Az élelmiszerárakra vonatkozó nemzetközi index stabil maradt szeptemberben, miután a növényi olajok, a tejtermékek és a húsfélék alacsonyabb jegyzését a cukor és a kukorica magasabb ára ellentételezte.
A kukorica és a cukor árzuhanása csak részben tudta tompítani a nemzetközi piacokon dráguló búzát és növényi olajokat.
Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
Az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatója csökkent májusban miután nagyot zuhant a gabonák, növényi olajok és a tejtermékek jegyzése.
Áprilisban, egy év után először, újra emelkedett az élelmiszerárak nemzetközi mutatója, ahogy drágult a cukor, a hús és a rizs – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Az Ukrajnával szomszédos országok az Európai Bizottságra, az EU pedig a gazdasági szereplőkre mutogat, amikor arról van szó, hogy az olcsó ukrán gabona lenyomja az árakat, ami kárt okoz a gazdáknak.
Sorra jelentik be tartós árleszállításaikat a magyar üzletláncok. Gyakorlatuknak persze megvan a jól körülírható háttere, amit a Pénzcentrumon agrárgazdasági és élelmiszeripari szakemberek jártak körül.
A márciusi eredménnyel már 12 hónapja csökken a nemzetközi élemiszerárak mutatója, köszönhetően a gabonafélék és a növényi olajok alacsony világpiaci jegyzésének – adta hírül a FAO.
Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben. A gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a cukor drágulását.
Már a hatodik hónapja tart a lejtmenet a globális élelmiszerár mutatónál, miután szeptemberben bezuhant a növényi olajok ára, ellensúlyozva a magasabb gabonaárakat – adta hírül a FAO.
Az irodalmi adatok szerint a tejelő tehén glükózszükséglete megközelítőleg a tejjel ürülő laktózmennyiség 1,5-szerese, ami 30–50 kg-os napi tejtermelés (4,8%-os laktóztartalom mellett) esetén kb. 2,2–3,6 kg napi glükózszükségletet jelent. Ismert az is, hogy a glükóz 70%-a a tejmirigyekben végbemenő laktózszintézis során használódik fel.
Elsõre kicsit nagyképûnek tûnhet ilyet leírni, de mint minden nemesítõház a KWS-is nagy lépéseket tett, és tesz is ebbe az irányba, hogy olyan anyagokat tudjon a termelõknek ajánlani, mely ezt az igényt is maximálisan kielégíti.
A KWS SAAT AG 2006-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra megállapíthatjuk, hogy az egykori családi vállalkozás már a múlt század elejére a világ vezetõ növénynemesítõjévé vált, és máig az is maradt. Számunkra különösen fontos, hogy a KWS önállóságát máig megtartva volt képes nemzetközi méretûvé fejlõdni, és ma is azon kevés nemesítõk egyike, amely önálló cukorrépa nemesítéssel rendelkezik.
Tapasztalataim a szõlõ levéltrágyázásával Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelempótlást.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása.
Az idei év ősze nagy változást hoz az európai cukorgyártó vállalatok életében, melynek következményeit legfeljebb sejteni lehet. Októbertől ugyanis kivezetésre kerül az eddigi cukorkvóta rendszer, mely egy teljesen új helyzetet teremt a piaci szereplők számára a jövőben. Hazánk legnagyobb izocukor gyártója, a Hungrana Kft. felkészülten várja a piacnyitást, a megmérettetést a versenypiaci környezetben.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
KSH: a harmadik negyedévében 12,1 százalékkal csökkentek a beruházások
