Az uniós cukorpiacon alaposan felkavarta az állóvizet a cukorkvóták eltörlése, de egyben lehetőséget is nyitott, amit ki lehetett használni a jelentős kukoricatöbbletünk révén – mondta a Magyar Hírlapnak Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelmi és Agrárfinanszírozási igazgatója.
Változatlan maradt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által figyelemmel kísért élelmiszerkosár árindexe áprilisban (173,5 pont), alig 2,7 %-kal meghaladva a tavaly ilyenkori értéket – közölte csütörtökön a nemzetközi szervezet. A gabonafélék és tejtermékek esetében folytatódott az emelkedő trend, míg a cukornál épp ellenkező irányú volt a mozgás.
Az eddigieknél kevesebb cukorrépára köthet idén szerződést a Magyar Cukor Zrt., így a termelők 14,1-14,2 ezer hektáron foglalkozhatnak a növény termesztésével – írta szerdán a Magyar Idők.
A gabonafélék és tejtermékek erőteljes drágulása az a FAO élelmiszerár-index további növekedését hozta.
A FAO élelmiszerár-index 1 % fölött nőtt, miközben a világ gabonatermelése várhatóan ellenkező irányba mozog 2018-ban – tette közzé az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Rekordmennyiségű cukor készült a múlt év őszi szezonjában Kaposváron. A helyi cukorgyár összesen 994 ezer tonna répát vett át és dolgozott fel, ami 12 százalékkal haladja meg a 2016-os szintet – írta a Magyar Idők.
A FAO élelmiszerár-index stabil maradt; a globális készletfelhasználási mutató az elmúlt 16 év legmagasabb értéke felé masírozik.
Több mint 3 %-ot csökkent a FAO élelmiszerár-index 2017 utolsó hónapjára, de az éves átlag még így is 8,2 %-kal haladta meg a 2016-os értéket – közölte a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.
Globálisan nézve összességében mérséklődtek az élelmiszerárak novemberben, mivel a tejtermékek alacsony árszintje ellensúlyozta a hirtelen ugrást a cukor és a növényi olajok jegyzésében, adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Mérséklődtek a nemzetközi élelmiszerárak októberben, lekövetve a tejtermékek árának mozgását, így indexük 27 %-kal alacsonyabban zárt, mint minden idők legmagasabb értéke 2011 októberéből.
Az irodalmi adatok szerint a tejelő tehén glükózszükséglete megközelítőleg a tejjel ürülő laktózmennyiség 1,5-szerese, ami 30–50 kg-os napi tejtermelés (4,8%-os laktóztartalom mellett) esetén kb. 2,2–3,6 kg napi glükózszükségletet jelent. Ismert az is, hogy a glükóz 70%-a a tejmirigyekben végbemenő laktózszintézis során használódik fel.
Elsõre kicsit nagyképûnek tûnhet ilyet leírni, de mint minden nemesítõház a KWS-is nagy lépéseket tett, és tesz is ebbe az irányba, hogy olyan anyagokat tudjon a termelõknek ajánlani, mely ezt az igényt is maximálisan kielégíti.
A KWS SAAT AG 2006-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra megállapíthatjuk, hogy az egykori családi vállalkozás már a múlt század elejére a világ vezetõ növénynemesítõjévé vált, és máig az is maradt. Számunkra különösen fontos, hogy a KWS önállóságát máig megtartva volt képes nemzetközi méretûvé fejlõdni, és ma is azon kevés nemesítõk egyike, amely önálló cukorrépa nemesítéssel rendelkezik.
Tapasztalataim a szõlõ levéltrágyázásával Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelempótlást.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása.
Az idei év ősze nagy változást hoz az európai cukorgyártó vállalatok életében, melynek következményeit legfeljebb sejteni lehet. Októbertől ugyanis kivezetésre kerül az eddigi cukorkvóta rendszer, mely egy teljesen új helyzetet teremt a piaci szereplők számára a jövőben. Hazánk legnagyobb izocukor gyártója, a Hungrana Kft. felkészülten várja a piacnyitást, a megmérettetést a versenypiaci környezetben.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács
