Gyorsan magukra találtak a nemzetközi piaci élelmiszerárak, mivel két hónap csökkenés után újra drágulást regisztráltak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői a cukor, búza és növényi olajok árának növekedése miatt.
Már második hónapja csökken az alapvető élelmiszer-alapanyagok nemzetközi ára, jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Hiába az ígéretesnek látszó gabonatermés, az elmúlt évtized legnagyobb emelkedését mérték májusban a nemzetközi élelmiszerárakban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői.
Már 11 hónapja stabilan emelkednek az élelmiszerárak; erős búza és kukoricatermés várható idén – írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Kilenc hónap drágulás után márciusban összesítve tovább emelkedtek a globális élelmiszerárak, főleg a növényi olajoké és a tejtermékeké – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács, mivel évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozik az cukorágazat érdekében, és olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére – indokolta döntését a szaktárca.
Folytatja a Lidl só- és cukoroptimalizálási programját közölte a Lidl Magyarország lapunkkal, emlékeztetve arra: 2019-ben jelentette be a kiskereskedelmi lánc, hogy 2025-ig saját márkás termékei esetében átlagosan 20 százalékkal csökkenti a hozzáadott só- és cukortartalmat.
Már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak júliusban, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak – a FAO kimutatása szerint.
Az idén júniusban először emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, drágultak a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek.
Tizenhét hónapja nem látott mélységbe zuhantak az élelmiszerárak köszönhetően a koronavírus-járvány okozta világméretű gazdasági összeroppanásnak – tartalmazza az az elemzés, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tett közzé június elején.
Az irodalmi adatok szerint a tejelő tehén glükózszükséglete megközelítőleg a tejjel ürülő laktózmennyiség 1,5-szerese, ami 30–50 kg-os napi tejtermelés (4,8%-os laktóztartalom mellett) esetén kb. 2,2–3,6 kg napi glükózszükségletet jelent. Ismert az is, hogy a glükóz 70%-a a tejmirigyekben végbemenő laktózszintézis során használódik fel.
Elsõre kicsit nagyképûnek tûnhet ilyet leírni, de mint minden nemesítõház a KWS-is nagy lépéseket tett, és tesz is ebbe az irányba, hogy olyan anyagokat tudjon a termelõknek ajánlani, mely ezt az igényt is maximálisan kielégíti.
A KWS SAAT AG 2006-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra megállapíthatjuk, hogy az egykori családi vállalkozás már a múlt század elejére a világ vezetõ növénynemesítõjévé vált, és máig az is maradt. Számunkra különösen fontos, hogy a KWS önállóságát máig megtartva volt képes nemzetközi méretûvé fejlõdni, és ma is azon kevés nemesítõk egyike, amely önálló cukorrépa nemesítéssel rendelkezik.
Tapasztalataim a szõlõ levéltrágyázásával Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelempótlást.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása.
Az idei év ősze nagy változást hoz az európai cukorgyártó vállalatok életében, melynek következményeit legfeljebb sejteni lehet. Októbertől ugyanis kivezetésre kerül az eddigi cukorkvóta rendszer, mely egy teljesen új helyzetet teremt a piaci szereplők számára a jövőben. Hazánk legnagyobb izocukor gyártója, a Hungrana Kft. felkészülten várja a piacnyitást, a megmérettetést a versenypiaci környezetben.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Kedvezőbbé váltak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
