Gyrosozókat és az otthoni grillezés termékeit: „natúr” csirkehúsokat, valamint már marinált, fűszerezett húsokat, grilltálcákat ellenőriztek a Nébih szakemberei a nyári szezonális ellenőrzés során.
A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz miatt csökken a haszonállatok termelékenysége, termékenysége, és fogékonyabbak a betegségekre.
Az ukrán baromfihús és tojásimport megállítását sürgette közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT).
Magyarország legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája azt reméli, hogy termékükkel a magyar földek talajminősége javul majd.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács szerint a madárinfluenza-járvány miatt azonnali Európai Uniós intézkedésekre van szükség a brazil baromfihús-importtal kapcsolatban.
A hazai baromfi ágazat a magyar állattenyésztés legnagyobb és egyben folyamatosan fejlődő ágazata, jelentősége a hazai fogyasztók ellátása és az export szempontjából is kiemelkedő.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte a magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét.
Kezdetét vette a 2023. évi EK-hoz kapcsolódó támogatások kapcsán az egyeztetés, melyre a Magyar Államkincstártól érkeznek az egyeztetésre felszólító végzések az érintettek ügyfélkapujára.
A járványügyi helyzet kedvező alakulásának köszönhetően dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos visszavonta a baromfik zártan tartására vonatkozó előírást.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) idén kilencedik alkalommal, 2023. május 30-án rendezte meg éves workshopját, mely „A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2022. évi tapasztalatai” címet viselte.
A folyamatos önköltség-csökkentés és nagyobb betegségek hiánya miatt az USA sertés-, marha- és baromfikészletei növekedtek 2015-ben, írták a CME elemzői, Steve Meyer és Len Steiner.
Az elmúlt időszakban a hazai és a külföldi haszonállattartásban számos takarmány-adalékanyag került kereskedelmi forgalomba, amelyek – többek között – növelhetik a felvett takarmány mennyiségét, kedvező hatással lehetnek a táplálóanyagok lebontására és azok emészthetőségére, valamint a hasznos mikroflórára az állatok emésztőcsatornájában.
A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig
A BIOMIN kiterjedt takarmányvizsgálatai alapján fel kell hívnunk az állattartók figyelmét, hogy az idei évben is jelentős a gabonák toxinszennyezettsége. A korábbi években kimutatott A-trichotecének (T-2, HT-2 és DAS) és B-trichotecének (DON, Niv, AcDON) közepes szinten vannak jelen a gabonákban, ugyanakkor a zearalenon és az aflatoxin is alacsony szinten kimutatható. Nem beszélve arról, hogy a korábban elvétve megállapított fumonizinek és ochratoxin is megjelentek a gabonákon és esetenként magas szennyezettséget mérhetünk!
Széles körben való előfordulásuk miatt a mikotoxinok világszerte problémát jelentenek a haszonállattartók számára. A használt megelőzési technikák alkalmazásával is lehetetlen teljesen elkerülni a mikotoxinok megjelenését a mezőgazdasági termékekben.
A baromfitartásban eddig mellőzött szerep jutott a világítástechnológiának. Batéria és más technológiák beszerzését követően általában már kimerülnek a gazdák anyagi keretei, így magas színvonalú világítástechnológiára már nem jut a költségvetésből. Sajnálatos, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a villamos vállalkozások a baromfi szemének megfelelő világítás tekintetében nem rendelkeznek kellő ismeretekkel és ebből adódóan a humán világításból adaptált rendszereket gondolják megfelelőnek a baromfitartási célokra, holott a kifejezetten az állatok igényeire szabott megoldásoknak külön szakterülete van és évtizedes tudományos kutatások bizonyítják jelentőségét.
Az egészséges bél mikroflóra meghatározó szerepet játszik a madarak esetében is a patogén baktériumok kolonizációja elleni védelemben. Nagyüzemi körülmények között az állat- egészségügy és a megelőzés területén hatalmas erőfeszítéseket teszünk, különösen a keltetőkben, annak érdekében, hogy megelőzzük a napos baromfik korai találkozását a patogénekkel. Ugyanakkor az állathigiéniai praktikák a jótékony baktériumok számát is lecsökkentik a környezetben, ezáltal kiszolgáltatottá teszik a naposcsibéket a patogén csíráknak. A PoultryStar® segíti a madarakban kialakítani és fenntartani a kiegyensúlyozott egészséges bél mikroflórát a probiotikumok és prebiotikumok szinergista hatása révén.
Az egészséges bél mikroflóra meghatározó szerepet játszik a madarak esetében is a patogén baktériumok kolonizációja elleni védelemben. Nagyüzemi körülmények között az állategészségügy és a megelőzés területén hatalmas erőfeszítéseket teszünk, különösen a keltetőkben, annak érdekében, hogy megelőzzük a napos baromfik korai találkozását a patogénekkel. Ugyanakkor az állathigiéniai praktikák a jótékony baktériumok számát is lecsökkentik a környezetben, ezáltal kiszolgáltatottá teszik a naposcsibéket a patogén csíráknak. A PoultryStar® segíti a madarakban kialakítani és fenntartani a kiegyensúlyozott egészséges bél mikroflórát a probiotikumok és prebiotikumok szinergista hatása révén.
Madárkontroll a tejtermelő tehenészetekbenKészen áll Írország még több tej termelésére?Ukrajna megduplázza a repce exportjátA francia mezőgazdasági miniszter cselekvési tervet indított a baromfi és tojáságazatban
Az őrölt kukoricában, DDGS-ben és szójalisztben lévő rost Elusieve-folyamat segítségével történő eltávolításának hatása a csirkékre Tanulmány: a gesztenyeellenálló keményítő- (RS)tartalmának vizsgálata választott malacokban Készen áll Írország még több tej termelésére? Az időjárás hatásai a szomatikus sejtszámra
Az elkövetkezendő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra emeljük a hazai sertés-, baromfi-, szarvasmarha-tenyésztést és tejágazatot – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. Az élelmiszergazdaság szerepe és jelentősége az elmúlt években fokozatosan erősödött, s ezt felismerve a kormányzat is egyre nagyobb figyelmet szentel ezeknek az ágazatoknak. Az agrárium hazánk földrajzi adottságainak köszönhetően valóban kedvező adottságokkal bír, ám ezek kibontakoztatásához – különösen az állattenyésztésben – az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásán túl versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
A mikotoxinok mindenütt előfordulnak, ezért is jelentenek világszerte problémát a haszonállattartók számára. Még a földeken vagy a tárolás során használt megelőzési technikák alkalmazásával is lehetetlen teljesen elkerülni a mikotoxinok megjelenését a mezőgazdasági termékekben.
Április 25-én – üzemlátogatás keretében – Dabason a szarvasmarhatartó, június 8-án a rusztikus hangulatot árasztó, kitûnõ tanácskozási feltételeket kínáló kerekegyházi Varga-tanyán a baromfitartó partnereinknek ajánlottuk a gondolatcserét.
A takarmányköltség a legnagyobb költség a baromfitenyésztésben, tehát az alapanyagárak kulcsfontosságúak a gazdaságosság szempontjából. A kukoricát és a búzát világszerte meghatározó gabonaféleségként használják a baromfi takarmányozásában, viszont a klímaváltozás és a világszerte növekvõ kereslet következtében a gabonaárak folyamatosan változnak. Az alapanyagáraknak ez az ingadozása arra késztette a takarmányozási szakembereket, hogy különbözõ módszereket találjanak ki a termelési szint fenntartására, amivel ellensúlyozni tudják az alapanyagárak ingadozását.
A bélflóra az emésztõrendszer része és befolyásolja a fajlagos takarmányhasznosítást és a brojlerek gazdasági teljesítményét. Azért fontos jobban megérteni mûködését, mert így talán pozitívan befolyásolhatjuk összetételét. Különbözõ szerzõk publikációiból csak annyit tudunk, hogy a teljes emésztõtraktus 10–25%-a áll a mikroflórából. Valójában még nem sikerült minden mikroorganizmust azonosítani a hagyományos módszerekkel. Nem elhanyagolva a hagyományos eszközök jelentõségét sem, egy új DNS alapú megközelítést dolgoztak ki annak érdekében, hogy tisztázzák a teljes bélflóra tartalmát.
A szalmonella baktériumok okozta megbetegedések az embereknél 2005 óta a legelterjedtebb ételmérgezési kórképek az EU-ban. 200 000 megbetegedést okozva 2005-ben, ami a becslések szerint 3 milliárd euró gazdasági kárt okozott az unióban az adott évben.
A termelõk a GMO-szennyezett vetõmagokkal kapcsolatban felmerült kérdéseikkel a területileg illetékes falugazdászokat keressék vagy a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal telefonos ügyfélszolgálatát reggel 7 és este 7 óra között hívják a 06-70/436-0542-es telefonszámon, vagy írjanak a [email protected] e-mail címre.
A baktériumok nemcsak az állatok egészségére jelentenek fenyegetést, ezáltal súlyos gazdasági veszteségeket okozva, hanem energia- és tápanyag-veszteséget is eredményezhetnek. Az utóbbi években sok gyártó erõfeszítéseket tett arra, hogy javítsa a szerves savak által létrehozható antimikrobiális hatást. A kórokozó baktériumok visszaszorítása most már fokozható azzal is, ha a szerves savakat egyéb természetes eredetû összetevõkkel kombináljuk (pl. ftokemikumokkal) vagy egy olyan újdonsággal, mint a Biomin® Per4izer™. Ez egy olyan permeabilitást fokozó anyag, amely növeli a Gram-negatív baktériumok külsõ sejtmembránjának az áteresztõképességét, ilyen módon az egyéb összetevõk antimikrobiális hatását jelentõsen növelni lehet.
A termelés optimalizálása mátrixkapszulázott fitogenikumokkal
Azzal etetjük állatainkat, amivel az emberek is táplálkoznak
A zab vetésterülete az elmúlt években 55-63 ezer hektár között alakult Magyarországon. Szakemberek körében változatlanul az egyik legértékesebb takarmánynövénynek számít a tenyész- és fiatal állatok, illetve a lovak számára.
Magyar részvétellel valósítanak meg egy oroszországi baromfiprojektet.
Tisztújító küldöttgyûlést tartottak június elején a Baromfi Termék Tanácsnál, ahol ismét Bárány Lászlót, a szakmai szervezet eddigi vezetõjét választották ismételten a BTT elnökévé.
2012-tõl életbelépõ Európai Uniós állatvédelmi és állatjóléti direktívák megkövetelik az állattartó telepeken a szabályozható korszerû világítástechnikai rendszerek alkalmazását. Tehát költséghatékony, környezetet kismértékben terhelõ rendszereket kell bevezetni.
A baromfi takarmányok esetenként jelentõs mennyiségû mikotoxint tartalmazhatnak, amelyek kedvezõtlen hatásai ellen a szántóföldön, a tárolás elõtt és azt követõen fizikai és kémiai módszerekkel, majd a takarmányokhoz adagolt mikotoxin megkötõ, illetve azokat lebontó adalékanyagokkal védekezhetünk, ezek hatékonysága azonban az egyes miko-toxinok vonatkozásában eltérõ.
A libatömés mellett érvelt – mivel az hagyományosan magyar – Dr. Süth Miklós országos fõállatorvos az FVM szakállamtitkára és Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke januárban a világ egyik legjelentõsebb élelmiszeripari szakvásárán, a berlini Grüne Wochén egy sajtótájékoztató keretében.
Itt a nyár, a meleg. A kórokozó mikroorganizmusok könnyebben túlélik, ha kikerülnek a gazdaszervezetbõl, ahol szaporodhatnak. Legyen az bélsár, legyen az gazdasági állataink takarmánya az etetõ szélén nyállal, vízzel keveredve, a túléléshez szükséges ideális hõmérsékletet a természet biztosítja.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy említésre nem méltó változatlanságot tükröznek a várható év végi adatok.
Mire is gondolunk, amikor hozamfokozásról beszélünk?
A baromfitakarmányok számos olyan nem, vagy nehezen emészthetõ anyagot tartalmaznak, amelyek csökkenthetik a takarmányokban lévõ, egyébként jól emészthetõ, egyéb táplálóanyagok hasznosulását, emiatt csökkentik a termelés hatékonyságát, valamint a meg nem emésztett anyagok az ürüléken keresztül fokozott mértékû környezetterhelést idéznek elõ. Ezeknek az anyagoknak a hasznosulása, más állatfajokhoz hasonlóan a baromfi esetében is javítható a takarmányokhoz adagolt enzimkészítményekkel.
Napjainkban nagyon sok különbözõ témával kell foglalkoznunk.
Bármely szektorát tekintjük is át a hazai agrártermelésnek, nehezen találnánk olyan területet ahol ne fogalmazódna meg igény a technológiai fejlesztésre.
A gazdaságilag stabil, jóléti társadalmakban az emberek mindinkább felfedezik az egészséges táplálkozás fontosságát. Emellett számos, több országra kiterjedõ, közvélemény kutatás adatai szerint a fogyasztók jelentõs része már jelenleg is úgy gondolja, hogy az organikus, illetve szabadtartásos termelésbõl származó baromfihús és tojás egészségesebb és ízletesebb az intenzív termelésbõl származó termékeknél. A fogyasztók azonban nem, vagy csak ritkán foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az organikus termelés milyen potenciális veszélyeket rejt magában, annak vitathatatlan elõnyei mellett. Az organikus termelés teljes folyamatát ugyan már régóta, a növénytermesztésben 1991-tõl, az állattartásban 2000-ben rendelettel szabályozta az Európai Unió, de ezek a rendelkezések nem térhettek ki minden kritikus tényezõre.
A humán táplálkozásban, különösen az elmúlt idõszakban, a táplálkozástudományban bekövetkezett koncepcióváltás eredményeként, az úgynevezett funkcionális élelmiszerek bevezetését követõen, az élelmiszerek, ezen belül a korábban egyértelmûen egészségkárosító hatásúnak kikiáltott baromfitermékeket – a baromfihúst és a tyúktojást – napjainkban már nem csupán táplálóanyag forrásokként javasolják szerepeltetni az étrendben, hanem mint az egészségvédelem lehetséges hatékony eszközeiként.
A világon idõrõl-idõre elõforduló járványos állatbetegségek, illetve az ezek okán keltett hisztéria, a környezetszennyezés esetleges állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatai, a takarmányokban jelenlévõ potenciálisan toxikus anyagok és az állati termékek a fogyasztó egészségét is veszélyeztetõ maradékanyag-tartalma mind olyan tényezõk, amelyek a fogyasztókat befolyásolja az adott termék kiválasztása során. Az intenzív és organikus állattartási rendszerek alkalmazása során egyaránt számos olyan tényezõ ismert, amelyek külön-külön és együttesen is befolyásolják a termékek minõségét a fogyasztói megítélés és élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt.
Ezzel a címmel tartottak szakmai konferenciát Villányban, a Farmavet International Hungária Kft. szervezésében. A rendezvényen jelen voltak a legnagyobb hazai baromfiintegrációk vezetõi, illetve termelõk és feldolgozók képviselõi egyaránt.
A baromfik esetében többféle alkalmazási területe is lehet a szerves savas készítményeknek. A szemes termények tartósításakor és az itatóvízben alkalmazott savtermékekrõl már olvashattak e lap hasábjain, viszont kevesebb szó esett arról, hogy milyen hatást várhatunk a takarmányba juttatott szilárd készítményektõl.
A baromfi takarmányozás célja az állati termék, hús és tojás, mennyiségének és minõségének optimalizálása. A termelés szintjét genetikai és takarmányozási tényezõk befolyásolják.
Az amerikai mezõgazdasági tárca (USDA) tanulmánya az Európai Unió marha-, sertés-, és baromfihús ágazatával foglalkozik. A 2003-as év tényszámait ismertetve, 2004-2005-re ad elõrejelzést a termelésrõl, a fogyasztásról és a külkereskedelemrõl.
Az állattenyésztéssel foglalkozók körében egyértelmû, hogy a takarmány-elõkészítésnek fontos szerepe van gazdasági állataink takarmányozásában.
Az elmúlt évtizedben lezajlott gazdasági, ezen belül is a mezõgazdaságot érintõ változások kapcsán elmondhatjuk, hogy a baromfiágazat igen különleges helyzetbe került. Röviden, két pontban megfogalmazva egyrészt az új, hazai körülményekhez való alkalmazkodása, másrészt az európai uniós csatlakozásban rejlõ lehetõségei miatt.
Németország 2003-ban nõtt a belsõ húsfogyasztás. Az egy fõre jutó színhús (csont nélkül) fogyasztását 60,8 kilóra jelezte a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP). Ennek kétharmada sertéshús volt, melynek fogyasztása – a baromfihússal együtt – évrõl évre bõvült.
Augusztus végén az ország minden részébõl érkeztek mezõgazdasági szakemberek és újságírók a visegrádi fórumra, melyen a KWS vezetõi adtak számot a cég eredményeirõl, a magyarországi lehetõségekrõl, valamint az EU csatlakozás kilátásairól.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettõs hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
Régi és megoldatlan probléma a baromfitenyésztésben az állományok azonosítása, származásának ellenőrzése, ami különösen azokon a piacokon okoz nagy gondot, ahol a termelés volumene és a kereslet szélsőségesen ingadoznak, mint pl. hazánkban az utóbbi években. Ilyenkor különösen nagy az esélye, hogy a naposcsibe piacán bizonytalan származású állatok jelenjenek meg, amiből persze gyakran igen nehezen eldönthető reklamációs ügyek származnak.
Az állattartó telepeken a legkülönfélébb élőlények — köztük a kártevők is — megtalálják a táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. Ezen élőlények egy részének jelenléte közömbös az állatok és az állattartó szempontjából, mert sem a haszonállatok termelését, sem egészségét, sem pedig az állattartó épületek állagát hátrányosan nem befolyásolják. Más részük (a “kártevők”) viszont esetenként jelentős kárt okozhatnak bizonyos betegségek behurcolásával, telepen belüli fenntartásával, vagy az épületek állagának jelentős lerontásával.
Évente egymillió tonna: A magyar takarmánytermékek egynegyedét a Bábolnai Takarmányipari Kft. gyártja
Az intenzív anyagcserével rendelkezõ baromfi fajok szervezetének életfolyamataihoz a makro táplálóanyagokon (fehérje, zsír, szénhidrát) kívül jelentõs mennyiségben szükségük van biológiailag aktív vegyületekre, így vitaminokra, is, amelyek hatásukat egyrészt egyes en-zimek kofaktoraként, másrészt a sejtek ultrastruktúrájának fenntartásában fejtik ki. Az anti-oxidáns tulajdonsággal rendelkezõ vitaminok hatása olyan módon érvényesül, hogy védik a szervezetet a kontrollálatlan lipid peroxidációs folyamatok által elõidézet károsodásoktól. Az ebbe a csoportba sorolt vitaminok kémiailag eltérõek ugyan, de azonosak abban a tekintetben, hogy reaktív oxigén gyököket kötnek meg, gátolva ezzel a peroxidatív láncreakció kiteljese-dését.
A médiákból mindenki által ismert az emberben, többnyire ételfertõzésként kialakuló salmonella fertõzés, amely gyakran lázzal, levertséggel, hányással és hasmenéssel járó és néha súlyos kimenetelû megbetegedést is okozhat. Kiterjedt vizsgálatok világszerte bebizonyították a baromfi húsból és tojásból készült élelmiszerek salmonellákat közvetítõ szerepét, azonban megjegyzendõ, hogy nem kizárólag a baromfiból készült élelmiszerek hibáztathatók az ételfertõzésekért és így ne könyveljük el a „baromfit”, mint a salmonellosis egyedüli hordozóját és okozóját, jóllehet törekednünk kell a baromfi által közvetített esetek folyamatos és drasztikus csökkentésére.
A tyúkfaj háziasítása óta rendkívül sok fajta és hibrid alakult ki, amelyek közül néhánynak ma is nagy jelentõsége van a világ baromfi tenyésztésében, jó pár pedig már feledésbe merült vagy csak a fajtafenntartó intézetekben lelhetõ fel. Ha ezeket a fajtákat csoportosítani akarjuk, akkor meglehetõsen sok szempont alapján tehetjük meg ezt, de a leggyakoribb az, amikor tojástermelõ, hústípusú és vegyes hasznosítású tyúkfajtákra és hibridekre osztjuk fel a madarakat.
Előtérbe került az élelmiszerbiztonság, a komplex minőségbiztosítás iránti igény A világ baromfihúsgyártása és értékesítése, elsősorban a fejlett baromfiiparral és igényes, fizetőképes vásárlókkal rendelkező nyugat-európai és amerikai piacon jelentősen átrendeződött az elmúlt években. Míg korábban a termékek választéka, csomagolása és ára játszott kiemelt szerepet, mára előtérbe került a forgalmazott termékek élelmiszerbiztonsága. Ez a fogyasztóközpontú baromfihús-értékesítés előtérbe helyezte a minőségbiztosítási elvárásokat. A baromfitermelés fejlett régióihoz kapcsolódó országok ipara is kénytelen alkalmazkodni a trendekhez, különösen azok az országok, cégek, amelyek alapanyagot, vagy készterméket szállítanak ezekre a piacokra.
Az állattartás különbözõ technológiáinak fejlõdése, fejlesztése során az egyik meghatározó szempont az istállóklíma volt, fontossága azonban változott, hol jobban hol kevésbé került elõtérbe a mûszaki-technológiai fejlesztések során. Az állat számára legkedvezõbb istállón belüli légtér kialakításának motiváló tényezõjeként újabb szempontok jelentek(-nek) meg, pl. állatvédelmi szabályok, elõírások.
1. Miért lehet a csirkék kokcidiózisa ellen vakcinázással védekezni? Régóta ismert, hogy a kokcidiózist átvészelõ csirkék a megbetegedésüket okozó Eimeria-fajjal szemben védetté válnak. Így vetõdött fel annak a gondolata, hogy a védõimmuntás vakcinázással is kialakítható, és ennek alapján fejlesztették ki a PARACOX vakcinákat.
Sano Szimpózium Kerekegyházán Közeledik az idõ, amikor beléphetünk az Európai Unióba, ahol a minõség kiemelten fontos szerepet játszik. Aki ezt a helyzetet felismeri és minõségi termék elõállítását tûzi ki célul, a modern takarmányozással a jövõben is megtalálja a számítását. Ez nem jelent feltétlenül többletköltséget, csupán az állatok optimális, kiegyensúlyozott takarmányozását.
A tojás az ember egyik legfontosabb tápláléka és étkezési alapanyagforrása, és egyben a madarak szaporodási folyamatának köztes állomása. Az ember tenyésztõi munkájának következtében a tojóhibridek képesek akár 1 hét alatt 6 tojást is tojni. És ezt folytatni akár egy éven keresztül (természetesen csökkenõ intenzitással és tojásmennyiséggel). A baromfi genetikai potenciáljának a csúcsához közeledik, és bátran kijelenthetjük, hogy a gazdasági haszonállataink közül a leghatékonyabban és leggazdaságosabban képesek állati terméket (hús, tojás) elõállítani. Jelen cikkemben a tojótyúkok takarmányozásának idõszakát fogom egy kicsit alaposabban nagyító alá venni, de most elöljáróban egy pár szót ejtenék a baromfi emésztési sajátosságáról is.
A takarmányozás minõségét, hatékonyságát befolyásoló tényezõket felbonthatjuk két fõ összetevõre: az egyik maga a takarmány (minõség, mennyiség), a másik a kijuttatás módja (technológia, gépészet). Azt hiszem gépész kollégáim is egyetértenek abban, hogy a baromfitartás eredményességében döntõ jelentõséggel ez elõbbi bír, de nem hanyagolható el az etetés módja sem. Sokat javíthatunk gazdaságunk eredményességén a megfelelõen megválasztott etetési technológiával és a hozzá tartozó géprendszerrel. A takarmányozás lehetõségeit már a tartásmód determinálja: istállózott tartás (almos, ketreces) illetve szabadtartás. További variációkat jelent a tartás célja (húshasznú vagy tojástermelõ) illetve a gazdaság mérete.
Igénylõ: Baromfi-szülõpár tartója Támogatási forma: Alanyi (normatív) támogatás
Az egysejtû bélparaziták, az Eimeriák által okozott kokcidiózis az egyik legfontosabb baromfi-megbetegedés. Az okozott kárt és a védekezés költségeit világviszonylatban évente 2 milliárd dollár körüli összegre becsülik. A kokcidiózis kártétele elsõsorban az elhullásokból, a csökkent súlygyarapodásból, a csökkent takarmány-hasznosulásból, az egyéb fertõzések iránti érzékenység növekedésébõl, valamint a megelõzés és a gyógykezelés költségeibõl származik. A legnagyobb gazdasági veszteséget a betegség fel nem ismert, szubklinikai formája okozza.
Azállategészségügyi hatósági élelmiszerbiztonsági szemlék (farmtól az asztalig) egyik vizsgálati szempontja az állatállomány szakszerû gyógykezelésének ellenõrzése. Mivel a baromfi is élelmiszertermelõ állat (olyan állat, amelynek húsa vagy egyéb terméke az európai étkezési szokásokat figyelembe véve emberi fogyasztásra kerülhet), az állatgyógyászati készítményeket kezelésükre alkalmazni csak megfelelõ szabályok szerint lehet.
Az állattartási technológiák megítélésének egyik igen fontos része - baromfi esetében különösen - az istállóklíma. Elsõsorban annak a módja, hogy az állat növekedéséhez milyen mértékben tudjuk biztosítani az optimális mennyiségû és minõségû levegõt.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
Az elmúlt 25 évben a múltból építkeztünk, most azonban már a jövőre kell koncentrálni – hangzott el az OTP által szervezett országos partnertalálkozón. Az agrárium modernizációs kényszerben van, azonban korántsem mindegy, hogy mely irányba fordulunk, és mekkora ráfordítások árán – ehhez a döntéshez akartak támpontokat adni a szervezők.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közzétette pozitív tudományos véleményét a két összetevő, baromfitakarmányokban való alkalmazásának biztonságosságáról és hatékonyságáról (FUMzyme® - 2016. november, Biomin® BBSH 797 – 2017. január)
A BIOMIN a takarmányokban előforduló mikotoxinok elleni küzdelemben világszinten úttörőnek számít, mivel hatékonyan tudja kezelni mind a köthető (aflatoxin, ergot alkaloidok), mind a kevésbé köthető mikotoxinokat (trichotecének, zearalenon, ochratoxin), valamint az állatok szervezetére kifejtett kedvezőtlen hatásaikat is.
A baromfi megbetegedések, a jószágok antibiotikummal való kezelése, a probiotikumok használata, illetve az antibiotikum rezisztenciával való küzdelem témája állt az idei BIOMIN Baromfi Fórum középpontjában. Elismert szakemberek osztották meg tapasztalataikat a közönséggel a júniusban tartott eseményen.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A BIOMIN Magyarország Kft., az AVIAGEN Turkeys és a Wylegarnia Indyków konferenciát szervezett, hogy a szakma legjobbjai cserélhessenek információt a pulykaágazat legújabb kihívásairól és az antibiotikum-használat csökkentésének lehetőségeiről.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
A gazdálkodók 2018. május 15. napjáig adhatják be területalapú kérelmüket az ügyfélkapun keresztül.
A jércék testsúlya jelentősen befolyásolja az ivarérésüket és a kifejlett kori szaporodási képességüket is. A bélrendszer egészségének megfelelő kezelése kulcsfontosságú az ideális testsúly eléréséhez, ezáltal az optimális teljesítmény és profitabilitás biztosításához.
2018. április 19-én Dabason tartotta 2. Pulyka Fórumát a Vitafort Zrt. Kulik Zoltán vezérigazgató nyitóelőadásában a világ takarmányiparára adott kitekintést.
Kecskeméten rendezték meg a BIOMIN Baromfi Fórumot, aminek az „Egészséges bélrendszer – egészséges baromfi – magasabb profit” címet adták. A fő témák a baromfi helyes takarmányozása és megfelelő tartási körülményei, a mikotoxinok emésztőszervi hatásai valamint az antibiotikum rezisztencia leküzdése volt.
Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multi-rezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére, melynek fő mozgatója a rezisztencia megszüntetése és nem az állati termékekbe való antibiotikum átjutás.
Schvéger György 1986 óta foglalkozik baromfineveléssel Pénzesgyőr melletti brojlertelepén. E telephely előtt Bakonybél térségben szintén ebben a szakmában tevékenykedett.
A vidékfejlesztési pályázatokban sikeresen támogatást nyert gazdálkodóknak 2019. év január 31. napjáig a tavalyi évre vonatkozóan be kell küldeniük a gazdálkodási naplójukat.
Az EuroTier 2018 állattenyésztési szakkiállítást november 13–16. között rendezték meg Hannoverben, amelynek fókuszában az idei évben a digitalizáció állt. A világ vezető állattenyésztési rendezvényén 62 ország 2526 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait több mint 260 000 négyzetméteren. A kiállításnak több mint egy évtizede az Agro Napló is kiemelt figyelmet szentel, mert az itt tapasztalható tendenciák, és az itt bemutatott újdonságok hamar elterjednek széles körben.
A hazai baromfiállomány nagysága a 2000-es évek eleje óta 40 millió darab közelében mozog, az állomány 77%-a tyúkfélék, 11%-a kacsa, 6–6%-kal a pulykák és a ludak részesednek. Magyarország hústermelésének és fogyasztásának 90%-át a sertés- és baromfihús teszi ki.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
Világszerte felmérések igazolják a madarak sántaságának széles körű elterjedését. Az esetek közel 80%-ában a BCO (Bacterial Chondronecrosis and Osteomyelitis), azaz a baktériumok okozta porcelhalás és csontvelőgyulladás van a háttérben, amely 5% elhullással is járhat, de a kevésbé érintett madarak esetében is súlyos gazdasági károkat okoz, ugyanis a korlátozott mozgású madarak képtelenek megfelelően enni és inni, így a testtömeg-gyarapodás és a takarmányhasznosulás romlik.
A rost bélegészségügyben és az állatok termelésében játszott szerepe újra az érdeklődés középpontjába került azzal párhuzamosan, hogy az Egyesült Államok az antibiotikum-mentes állati termelés felé halad. A rost azonban egy átfogó kifejezés, és számos különböző komponenst foglal magában, amint azt egy, a közelmúltban megjelent, „A rost megértése és a monogasztrikus állatok takarmányozásában játszott szerepének megismerése” című cikk tárgyalja (Van Wyhe és Santos, 2019).
A BIOMIN, mint az állatok egészséges takarmányozásának területén vezető cég, kulcsfontosságú lépést tett a Digestarom® DC termék állattenyésztési takarmányadalékként való EU-regisztrációjában, mely már a következő generációs növényi eredetű takarmány-adalékanyagnak számít.
Természetes körülmények között a társult mikroflóra átjut a tyúkból a csibékbe. A modern baromfirendszerekben azonban keltetéskor a hasznos baktériumok ritkán kolonizálódnak a bélben, mivel a biobiztonsági követelmények miatt a keltetőkamra környezete érintetlen. A bél kolonizációja ezért a keltető elhagyása után a környezeti hatásoktól függ. Ezt segíti a PoultryStar® Hatchery gél, mellyel már a keltetőben betelepíthetjük a napos madarak emésztőrendszerét a megfelelő baktériumokkal.
2019. december 10-én az UBM és a MA-KA képviseletében többedmagunkkal vettünk részt az Aviagen Kft. több éve rendszeresen szervezett CLUB400® rendezvényén.
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multi-rezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére, melynek fő mozgatója a rezisztencia megszüntetése és nem az állati termékekbe való antibiotikum átjutás.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
Az agrárium vitathatatlanul az elmúlt évek egyik sikerágazata, mivel fejlődése mindenki számára érzékelhető az országban. Ezt támasztja alá, hogy a gazdák – másokkal együtt – a veszélyhelyzetben is teszik a dolgukat, mindenki megelégedésére, ugyanis hazánkban most is van mint enni, és ez így is marad, erre a gazdálkodók szavukat adták. Az alábbiakban két olyan embert mutatunk be – Süle Katalint és Bárány Lászlót –, aki a maguk választotta munkaterületen, szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban, valamint a baromfitartásban és -feldolgozásban értek el eredményeket, sikerüket pedig maguknak köszönhetik.
Az egészséges bél mikroflóra meghatározó szerepet játszik a madarak esetében a patogén baktériumok kolonizációja elleni védelemben.
A baromfifélék tenyésztésében nemcsak a genetikai tervezésnek, hanem a tartástechnológiának is döntő szerepe van a végtermékek, illetve az állatok életminőségének szempontjából.
Új, jövőbe mutató technológia a hosszú távú befektetésben gondolkodó profi szakembereknek.
Természetes körülmények között a mikroflóra átjut a tyúkból a csibékbe. A modern baromfirendszerekben azonban keltetéskor a hasznos baktériumok ritkán kolonizálódnak a bélben, mivel a biobiztonsági követelmények miatt a keltetőkamra környezete steril. A bél kolonizációja ezért a keltető elhagyása után a környezeti hatásoktól függ. Ezt segíti a PoultryStar® Hatchery gél, mellyel már a keltetőben betelepíthetjük a napos madarak emésztőrendszerét a megfelelő baktériumokkal.
Az egyre romló levegő és környezetszennyezettség következtében évente több millióan halnak meg a világon, többen, mint közlekedési balesetekben. A káros anyagok kibocsátásában az ipar és a közlekedés mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van.
Új, jövőbe mutató technológia a hosszú távú befektetésben gondolkodó profi szakembereknek.
Új, jövőbe mutató technológia a hosszú távú befektetésben gondolkodó profi szakembereknek.
Több baromfi- és sertéstenyésztő gazdálkodó tapasztalhatta 2020 év második félévében, hogy az illetékes kormányhivatal az egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE)-köteles nagy állattartó telepeken soron kívüli felülvizsgálatot végez.
A termelési eredmények optimalizálása érdekében a baromfitelepeknek magas egészségügyi státuszra kell törekedniük, hogy a betegségmegelőzés költségei kordában tarthatóak legyenek. Ez egy hatékony biológiai biztonsági program helyi viszonyokra adaptált kialakításával, többek között a telep szigorú tisztítási és fertőtlenítési protokolljával valósítható meg.
Új, jövőbe mutató technológia a hosszú távú befektetésben gondolkodó profi szakembereknek.
Új, jövőbe mutató technológia a hosszú távú befektetésben gondolkodó profi szakembereknek.
Napjainkban a fermentált takarmányok etetése a baromfifajoknál (pl. brojlercsirkéknél) még nem annyira elterjedt, mint a sertéságazatban, ahol a folyékony takarmányozási technológia egyre szélesebb körben alkalmazott módszer.
2020 őszétől lehetett pályázni állattartó telepek korszerűsítésére, egészen 2021. február elsejéig. A jogcím keretösszege 50 milliárd forint volt, erre 2020 végéig az Agrárminisztérium közlése szerint 320 milliárd forint igény érkezett be. Ezenfelül idén április 26-tól ismét lehet pályázni állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére, amelybe új telep létesítése is beleértendő.
Tavasszal újra magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti-Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, most éppen Hajdú-Bihar megyében. A madárinfluenzával még nem érintett baromfiállományokban kiemelkedő szerep jut a preventív higiéniai intézkedéseknek, erről írtam a korábbiakban, most az egyes területeken előforduló leggyakoribb hibák kerülnek górcső alá.
A gazdasági haszonállatokkal megetetett takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak egy része kiürül a szervezetből, és a nem megfelelő trágyakezelés következtében a talajba, majd a vízkészletekbe juthat, ahol jelentősen ronthatja – többek között – a vízminőséget.
A baromfitenyésztés az egyik leghatékonyabb állattenyésztési rendszer. A brojlercsirkék azon képessége, hogy a felvett takarmányt izomtömeggé alakítsák át, drámai mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben. Amíg 1985-ben egy 35 napos brojler körülbelül 3 kg takarmányt evett meg az 1,40 kg-os súly eléréséig, addig 2010-ben egy 35 napos modern brojler élete során már körülbelül 3,60 kg takarmányból eléri a 2,40 kg-os súlyt!
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
Napjaink egyik legégetőbb problémája a globális felmelegedés, ami nemcsak a Föld túlélési dilemmáit vetíti előre, hanem súlyos gondokat okoz haszonállataink termelésének eredményességében is. Mit jelent az ún. „hőstressz” az élelmiszerek előállításában alapvetően fontos baromfi fajok esetében?
Az állattartásban alkalmazható digitális eszközök és precíziós megoldások kínálata egyre bővül a piacon. Ezért számos fórumon lehet találkozni ezeknek az új megoldásoknak a bemutatásával és a használatukkal elérhető gazdasági és környezeti hatékonyságnövekedés értékelésével. Sokkal kevesebb figyelem irányul viszont a gazdálkodók – különösen, ami a sertés- és baromfitartókat illeti – fejlett technológiákkal kapcsolatos gyakorlati elvárásaira és tapasztalataira, valamint a technológia alkalmazásának akadályaira.
Források
