Idén tizenegyedik alkalommal indította el az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége a sertéshús fogyasztását ösztönző kampányát.
Évente mintegy 8 millió csokimikulást értékesítenek hazánkban – derül ki a NAK friss körképéből. Cukorkával töltött, kétrétegű, kétízű – széles a kínálat, de még mindig a tejcsokis a legnépszerűbb.
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Vízágyas matracokon pihenhetnek a tehenek a 341 millió forintból megépült Precíziós tejtermelő laboratóriumban, a MATE Kaposvári Campusán.
2023 nem fog szép mérlegeredményeket mutatni az élelmiszeripari cégek többségében, biztos vagyok abban, hogy szinte mindenki lényegesen gyengébb eredményt fog kimutatni, mint az előző években.
A boltban minden hatodik élelmiszer a méheknek köszönhető: ha nincs méh, akkor nincs élelmiszer, nincs gyümölcs sem – mondta az agrárminiszter az európai mézes reggeli kampány székesfehérvári programján.
Az agrártárca kiemelten támogatja a hazai kistermelőket és ennek érdekében könnyíti a kis mennyiségű élelmiszer-előállítás, valamint értékesítés higiéniai feltételeit – közölte Nagy István.
Hagyományteremtő szándékkal idén először őszi szezonális ellenőrzéssorozatot rendelt el dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
Hazánkban jelenleg 550 árutermelő gazdaság termel tojást, amelyek 2022-ben mintegy 2,4 milliárd tojást állítottak elő – mondta Nagy István a Tojás Világnapja alkalmából szervezett konferencián.
A kukorica az elmúlt évek aszályos időjárása ellenére továbbra is fontos szerepet játszik mind az európai, mind a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben. Felhasználása sokrétű, az élelmiszer- és takarmányiparon keresztül egészen az üzemanyaggyártásig terjed. Noha termesztése az elmúlt években kihívás volt a magyar gazdálkodók számára, érdemes továbbra is bizalmat szavazni ennek a rendkívül sokoldalú növénynek.
Kaptam egy könyvet. Egy polihisztorról, egy felettébb művelt, idegen nyelveket beszélő, az egész világra nyitott, de valójában az utókorban mellőzött tudós ember életművéről szóló könyvet. Hogyan lehet több, jobb, olcsóbb élelmiszert előállítani? Mi lesz a szerepe a természettudományoknak az élelmiszer-előállításban? Mi lesz a parasztbirtokok jövője Magyarországon? Többek között ezek a kérdések foglalkoztatták őt, a könyv főhősét, a korát jócskán megelőző, gondolkodó Ereky Károlyt (1878–1952). Egy személyben gépészmérnökként, közgazdászként, állat- és növénybiológusként, vállalkozóként, politikusként tanulmányozta például Németország és Dánia legfejlettebb üzemszervezési módszereit már akkor, az 1900-as évek elején.
Hogy miért éppen Törökország? Ennek két oka van. Az első családi eredetű. Gyermekkorom óta foglalkoztatott az antropológia, hogy milyen ősöktől is származik családom, mely vizsgálatok szerint egyik ágról turáni típus. Akkor azt hittem különleges vagyok, ma már tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a magyarság gerincét a Belső-Ázsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 ezernyi honfoglaló magyar alkotja. Mindenesetre a rokonság okán mindig is jobban meg akartam ismerkedni a türkökkel, törökökkel.
Ahogy egy hónapja írtuk, a kelet-közép-európai régióban tovább gyorsult a gazdasági növekedés az első negyedévben és a növekedés kiegyensúlyozottnak és tartósnak ígérkezik. Eddig úgy tűnt, hogy mindezt sokáig támogathatja az alacsony kamatszint és a gyenge árfolyam is. Azonban a régiós országok többségében a vártnál gyorsabban következett be inflációs fordulat: az elmúlt hónapokban rendre meghaladta az áremelkedés mértéke a vártat, és az infláció több országban kikerült a negatív tartományból. Ez pedig több országban a vártnál hamarabb hozhatja el az első kamatemeléseket. Agrárszempontból öröm, hogy véget érni látszik az élelmiszerárak esése is.
2009–2013 mezőgazdasági attasé Magyarország római nagykövetségén és Magyarország állandó képviselője a római székhelyű mezőgazdasági ENSZ szervezetekben.1994-ben kertészmérnökként végzett a Kertészeti Egyetem Kertészmérnöki Karán Budapesten. 2 évet dolgozott az Egyesült Államokban díszfaiskolákban az Ohio State University csereprogramjának keretén belül. Az USA-ból hazatérve az Alma Mater Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén volt PhD hallgató, majd a berlini Humboldt Egyetemen ösztöndíjas. 7 évig dolgozott termelésben a szombathelyi Prenor Kft.-ben. 2003-tól a Magyar Agrárkamara alkalmazottjaként a magyar mezőgazdasági szakmai szervezetek érdekképviseletét koordinálta Brüsszelben. Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ Osztályán dolgozik.
Közel egy évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a hosszú ideje tartó teljes pénzintézeti hitelállomány csökkenő tendenciája 2013. harmadik negyedévében megállt, és az MNB Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően stabilizálódott a vállalati hitelállomány. Az agrárszektor viszont továbbra is kiemelkedő a többi ágazat közül, ugyanis a GDP-ben betöltött súlyához képest közel hatszoros arányú az NHP-forrásban való részesedése.
Jóllehet a szója évezredek óta az egyik legfontosabb táplálék a Kelet országaiban – meghatározó szerepet töltött be a magas népsűrűség kialakulásában –, a világ nyugati felén csak lassan nyert elfogadottságot. A szójabab-termelés és -felhasználás amerikai és európai terjedésével, a takarmányozási célú alkalmazásával párhuzamosan fokozatosan követelt helyet magának a humán táplálkozásban is.
Nyáron a mezőgazdaságban dolgozók életében az aratás a legfontosabb feladat. Hosszú évekre visszamenő tapasztalataink szerint ilyenkor a higiénia ismét a „majd beszéljünk róla” kategóriába sorolódik. Ezt az „uborkaszezont” szeretném feldobni egy az eddigi szakmai cikkektől eltérő megoldással: riportot készítettem egy volt kollégával, aki kereskedőből és higiéniai valamint kártevőirtási szakemberből váltott és kiment a termelésbe. Kiss Barnabás, a Hat-Agro Kft. korábbi kereskedelmi igazgatója az elmúlt év ősze óta a Táp Kft. és Kövesi Kft. pulykahizlaló telepein végzi munkáját. Találkozásunkkor sok kérdés merült fel bennem, de leginkább arra voltam kíváncsi, hogy hogyan lehet átmenteni 15 éves kereskedelmi tapasztalat során felgyülemlett szakmai tudást a pulykatenyésztésbe.
A hazai alapanyagú egészségvédő élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptőkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft.
Elhagyott gazdaságok Közép- és Kelet-Európa-szerteKonzisztens eredmények elérése a takarmányenzimekkelAz amerikai fogyasztók aggódnak a génmódosított élelmiszerek miattAz FDA javaslatai az állati takarmányok biztonsági előírásaira
Név: Dr. Dariusz Przeradzki Életkor: 56 év Családi állapot: nős Hobbi: kertészkedés és a képzőművészet Beosztás: 2013. március 1. óta a Bayer CropScience magyarországi leányvállalatának vezetője Szakmai életút: Kertészeti egyetem • 9 évig tudományos munka a varsói, hannoveri és müncheni egyetemeken (agrokémiai és faiskolai tárgyú kutatási projektek vezetése) • 1989-től a Schering lengyelországi Növényvédelmi üzletágában értékesítési, majd engedélyeztetési, termékfejlesztési és marketing feladatok • 1997-től az AgrEvo globális HR csapatában a személyzeti politika irányítása a cég berlini központjában • 2000-től az Aventis CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing- és termékfejlesztési vezetője, majd a Bayer CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing igazgatója. Szakmai hitvallás: Légy profi mindenben amit csinálsz!
Az Agro Napló az újonnan induló virtuális kerekasztal sorozata kapcsán több szerzőt is felkér a válaszadásra a megjelölt témában.
Tavaly a cégek közel 8 százaléka ellen indult csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás Magyarországon
Általános értelemben azokat a növényeket soroljuk az alternatív növények táborába, amelyek beilleszthetőek a vetésváltásba, növelik a növénytermesztés diverzitását és mindezek mellett bővítik, vagy adott esetben kiegészítik a széles körben elterjedt felhasználási irányokat, lehetőségeket. Hazánkban számos köztermesztésben lévő növényfaj tartozik az alternatív növények csoportjába, habár e növények termesztési aránya a hazai vetésszerkezetben meglehetősen alacsonynak mondható más elterjedt gabonafélék vetésterületeihez képest. Ennek ellenére létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen, ugyanis sok esetben igen komoly, kiaknázatlan lehetőségeket kínálnak a hasznosítás különböző vonatkozásaiban.
A hazai felsõoktatás közel 170 egyetemi és fõiskolai kara közül mindössze négy nyerte el a Kutató Kar címet, s ebbõl kettõ kapcsolódik az agráriumhoz – ráadásul mindkettõ a gödöllõi Szent István Egyetemhez tartozik. Az Állatorvos-tudományi Kar és a Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar vezetõi sajtótájékoztatót hívtak össze a kitüntetõ cím odaítélését követõn, ahol a két kar dékánja beszélt arról, mit is jelent a számukra a kutatói cím, és ez hogyan befolyásolja a megbízható, minõségi élelmiszertermeléshez megfelelõ szakemberek képzését.
A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara hagyományos Növényorvos Napja hetedik alkalommal szólította tanácskozásra a szakma közel 350 képviselõjét. November közepén a BCE Kertészettudományi Karán növényvédõ mérnökök és növényorvosok tartottak konferenciát azzal a céllal, hogy a kapcsolattartás mellett a szakemberek naprakész információval is rendelkezzenek a hivatásukról, az ahhoz kapcsolódó ágazati kérdésekrõl.
A különféle élelmiszer-látogató légyfajok részben fertõzõ betegségek terjesztésében játszhatnak szerepet, részben gazdasági kártételt idéznek elõ. Táplálkozásuk miatt élelmiszereink rendszeres látogatói (vizitorok).
A befektetõi tõke mozgása egyre inkább meghatározó a határidõs terménypiaci jegyzések alakulásában. Az elmúlt néhány évben a spekuláció nemcsak a forgalom látványos megugrásához és a likviditás növekedéséhez járult hozzá, de a volatilitás* felerõsítésében is közrejátszott. Piaci szereplõk új csoportjai jelentek meg, a korábbiakétól eltérõ szemlélettel és magatartásmintákkal.
Májusban a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet szervezésében került sor arra a hagyományos konferenciára, amelyen a szakemberek informálódhattak a nemzetközi középtávú tendenciákról és az azt aktuálisan befolyásoló irányokról.
A közelmúlt Gyöngyösön megtartott rendezvényének médiatámogatója az Agro Napló volt. A Biztonságos élelmiszerlánc – konferencia és szakmai dialógus szervezõjét, Tóthné dr. Pásztor Zsuzsa ügyvezetõ igazgatót kérdeztük az esemény kapcsán.
Magyarországon még nem regisztráltak élelmiszer-terrorizmussal kapcsolatos eseményt, ám a szakemberek szerint az úgynevezett bioterrorizmus veszélye reális fenyegetés, és ez ellen csak megelõzéssel valamint a felkészültség fokozásával lehet hathatósan védekezni.
Több hónapos tárgyalássorozat eredményeként az érintettek, azaz a termékpálya szereplõi – vagyis a termelõk, a feldolgozók és a kereskedõk képviselõi – a múlt hónapban elfogadták az Élelmiszer Etikai Kódexet.
Folynak a tárgyalások az élelmiszert árusító nagy áruházláncok valamint az élelmiszer termékpálya vezetõ érdekképviseleteinek képviselõi, azaz az alapanyag-termelõk, feldolgozók és kereskedõk, valamint az agrártárca megbízottai között arról, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben legkésõbb ez év közepétõl az értékesített termékek 80 százaléka magyar eredetû lesz.
Az ökológiai gazdálkodás és az ökotermékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is folyamatosan terjed. A fogyasztók körében az ökotermékek szermaradvány- mentessége önmagában is értékmeghatározó tényezõ, de sok esetben ízükben, zamatukban, egyes beltartalmi összetevõkben is kedvezõbbek, mint a konvencionális termékek. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok igazolják az eltérõ gazdálkodási módból származó termékek minõségi különbségeit.
A gödöllõi Szent István Egyetem évek óta mûködõ Növénytermesztési Tanüzeme, illetve Tangazdasága áprilistól a tevékenységükhöz igazított Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ nevet vette fel – amely gyakorlati helyet biztosít a hallgatók számára, akiket minél szélesebb körben kívánnak oktatni. Dr. Gyuricza Csaba igazgató jóvoltából megismertetjük olvasóinkat az egyik leglényegesebb témával, amelyre különösen nagy hangsúlyt fektetnek – nevezetesen az energetikai célú növénytermesztéssel, a biomassza alapanyag elõállításával és annak lehetséges felhasználásával.
Magyarország területének mintegy felén, kb. 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés.
Az EU az állati termékek minõségével és biztonságával kapcsolatos rendelkezését már több, mint öt éve megalkotta (178/2002/EK), amely szerint a minõségi és biztonságos állati termék elõállítás feltétele, hogy takarmányozásra csak kiváló minõségû alapanyagokat, kiegészítõ takarmányokat, illetve adalékanyagokat (1831/2003/EK) használjanak.
A takarmányiparban közismert Alltech Hungary Kft. anyacége (85 országban 14 gyáregységével) a természetes megoldások vállalatának hírében áll több mint negyed évszázada.
A zab az elmúlt évtizedek magyarországi termesztési gyakorlatában általában olyan üzemi táblákra került, ahol a talajadottságok, vagy egyéb termesztési körülmények más gabonaféle termesztésére kevésbé voltak alkalmasak.
A lap márciusi számának egy cikke (Dr. Mézes Miklós: Takarmányozás hatása a sertéshús minõségére és biztonságára) egy nagyon részletes, mindenre kiterjedõ, és kiváló áttekintést adott a témakörrõl.
Az állattenyésztés dinamikusan fejlõdött az utóbbi fél évszázadban, aminek eredményeképpen az iparilag fejlett országokban, így például az Európai Unióban, ma már ismeretlen a tojás-, hús- vagy tejhiány. Az állati termék elõállítás során azonban hosszú idõn keresztül a fõ hangsúlyt fõképp a mennyiségi mutatókra helyezték, és kevesebb figyelmet fordítottak, sõt még fordítanak ma is az állati termékeknek a humán egészségvédelmével kapcsolatos kémiai összetételére.
Az alábbiakban összefoglaljuk a takarmányok tartósításakor használt két szerves sav hatásmechanizmusát és szerepüket az élõ szervezetekben. A közismert tényeket csak megemlítjük, viszont a kevesebbek által ismert tudományos megállapításoknál megjelöljük azok forrásait is. A hangyasav és a propionsav is elõfordul az eddig ismert élõ szervezetekben, a növények, állatok és az ember anyagcseréjében.
A génerózió olyan jelenség, amelyet megakadályozni nem tudunk, de annak folyamatát, illetve hatását csökkenthetjük. Ebben a munkában különösen fontos, hogy évszázados fajtáinkat megõrizzük, tulajdonságaikat leírjuk és megállapítsuk jövõbeli felhasználásuk lehetõségét.
– mélyülõ szakadék az EU 25 nyugati és keleti része agrár környezeti állapotában az NP mérlegek szerint
A Kemira GrowHow Európa második mûtrágya és takarmányfoszfát gyártója. Több, mint nyolc országban rendelkezik gyártó kapacitással, és a világ több, mint száz országában értékesíti termékeit és szolgáltatásait.
Az nehezedõ gazdasági helyzet folytán egyre élesebben vetõdik fel az a kérdés, hogy egyes szabványok alkalmazása, illetve ezek alapján különféle irányítási rendszerek bevezetése, tanúsítása, üzemeltetése hoz-e gazdasági eredményt, vagyis megtérül-e a bevezetés és a fenntartás ráfordítása.
A 2003-as pénzügyi évben, 2002. október 16. - 2003. október 15. között agrárkiadásokra 44,7 milliárd eurót irányoztak elõ. A tényleges kifizetés - elõzetes adatok szerint - ennél félmilliárd euróval kevesebb volt, közölte az Európai Bizottság. Az elõzõ, 2002-es évben 43,1 milliárd eurót fordítottak az ágazatra, akkor is kevesebbet az elõirányzottnál.
Egy magyar készítmény az állatok gyógyszermentes felnevelésére és a termelési paraméterek javítására Az Európai Unióhoz való csatlakozás sok terhet ró az amúgy is gondokkal küzdõ magyar mezõgazdaságra. Fontos ismerni az állattartó ágazatnak, hogy milyen változtatásokra van szükség az EU-ba lépéshez, milyen hatással lesz a magyar élelmiszertermelésre a teljes körû EU tagság. Tudjuk, hogy az Európai Unió a világ baromfi- és sertéshús termelésének fontos meghatározója. Az EU foglalja el a harmadik helyet a legnagyobb termelõk sorában USA és Kína után.
A WHO (1982) meghatározása szerint az olyan betegségeket és fertõzéseket, amelyek természetes úton átterjednek gerinces állatról az emberre, zoonózisnak nevezzük.
Az INVE GROUP egy dinamikusan fejlődő multinacionális csoport, tevékenységi köre a mezőgazdasághoz és az aquakultúrához egyaránt kapcsolódik. Premixek, tápszerek, savanyítók, toxinmegkötők, egyéb speciális takarmányok technológiai takarmány-kiegészítők fejlesztésére, termelésére és forgalmazására szakosodott. Több mint 30 céggel rendelkezik, és a világ 70 országában kínál megoldást a takarmányozásban, és az állatnevelésben felmerülõ állategészségügyi kérdésekben. Gyártó és kutató egységei Európában, Ázsiában és Amerikában egyaránt megtalálhatóak. A saját kutatóállomásokon végzett teszteken kívül az INVE szakemberei nagynevű egyetemekkel és intézetekkel összefogva számtalan hosszú távú kísérletekben vesznek részt. Az elmúlt öt évben bekövetkezett ugrásszerű forgalom növekedése révén mára a világ vezető takarmánygyártó cégei közé sorolható.
A HACCP élelmiszer biztonsági rendszerek kiépítése során szerzett tanácsadói tapasztalataink szerint az érintett vállalkozások jelentõs részében - függetlenül azoknak méretétõl és a tevékenységi területétõl – lényegében azonos jellegû hibák kijavításával, illetve hiányosságok kiküszöbölésével kellett foglalkoznunk.
Az élelmiszer-ellenõrzés rendszere Az élelmiszereket nemzetközileg elfogadott rendszerben, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minõség szempontjai szerint ellenõrzik. Az egészségre ártalmatlan élelmiszer elõállításának ellenõrzése világszerte állami feladat. Az élelmiszer-termelésrõl és –forgalmazásról hazánkban az élelmiszertörvény rendelkezik, ennek végrehajtását miniszteri rendeletek és utasítások szabályozzák. A jogszabályok betartását hatóságok ellenõrzik.
Október 16-án volt a magyar kezdeményezésre életre hívott Élelmezési Világnap, ami egyben az élelmiszer-pazarlás elleni világnap is. Ez az esemény ismét ráirányította a figyelmet a téma jelentőségére.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A vásárlók részéről mutatkozó elvárások, a termelékenység és versenyképesség növelésének kényszere, valamint a globalizálódó piac okozta eredet- és minőségbiztosítási kihívások következtében egyre nagyobb igény mutatkozik újszerű technológiák bevezetése iránt. Ezekkel szemben alapvető követelmény az egyes termékek bizonyos tulajdonságainak gyors és megbízható jellemzése a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat bármely szakaszában. Jelen cikkünkben a közeli infravörös (near infrared, NIR) spektroszkópia bemutatása mellett körüljárjuk ennek, az egyébként igen gyors, automatizálható, roncsolásmentes és nem invazív technikának néhány érdekes részletét.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az Eurofins Scientific a világ egyik vezető laboratóriumi vállalata és független kutató szervezete, mintegy 400 laboratórium tulajdonosa Amerikától Ázsiáig. Köszönhetően a több mint 35.000 elhivatott alkalmazottjának több szegmensben világszinten is piacvezető vállalat. Világszerte mintegy 150.000 vizsgálati módszerével és szabadalmaival számos világszintű innováció tulajdonosa, amelyek között sok újítás a mezőgazdaság számára jelent előrelépés.
A magyar élelmiszerlánc-felügyelet uniós szinten is az élmezőnyben van, de egy friss reprezentatív EU-s felmérés szerint a magyarok szavaznak leginkább bizalmat saját nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságuknak – mondta az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az Agro Naplónak.
Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentéséről tartottak nemzetközi tanácskozást október elején a magyar fővárosban. A LIFE Food Waste Platform Meeting 2018 elnevezésű tanácskozás – amelyet az Európai Unió minden évben megrendez – arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy nagyon nagy mennyiségű élelmiszer megy veszendőbe a világ országaiban.
A kormány a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is partnerként kezeli az élelmiszertermelőket és -feldolgozókat – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szeptember közepén a XIII. Coop Rally induló állomásán a Gyermelyi tésztagyártó üzemében.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A Glencore cégcsoport minőségügyi politikája az általa feldolgozott takarmányok és élelmiszer-alapanyagok gyártása során „a farmtól a felhasználóig” szemléletmódot tükrözi.
Napjaink legnagyobb kihívása, hogy tudunk-e 9-10 milliárd ember számára fenntartható élelmiszerellátást biztosítani változó étrend mellett, illetve elegendő energiát termelni az ökoszisztéma megőrzésével, miközben az energia- és vízigény 35-35%-kal, az élelmiszer iránti kereslet pedig 60%-kal nő világszerte 2016 és 2050 között.
Karantén kutatást végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézetével és a TÉT Platformmal közösen a koronavírus-járvány ideje alatt Magyarországon: a 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatást májusban végezték a szakemberek. Az eredményeket pedig június elején tették közzé egy online kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyre újságírókat is meghívtak.
A koronavírus okozta rendkívüli helyzet közepette világszerte felértékelődik az élelmiszer-önellátottság és az élelmiszerek megfizethetőségének a kérdése. Hazánk kiváló természeti adottságainál fogva jelentős élelmiszertermeléssel és -exporttal rendelkezik, ugyanakkor a termelés és a fogyasztás aránya az egyes alapvető élelmiszerek esetében változatos képet mutat. Az önellátottság mellett az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása befolyásolja még meghatározóan a lakosság élelmezését.
Közvetlenül nem gyakorol komoly hatást az orosz-ukrán háború a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari piacra, közvetetten azonban tovább növelheti az élelmiszerárakat – állapították meg az OTP Agrár szakértői.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
