Július volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a globális élelmiszerárak emelkedtek, főképp a gabonafélék, cukor és tejtermékek magasabb jegyzése okán, állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Júniusban folytatódott az élelmiszerárak növekedése a nemzetközi piacokon, leginkább a búza és húsfélék miatt – derül ki az ENSZ FAO globális élelmiszerárindex-elemzéséből.
A legújabb jelentések szerint a kereskedelem volumene mérséklődött, de nincs okunk aggodalomra a búza és kukorica elérhetősége miatt.
Bőségesek a már meglévő készletek és a kilátások is kecsegtetőek – ezen tényezők hatására 2,8 %-kal csökkentek a FAO által nyomon követett világpiaci élelmiszerárak márciusban. Bár, hozzá kell tenni, ez még így is 13 %-kal meghaladja a tavaly ilyenkor mért értéket.
Hazánk legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Kft. kizárólag magyar gazdáktól, magyar termelésű, kiváló minőségű, GMO-mentes kukoricát vásárol. A vállalat a tulajdonosi elvárásokat, a célul kitűzött növekedést messze túlszárnyalta a tavalyi évben. Tette mindezt úgy, hogy a fenntartható fejlődés szempontjait helyezte a középpontba.
Februárban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a FAO élelmiszerár-indexe, ezúttal leginkább a búza és kukorica drágulásának hatására – közölte az MTI.
Emelkedtek a világpiaci árak januárban, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe januárban 173,8 pontra nőtt, az előző hónaphoz képest 2 százalékkal, az előző év azonos időszakának átlagához viszonyítva pedig 16,4 százalékkal emelkedett – közölte a FAO csütörtökön az MTI-vel.
A tavalyi év már az ötödik volt a sorban, amikor az alapvető mezőgazdasági termények ára éves átlagban csökkent – jelen esetben 1,5 %-ot 2015-höz képest. A FAO közzétette decemberi élelmiszerár-indexét.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe valamelyest csökkent novemberben. Kukoricából és rizsből soha nem látott készletekre számíthatunk – közölte a FAO.
A cukorrépa kvóta 2017. szeptember 30-i kivezetése nagyon éles versenyhelyzetet teremt – jelentette ki az agrárgazdaságért felelős államtitkár hétfőn a Fejér megyei Adonyban, ahol előadást tartott a cukorrépa ágazat helyzetéről egy termelői tanácskozáson.
Az irodalmi adatok szerint a tejelő tehén glükózszükséglete megközelítőleg a tejjel ürülő laktózmennyiség 1,5-szerese, ami 30–50 kg-os napi tejtermelés (4,8%-os laktóztartalom mellett) esetén kb. 2,2–3,6 kg napi glükózszükségletet jelent. Ismert az is, hogy a glükóz 70%-a a tejmirigyekben végbemenő laktózszintézis során használódik fel.
Elsõre kicsit nagyképûnek tûnhet ilyet leírni, de mint minden nemesítõház a KWS-is nagy lépéseket tett, és tesz is ebbe az irányba, hogy olyan anyagokat tudjon a termelõknek ajánlani, mely ezt az igényt is maximálisan kielégíti.
A KWS SAAT AG 2006-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra megállapíthatjuk, hogy az egykori családi vállalkozás már a múlt század elejére a világ vezetõ növénynemesítõjévé vált, és máig az is maradt. Számunkra különösen fontos, hogy a KWS önállóságát máig megtartva volt képes nemzetközi méretûvé fejlõdni, és ma is azon kevés nemesítõk egyike, amely önálló cukorrépa nemesítéssel rendelkezik.
Tapasztalataim a szõlõ levéltrágyázásával Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelempótlást.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása.
Az idei év ősze nagy változást hoz az európai cukorgyártó vállalatok életében, melynek következményeit legfeljebb sejteni lehet. Októbertől ugyanis kivezetésre kerül az eddigi cukorkvóta rendszer, mely egy teljesen új helyzetet teremt a piaci szereplők számára a jövőben. Hazánk legnagyobb izocukor gyártója, a Hungrana Kft. felkészülten várja a piacnyitást, a megmérettetést a versenypiaci környezetben.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Vadkár-ügyekkel foglalkozó céget alapít a NAK
