Áprilisban már a harmadik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, részben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett kereslet-visszaesés hatására – adta közre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Már a második egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak novemberben, elsősorban a hús és a növényi olajok drágulására – közölte az MTI.
Júniusban összességében csökkentek az élelmiszerárak a világon elsősorban a tejtermékek és az olajos magvak árának a mérséklődésére – írja az MTI az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentése alapján.
Januárban emelkedtek az élelmiszerárak a világon elsősorban a tejtermékek, az olajos magvak és a cukor drágulása miatt.
Novemberben több mint kétéves mélypontra csökkentek az élelmiszerárak a világon elsősorban az olajos magvak, a tejtermékek és a szemes termékek áresése miatt.
A világpiacon és az európai uniós piacon egyaránt növekszik a cukor ára – adta hírül az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az Európai Unió ágazati exportja tavaly mintegy hárommillió tonna volt.
Támogatásokkal együtt is csak a répatermesztők egy kisebb része tesz szert jövedelemre a terméshozamok csökkenése és a nyomott cukorárak miatt. A jövő évi kilátások sem biztatóak, megszakadtak a kaposvári gyárral folytatott ártárgyalások.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018. október 15-i luxemburgi ülésén olasz kezdeményezésre nyolc tagállam, köztük Magyarország kérte a Bizottságot, hogy ismerje el a válsághelyzetet a cukorágazatban és léptesse életbe az ágazatot rövid- és középtávon stabilizáló intézkedéseket, így a magántárolási támogatás megnyitását.
Megjelent a Syngenta Magyarország Blog legújabb hírlevele. A tartalomból: Korszerű iskolai tankertet készült a Syngenta támogatásával Űrkertészek nyomában Talán a drónok visszacsábítják a fiatalokat?
A dél-amerikai közös piaccal, a Mercosur államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény agrár- és élelmiszerbiztonsági hatásainak veszélyeire figyelmeztet a NAK, és továbbra is lobbizik az érzékeny ágazatok - a baromfi, marha, méz, cukor, etanol - védelméért.
Az irodalmi adatok szerint a tejelő tehén glükózszükséglete megközelítőleg a tejjel ürülő laktózmennyiség 1,5-szerese, ami 30–50 kg-os napi tejtermelés (4,8%-os laktóztartalom mellett) esetén kb. 2,2–3,6 kg napi glükózszükségletet jelent. Ismert az is, hogy a glükóz 70%-a a tejmirigyekben végbemenő laktózszintézis során használódik fel.
Elsõre kicsit nagyképûnek tûnhet ilyet leírni, de mint minden nemesítõház a KWS-is nagy lépéseket tett, és tesz is ebbe az irányba, hogy olyan anyagokat tudjon a termelõknek ajánlani, mely ezt az igényt is maximálisan kielégíti.
A KWS SAAT AG 2006-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra megállapíthatjuk, hogy az egykori családi vállalkozás már a múlt század elejére a világ vezetõ növénynemesítõjévé vált, és máig az is maradt. Számunkra különösen fontos, hogy a KWS önállóságát máig megtartva volt képes nemzetközi méretûvé fejlõdni, és ma is azon kevés nemesítõk egyike, amely önálló cukorrépa nemesítéssel rendelkezik.
Tapasztalataim a szõlõ levéltrágyázásával Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelempótlást.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása.
Az idei év ősze nagy változást hoz az európai cukorgyártó vállalatok életében, melynek következményeit legfeljebb sejteni lehet. Októbertől ugyanis kivezetésre kerül az eddigi cukorkvóta rendszer, mely egy teljesen új helyzetet teremt a piaci szereplők számára a jövőben. Hazánk legnagyobb izocukor gyártója, a Hungrana Kft. felkészülten várja a piacnyitást, a megmérettetést a versenypiaci környezetben.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Csapadékból nincs hiány
