Hírek > Gazdaság 2019.12.20.
Gyümölcsök, zöldségek, tea – a FAO üdvözli az új nemzetközi elismeréseket

Az ENSZ Közgyűlés új, a mezőgazdasághoz és táplálkozáshoz kapcsolódó nemzetközi évet és napokat szavazott meg.
Az ENSZ Közgyűlés új, a mezőgazdasághoz és táplálkozáshoz kapcsolódó nemzetközi évet és napokat szavazott meg.
Az élelmezési világnapot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, vagyis a FAO egy magyar javaslat alapján 1976 óta minden év októberében megtartja – emlékeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást, mivel világszerte 820 millió ember éhezik, és mintegy kétmilliárdan szenvednek az alultápláltságtól – hangsúlyozta a magyar agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.
Csökkenthető-e a rejtett éhség? Miért van szükség biológiai sokféleségre a mezőgazdaságban? Miért aggódunk a precíziós gazdálkodás miatt? E kérdéseket is körüljárta akadémiai székfoglalóján Dr. Popp József, az MTA levelező tagja, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának megbízott dékánja.
39 csapat részvételével október közepén valamint november elején zajlanak a 2019-2020-as megmérettetések Budaörsön – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agro Naplóval.
Diákok ismerkedtek mezőgazdasági alapanyagokkal és a fenntartható fejlődési célokkal az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) munkatársai által szervezett rendhagyó tanórákon a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK).
A mezőgazdasági termelés növekedése viszonylag alacsonyan tarthatja az élelmiszeripari termékek árát a következő évtizedben, de nagyon sok a bizonytalanság és a kockázat – állapította meg az OECD és a FAO szokásos, évenkénti közös jelentésében, amelyben a mezőgazdaság és a halászat következő tízéves kilátásait értékelik nemzeti, regionális és globális szinten.
Júniusban összességében csökkentek az élelmiszerárak a világon elsősorban a tejtermékek és az olajos magvak árának a mérséklődésére – írja az MTI az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentése alapján.
Nagy István agrárminiszter vezette a magyar delegációt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete Konferencia 41. ülésszakán, Rómában – közölte az agrártárca az Agro Naplóval. A szervezet legmagasabb szintű fórumán több mint 190 ország küldöttsége vett részt. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontja a szervezet új főigazgatójának megválasztása volt.
A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került május 17-én, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.
Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.
Kilencven éve folyik a növénynemesítő munka Szegeden
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.