dollárra becsüli a külföldi befektetések értékét az élelmiszeriparban 2014 eleje ótaAz amerikai DuPont Pioneer 11 millió dollárt fektet a termelés fejlesztésébe a Poltava régióbanA Mezőgazdasági Minisztérium 60 millió tonna gabonát vár a 2014-es aratástólA Mezőgazdasági Minisztérium 11,4 millió tonna tej termelését várja 2014-benA Mezőgazdasági Minisztérium 9,4 millió tonnára becsüli a gabonaexportot 2014/15 eleje ótaLearattak 47,1 millió tonna gabonátÁllatorvosi Szolgálat: Az ukrán tejipari vállalatok sikeresen vették az akadályokat az európai szakértők előtt
Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.
Az előrejelzések szerint az októberben kezdődő 2014/2015. gazdasági évben a folyó szezonénál is nagyobb, akár rekord szójababkínálatra lehet számítani a világon. A szójabab keresletét ugyanakkor – versenyképesebb áraik miatt – a helyettesítő termények (elsősorban repcemag) szintén gazdagnak ígérkező kibocsátása mérsékelheti, így a főbb exportőr országok átmenő szójababkészletei akár többszörösére növekedhetnek. A kiélezett verseny ezért nemcsak a szója-, hanem az egész olajnövény-ágazatban jelentős nyomást gyakorolhat a terményárakra.
2014. augusztus 1-ig kellett bejelenteni az EU-nak a 2015-től alkalmazandó hazai közvetlen támogatások rendszerének főbb elemeit. Az új rendszerben az uniós előírások szerint kötelezően alkalmazni kell az alaptámogatást, a zöldítést, a fiatal gazdák támogatását. A magyar ágazati érdekekre tekintettel lesznek bevezetve a termeléshez kötött támogatások. Egyúttal a kisgazdaságok támogatására, valamint a degresszió elvének alkalmazására is számítani kell.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból nyújtott támogatások építési beruházásokhoz való igénybevételének – az ágazati jogszabályok miatt – megváltozott feltételeiről közlünk összefoglalót, az MVH oldalán megtalálható részletes tájékoztató alapján.
Új eszközzel bővül a vidékfejlesztés eszköztára a 2020-ig tartó programozási időszakban. Az Európai Innovációs Partnerség révén szervezett módon és újult erővel tud a vidékfejlesztés és az agrárium is hozzájárulni az EU kutatási és innovációs célkitűzéseihez. A termelők és a kutatók közötti kapcsolat erősítése révén gyakorlat- orientált fejlesztésekre és kutatásokra nyílik mód.
2014. június 3-án és 4-én került megrendezésre a Szlovák Országos Mező Napok, ahol több mint 130 kiállító vett részt. A kiállítás színvonalát és fontosságát tükrözi a 3-4 ezer szakmai látogató, továbbá az előző évek mintájára most is kilátogatott a szlovák miniszterelnök és a mezőgazdasági miniszter is. A kiállításra az Agro Napló is meghívást kapott, ahol lehetőségünk volt a szlovák mezőgazdasági miniszterrel, Ľubomír Jahnátekkel interjút készíteni.
Szlovákia Közép-Európa szívében helyezkedik el, 1993. január 1-jével vált el Csehországtól, önállósága lényegében ettől az időponttól datálódik. Szomszédai Lengyelország, Cseh Köztársaság, Ausztria, Magyarország és Ukrajna. Területe 49 036 km², lakosainak száma 5,4 millió körül alakul. Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze az euró. Az egy főre jutó GDP 13 422 EUR.
Növekedést mutatnak az EU sertésárai Tovább estek a baromfitakarmányok árai az Egyesült Királyságban Az ukrán húsipar normális rendben működik Csoportos kocatartás: gyakorlati szempontok
A fejlődő országok és elsősorban Ázsia tej és tejtermékek iránti erősödő kereslete várhatóan tovább javítja az Európai Unió exportlehetőségeit, ami a magyarországi tejpiaci folyamatokra is kedvező hatással lesz. A kvótarendszer megszüntetése ugyanakkor kiélezi a versenyt a tagországok között, s bár a közösségi tejtermelés drasztikus növekedése nem várható, az elkövetkező néhány évben a belpiaci pozíciók átrendeződésére lehet számítani.
Amikor megkaptam az Agro Napló megtisztelő felkérését, személyes kötődésem okán Romániát választottam. Tettem ezt azért, mert munkámon keresztül immár közel 15 éve van folyamatos rálátásom a román mezőgazdaság alakulására. Ezért kérem, nézzék el nekem, hogy esetenként személyes kommentárt is becsempészek a cikkbe. Célom az, hogy ez a kis ismertető minél jobban tükrözze a román mezőgazdaság valóságos állapotát, teljesítményét.
Azáltal, hogy megjelentek 2013. december 17-én a Közös Agrárpolitika (KAP) alaprendeletei, lehetővé vált a KAP közvetlen kifizetéseihez és piaci intézkedéseihez kapcsolódó, azokat kiegészítő, az általános agrárpolitikai célok megvalósításához hozzájáruló vidékfejlesztési politika kialakítása is. A 2015 januárjától hatályos rendeletekre vonatkozóan még szükséges a technikai végrehajtás lehetővé tevő jogszabályok elfogadása, de a vidékfejlesztési program főbb elemei már összefoglalhatóak.
A Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló, több éven keresztül tartó egyeztetések végére a 2013. december 16-17-i uniós agrárminiszteri ülésen került pont. A megállapodás révén elfogadták az elkövetkezendő évek agrárpolitikájának kereteit meghatározó alaprendeleteket. Talán a legjelentősebb témakörről, a 2014 és 2020 közötti teljes hazai KAP-forrás (12,3 milliárd euró) közel 72%-át lefedő közvetlen támogatásokról az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete szól.
Fenti címmel tartott előadást Sopronban, a Monsanto Hungaria Kft. Disztribútor és nagytermelő találkozóján, Gábriel Géza, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága (NÉBIH NTAI) igazgatóhelyettese, fontosnak tartva azt, hogy első kézből továbbítson információkat az agrárszektor szereplőinek a neonikotinoidokkal kapcsolatos rendeletről.
Az Eurostat ezen a héten tette közzé adatait a mezõgazdasági vállalkozások jövedelmérõl és az EU mezõgazdasági termelésérõl. Látszólag kellemes olvasmánynak tûnhetnek, írja a ThePigSite fõszerkesztõje, Chris Harris.
A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) valamint a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) szakemberei már júniusban is ellenõrizték a kölcsönös megfeleltetés uniós szabályainak betartását a gazdálkodóknál.
Magyarország uniós tagságának egyik nyertes ágazata a mezõgazdaság – jelentette ki Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter április végén az FVM-ben, értékelve az ország öt éves EU-tagságának a magyar mezõgazdaságra gyakorolt hatásait.
Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter február második dekádjának végén jelentette be, hogy ebben az évben 33 milliárd forinttal megkurtítják a mezõgazdaság idei mûködési támogatását. Továbbá az agrártárca költségvetési fejezetébõl további 4 milliárd forintot is zároltak. A miniszter a bejelentést követõen nyomatékosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatás csökkentése nyomán egyetlen mezõgazdasági termelõ sem kap kevesebb támogatást 2009-ben, mint kapott 2008-ban.
Októberben megkezdõdött a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) kiépítése, és várhatóan december elején megalakítják az MNVH vezetõ testületét, a Tanácsot.
Az EU az állati termékek minõségével és biztonságával kapcsolatos rendelkezését már több, mint öt éve megalkotta (178/2002/EK), amely szerint a minõségi és biztonságos állati termék elõállítás feltétele, hogy takarmányozásra csak kiváló minõségû alapanyagokat, kiegészítõ takarmányokat, illetve adalékanyagokat (1831/2003/EK) használjanak.
„Az elõzõ lapszámban olvasóink találkoztak Baranyi Tibor az EU hatóanyag engedélyezés hatása az alkalmazott növényvédelmi technológiákra – címû írásával.
Magyarország EU tagként vesz részt a növényvédõ szerek hatóanyagainak közösségi szinten folytatott értékelésében, engedélyezésében, és nemzeti hatáskörben eljárva engedélyezi a növényvédõ szereket az uniós jogszabályok harmonizálása mellett (91/414 EGK).
Megújul a Leonardo program, s a 2007-re készülõ új költségvetésû támogatási lehetõségekre várhatóan egy év múlva lehet majd pályázni. Idén három millió eurót osztanak szét a pályázók között, de várhatóan másfél-kétszeres lesz a forrás a következõ esztendõben – a II. típusú fejlesztõ programban több száz ezer eurós projektek lesznek.
A kukorica hazánkban évtizedek óta a legnagyobb területen termesztett kultúra. Jó adottságú területeken az egyik legjobban jövedelmezõ szántóföldi növényfaj. Vetésterülete stabil, az elmúlt évek átlagában 1,1–1,2 millió ha körül ingadozott.
A nagyüzemi tehéntartás és a gépi fejési módszerek, összhangban a vonatkozó 1/2003.(I. 8.) FVM-ESzCsM rendelettel, a fokozott higiéniai követelmények biztosítása érdekében, megkövetelik a különbözõ vegyi anyagok jelenlétét a fejõházban és a tejházban.
Rövid visszatekintés Az Európai Közösség tagjainak importja 9-szerese volt a kültagoktól származó behozatalnak, annak a megegyezésnek köszönhetõen, amit 2000-ben kötöttek.
Németország 2003-ban nõtt a belsõ húsfogyasztás. Az egy fõre jutó színhús (csont nélkül) fogyasztását 60,8 kilóra jelezte a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP).
Fenti címmel került megrendezésre szakmai tanácskozás 2004. szeptemberében Kaposváron. A hagyományos Pannon Állattenyésztési Napok kísérõ programjai között immár 2. évben a lótenyésztés aktuális kérdései szerepelnek.
„Mindenki tudja, hogy a Dohai-i tárgyalások kulcskérdése a mezõgazdaság. Egyértelmûen meg kell mondani, hogy az Európai Unió kész az elmozdulásra, de azt is nagyon világossá kell tenni, hogy ez feltételes ajánlat, és csak akkor teljesül, ha a feltételek is teljesülnek. Egyáltalán nincs szó arról, hogy elfogadunk valamiféle egyoldalú lefegyverkezést!
Az eddigi gyakorlattól eltérõen cikkünkben nem az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedései közül szeretnénk egyet kiragadni, hanem a támogatásokkal megvalósuló beruházásokhoz szorosan kapcsolódó közbeszerzési eljárás rejtelmeibe igyekszünk belemélyedni.
Kedves Olvasó! Aligha van fontosabb teendôje napjaink mezõgazdasági szaksajtójának, mint hitelt érdemlõen tájékoztatni a mezõgazdaság és a vidéki élet szereplõit.
Németország 2003-ban nõtt a belsõ húsfogyasztás. Az egy fõre jutó színhús (csont nélkül) fogyasztását 60,8 kilóra jelezte a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP). Ennek kétharmada sertéshús volt, melynek fogyasztása – a baromfihússal együtt – évrõl évre bõvült.
AZ USA és Kína után az Európai Unió a Világ harmadik legnagyobb baromfihús termelõje. Az önellátás aránya meghaladja a 105 %-ot, így külpiaci értékesítésre is lehetõség nyílik.
Az Európai Uniós csatlakozás a magyar zöldség-gyümölcs ágazat számára nagy kihívást jelent, de egyben olyan gazdasági lehetõségeket nyit meg, ami megfelelõ alkalmazkodással, jó felkészüléssel az ágazat felemelkedését eredményezheti.
Az átlag európainak mindössze 25 euróba, azaz egy közepes ebéd árába kerül a tíz új tagállam felvétele 2004-2006 között. 2004. májusától 2006 végéig a csatlakozó országok számára az EAGGF garanciális forrásából 5,76 milliárd euró áll az új tagok rendelkezésére, vidékfejlesztési célokra. Ehhez az összeghez még körülbelül 2 milliárd euró társul, amit az EAGGF orientációs forrásából nyújtanak A támogatás elnyeréséhez az új tagországoknak ki kell építeniük a fogadásra alkalmas igazgatási rendszert. A múlt év novemberi monitoring jelentés több tagjelöltnél súlyos elmaradást tárt fel.
Az élelmiszerek speciális, fokozottan érzékeny csoportja a friss fogyasztásra termelt bogyós gyümölcsök. E mezõgazdasági termékek többsége újdonságként, korán jelenik meg az üzletekben. Tudjuk, hogy e gyümölcsök víztartalma magas, állagukat még nagyon jó termelési, felvásárlási, szállítási, eladótéri kezelési feltételek mellett is gyorsan elveszítik, könnyen romlanak, értéktelenné válnak. (Tönkremenésük esetén a kár kényszerhasznosítással sem csökkenthetõ.) Termelésük nehezen gépesíthetõ, nagy a kézi munkaerõ-igényük. Kezelésük igényessége, jó exportálhatósága különleges elbírálást biztosított régen is e növényeknek. (Gondoljunk a 70-es, 80-as évek málna, szamócatermesztésére.) Így alakultak ki egy-egy területen épített hûtõház körül a nagyüzemi jellegû termesztési körzetek. Ezek a hûtõházak a múltban elsõsorban a gyors feldolgozást biztosítva gyorsfagyasztott, alig feldolgozott árut állítottak elõ.
„...ránk következett, amit évek óta vártunk.” Sokan, én magam is hosszú évek óta emlegetem, hogy a konszolidáció, a kihasználatlan kapacitások leépítése, a túlkínálat mérséklése elkerülhetetlen a hazai sertéshús szektorban. Az ágazat nemzetközi piacoknak való kitettségén mérsékelni csak az integrációs szint drasztikus emelésével tudunk. Most, amikor fájdalmas lépések sora elõtt állunk mégis, mintha sokakat váratlanul érne a hír: az elõírásoknak és piaci követelményeknek meg kell felelni.
Magyarország földrajzi helyzete de éghajlata sem változik az európai úniós csatlakozással, de ezzel az aktussal sok olyan változásnak is elébe nézünk, melyek eredendõen ettõl függetlennek tûntek. Ilyen például az épületek fûtése is. Persze nem maga a fûtés ténye, vagy az alkalmazott mûszaki megoldások változnak meg, hanem annak megítélése, ahogyan az épületek mûködtetésével, az épületek fûtésével kell foglalkoznunk.
A XX. században lezajló népességrobbanás megkövetelte a mezõgazdaságban is az iparszerû termelést. A szarvasmarha-tenyésztésben is egyre inkább terjedtek azok az ún. iparszerû technológiák, amelyek más állattenyésztési ágazatokban - sertéstenyésztés, baromfitartás - már régebb óta jelen vannak. Az iparszerû állattartás azt jelenti, hogy az állatokat olyan körülmények között, olyan számban tartják, valamint olyan teljesítménykényszer alatt állnak, hogy a közérzetük megfelelõ biztosítása állandó gondoskodást kíván.
2003. szeptember végén tette közzé az Európai Bizottság 2002. évi végleges költségvetését. Az 1995-ös bõvítés óta megjelent nyolc költségvetés minden évben indulatokat kavart a nettó befizetõ és a kedvezményezett országok körében egyaránt. A befizetések felét a tagállamok nemzeti jövedelmük alapján teljesítik. Az utolsó években a tagországok nemzeti jövedelmük 0,9-1,1 százalékát áldozták a közösségi kasszára, holott az 1999-es berlini megállapodás alapján 2006-ig a GNP 1,27 százalékát érhette volna el a befizetési kötelezettség. A hozzájárulás nem egészen egynegyede származott áfa befizetésbõl, további része vámbevételekbõl és egyéb, kisebb tételekbõl.
Egy magyar készítmény az állatok gyógyszermentes felnevelésére és a termelési paraméterek javítására Az Európai Unióhoz való csatlakozás sok terhet ró az amúgy is gondokkal küzdõ magyar mezõgazdaságra. Fontos ismerni az állattartó ágazatnak, hogy milyen változtatásokra van szükség az EU-ba lépéshez, milyen hatással lesz a magyar élelmiszertermelésre a teljes körû EU tagság. Tudjuk, hogy az Európai Unió a világ baromfi- és sertéshús termelésének fontos meghatározója. Az EU foglalja el a harmadik helyet a legnagyobb termelõk sorában USA és Kína után.
Több szinonim kifejezés is használatos. A szakmai közélet és a jogszabály szerinti legpontosabb kifejezés az "ellenõrzött ökológiai gazdálkodás". Gyakran használatosak még a biológiai, organikus, öko vagy bio szavak, de ezek mind ugyanazt takarják.
Szóvetés: A magyar gazdálkodók 90%-át érintik az ukrán gabona körüli problémák
