A hazai növénytermesztés utóbbi két évének középpontjában a szélsőségek álltak. Mindez szakmai és közgazdasági megközelítésből is igaz. Családom az alföldi régió északi részén Heves megyében, Besenyőtelken gazdálkodik. Az utóbbi időszak a mi esetünkben is számos akadályt gördített elénk.
A fakéreg alá petéző szúk főként az aszályban legyengült fákon terjednek megállíthatatlanul, bár idén már kisebb kárt okoztak, hiszen alig maradt fa, amit megrághatnának.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is november 30-ig lehet benyújtani a 2023. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket.
Az elmúlt két évtizedben 2008 volt a legrosszabb év.
A NAK vármegyei erdő- és vadgazdálkodási osztályainak elnökei október elején egy tanácskozás keretében áttekintették a hazai erdészeti ágazat helyzetét.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része, különösen az alföldi területek erősen aszályérzékenyek. Ennek természetesen részben klimatikus okai vannak, amit a kontinentális, száraz nyarakkal jellemzett kárpát-medencei klíma magyaráz. A nyári szárazság és aszály veszélyével a magyar mezőgazdaságnak folyamatosan szembe kell néznie.
A villámaszály gyorsan kialakulhat, és a „normális” állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatja, hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságnak és az ökoszisztémáknak.
A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem érő termésre számítanak a gazdák.
A jövő hét folyamán az érintett 9600 gazdálkodó számára megérkezik a 2022. évi jogalapon kifizethető átmeneti nemzeti támogatás – közölte Feldman Zsolt.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
Az elmúlt három és fél évtized átlagában az aszálykár és a vízkár az összes mezőgazdasági kár 60 százalékát is meghaladta. Az aszálykár következtében 2012-ben például 4 millió tonna volt a kukorica terméscsökkenése, ami megközelítőleg 300 milliárd forint veszteséget okozott. Az OMSZ éghajlati adatsorait áttekintve egyértelmű, hogy az elmúlt évszázadban a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke elérte a 10%-ot. Különösen erőteljes (kb. 25%-os) volt a csapadékcsökkenés tavasszal, miközben a nyári csapadékmennyiség lényegében nem változott az elmúlt száz évben.
Az időjárási elemek közül a hazai kukoricatermesztés sikerességét alapvetően a hőmérséklet és a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg. Összeállításunkban a kukorica fenológiai fázisaiban fellépő főbb abiotikus és biotikus stresszfaktorokról kérdeztük a fejlesztőket.
Az egyre gyakoribb és nagy károkat okozó aszály hatására elkészült kezelésének hosszú távú koncepciója. Ehhez kapcsolódóan a kormány nagyszabású öntözésfejlesztési teendõket indított el. Közöttük szerepel öntözési hivatal felállítása, öntözési költség rendezés, egynyári öntözés, víztározók létesítése. Az Agro Napló szerzõi a valószínûsíthetõ klímaváltozással, az aszályhajlam növekedésével, az öntözéssel 2005 óta gyakran foglalkoztak. Most is e cikk keretében az aszálykezelési koncepciót ismerteti olvasóinkkal, esetenként véleményt nyilvánít és konkrét öntözési javaslatokat tesz a szerzõ.
A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.
2013-ban is folytatódik a rendkívül sikeres „Vetõmagtól a tésztáig” program
A 2012-es évben a kukoricaszezon a meteorológiai adatok szerint – országos átlagban – csapadékosabb volt, mint a 2011-es szezon.
A kukorica ökológiai igényérõl szóló irodalmi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kukorica ott termeszthetõ sikeresen, ahol 21–26ºC között van az átlaghõmérséklet, az éjszakai hõmérséklet 10–15ºC közötti és magas a relatív páratartalom.
Pest megyei gazdák voltak a fõszereplõi annak a júliusi fórumnak, amely a VOSZ Agrár- és Élelmiszeripari Szekciója és a SZIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar szakmai támogatásával valósult meg Gödöllõn. A meghívók − idõben felismerve a probléma súlyosságát − az alulról jövõ kezdeményezések élére állva igyekeznek minden lehetõséget megragadni a gazdálkodók problémáinak megoldásához.
Májusi esõ aranyat ért! Az USDA májusi becslése szerint – mely egyben az elsõ hivatalos becslés a 2012/13-as szezonra vonatkozóan – a világ várható búzatermése 677,5 millió tonna lesz, ami 17 millió tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezonban.
A kalászosok sikeres termesztésének egyik feltétele a gyommentes állomány. A nagyobb terméskiesés elkerülése, a gyomok által felvett tápanyag és víz pótlására fordított plusz költségek megelõzése szükségessé teszi az idõben történõ kezelést, a megfelelõ technológiát. Mivel a gyomflóra olykor az egymáshoz közeli táblákon is eltérõ, érthetõ, hogy gyakran még gazdaságon belül is többféle készítményt, technológiát alkalmaznak a gazdálkodók. Kurfis Károly, a Teveli Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje a gazdaságosságot szem elõtt tartva szervezi a munkákat.
A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.
Avagy hogyan válasszunk kukoricahibridet a stabil termés érdekében?
a napraforgó-termesztés 2010-ben fellépõ problémáira
A hazai repcetermesztési kedv egyik igen erõs befolyásoló tényezõje a várható hozambiztonság és annak „garanciája”. Az alapos átgondolás oka az idõjárásunkban jelentkezõ anomáliák és az azokra adható válaszok együttes összevetése a repcetermesztés magas költségeivel. Amennyiben a tervezés során az egyenleg „láthatóvá válik”, meghozhatjuk a tárgyévet érintõ döntésünket; aminek kimenetele természetesen nem jelenti a csalhatatlanságot, így az lehet jó, ill. rossz döntés is. (Természetesen ezen túlmenõen a késztermék átvételi ára is erõs információs inger, de ebben az esetben a döntések nem a mi irodánkban születik meg.)
Júniusban napirendre került a több hétig tartó meleg idõjárás következtében kialakult aszály okozta károk enyhítése.
A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár ötödik alkalommal, a tokaji, szekszárdi, egri és az Ászár-neszmélyi borvidékek után idén a Hajós-bajai borvidéken a Pieroth Kft. szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.
Az aszály nem csak európai probléma, hanem az egész világot sújthatja, beleértve az Egyesült Államokat. A 2002-es szárazság például 2 milliárd dolláros kiesést okozott csak kukoricában az USA-ban.
A kérdés feltevése azért jogos, mert egy-egy aszályos évben, egymás után jelennek meg a szakcikkek, a különbözõ nemesítõ cégek és nemesítõk tollából, dicsérve fajtáik szárazságtûrését.
A növénytermesztés egyik legbizonytalanabb eleme az idõjárás, amely gyakran és jelentõsen beleszól a gazdálkodás sikerébe.
A közelmúltban, különbözõ szaklapokban, számos szakcikk foglalkozott a tápanyag-utánpótlás kérdéskörével, különös figyelmet fordítva a mûholdas irányítású mûtrágya adagolás pontosításának technikai feltételeivel.
Egy kis visszatekintés
Meteorológus szemmel
A 2004-es, 2005-ös és 2006-os évek bõséges, néha túlzott csapadék ellátása elnyomta a kukoricatermelõk aszálytól való félelmét.
Agrotechnikai válaszok az idõjárási szélsõségekre
Most, hogy a kukorica-betakarítás gyakorlatilag véget ért, elmondhatjuk, hogy soha rosszabb évünk ne legyen. Az országban a legtöbb helyen derüsen értékelik az eredményeket. Sokfelé rekordokról beszélnek, de akad sajnos most is olyan gazdaság, ahol még nem sikerült befejezni az aratást, és a saldo sem biztos, hogy pozitív lesz.
A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazánk idõjárásában bekövetkezõ kedvezõtlen változások (csapadékbõség, tartós vízhiány, szárazság) következtében felértékelõdött a talajmûvelés szerepe a talajban lévõ nedvesség megõrzésében, pontosabban a veszteség minimálisra csökkentésében.
A 2002-es év rendkívül száraz, csapadékszegény volt. Már a téli csapadékhiány is kissé visszavetette az állományokat, és ezt az áprilisi és májusi rendkívül aszályos időszak tovább fokozta. Az ilyen aszályos évjáratokban a kórokozó fertőzés mértéke elmarad a csapadékos évek fertőzöttségétől. A termelők nehéz döntés előtt állnak, ilyen termesztési időjárás mellett a fungicid használatot illetően. Kérdésként merül fel, hogy alacsonyabb kórokozó fertõzöttség mellett megtérül-e a ráfordítás, illetve várható-e nyereség? Programszerűen végrehajtott védekezési kísérletek esetében lehetőség adódik a kérdés tisztázására.
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.
Az idei kalászos szezon messze elmaradt az ideálistól. Gondoljunk vissza a téli, kora tavaszi aszályra vagy akár a betakarítás előtti lokális viharok okozta károkra, melyek előre vetítették az idei gyengébb terméseredményeket.
2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.
A hosszan tartó szárasság miatt jelentkező aszálykárok bejelentése a gazdálkodók számára ez év szeptember 30-ig lehetséges.
A klímaváltozás egyik hatása az éves természetes csapadék szélsőséges eloszlása, az aszályosabb időszakok gyakorisága és hosszabb kitolódása, az esetenkénti rövid idő alatt nagy intenzitású záporok lezúdulása és elfolyása.
A mezőgazdasági termelés ősidők óta kitett a természeti környezet változó hatásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára.
Több 100 ezer hektár szántót sújt évente az aszály, emiatt nagyon fontos a földeken a víz megtartása. Ezért az AXIÁL Kft. első webkonferenciáján a talaj nedvességének megőrzése volt a középpontban.
A kárenyhítési rendszer Magyarország komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerében kétségkívül fontos szerepet tölt be. Az idei évben több „rekord” is megdőlt, ezen információk ismeretében érdemes áttekinteni a 2020-as kárenyhítési év adatait, fejleményeit és az ezekből leszűrhető tanulságokat.
Az őszi talajművelést megnehezítette a hosszan tartó aszálynak beillő időjárás. Sok helyen nagyon sok mm csapadék hiányzik. Ezeken a földeken igen nehéz a betakarítás után jó magágyat készíteni. Sajnos nagyon kevés termelőnek van Tiger - Optipack gépkapcsolata, mert a talajművelésnél most ez a nyerő.
Álmatlan éjszakákat okozott a hazai kukoricatermesztőknek a 2021-es év. Teljes tenyészidőszakban folyamatos kihívásokkal kerültek szembe, melyek külön-külön is elég nehézséget okoznak.
A tavaszi defláció következtében néhol sivatagi környezetekkel találkozhattunk. A csupasz talajfelszínt a szárazság következtében a nagy viharos szelek elvitték és szabályos dűnéket építettek. Sokszor az az érzésünk, mintha a tavaszok, kora télvégek egyre szelesebbek lennének. Az intenzív forgatásos technológiát ilyen szemszögből is át kell gondolni, és az így szoktuk, eddig ez volt a biztonságos elvet érdemes átgondolni.
Az idei év tavasza kísértetiesen hasonlít a tavalyi és a tavalyelőtti évekhez, hűvös időjárás, tavaszi fagyok és aszály sújtja a kalászosokat és a repcéket. Az őszi búzák és árpák esetében több fajtánál tapasztalható a növekedés leállása, néhol elfagyott levélvégek megjelenése.
Már a 70-es években voltak modellezések a klímaváltozásra. A 90-es években még kinevették azt, aki a klímaváltozásról beszélt. És most a vezetőket szidják, hogy miért nem készítették fel az országot, a termelőket a klímaváltozásra. Sokan nagyot néztek volna, ha betiltják pl. az eke használatát, vagy elveszik a földalapú támogatást attól, aki alapos indok nélkül szánt.
Az aszálykár 2022-ig mostohagyermeknek számított a kockázati események terén a gazdálkodóknál. A problémát nem az jelentette, hogy a termelők nem ismerték volna a tartós vízhiány jövedelemcsökkentő hatásait. A visszatartó erő inkább a jogi háttérből fakadt: aszály esetében ugyanis a jogszabályok szerint 50%-os terméskiesés felett téríthet a biztosító.
A 2022. év tavasza és nyara durván bizonyította, hogy hazánkban a növénytermesztésben minimum tényező a csapadék, a növények által a talajból felvehető víz. A többi meghatározó inputot vagy készen kapjuk (és van belőle elég, például napfény vagy CO2 a levegőben), vagy a termelő határozza meg (műtrágyaadagja, fajtaválasztás, növényvédelem stb.).
Nézni, ahogy egy bérmunkával, integrációval és saját területekkel 1800–1900 hektáron dolgozó mezőgazdasági vállalkozás kukoricaföldjeinek 90%-án 85 centiméteres magasságon megrekedve, cső nélkül besül az állomány, az az Orosháza térségében dolgozó Szollár Szabolcs szerint sorsfordító élmény. „Nagyon szomorú és költséges példája ez annak, hogy mindegy milyen precizitással, szorgalommal végezzük a termelőmunkát, csapadék nélkül hiába minden.”
InnovatiON Farm néven futó technológiai bemutatón vett részt az Agro Napló, amelyet a KWS rendezett a vas megyei Bozzai-Bárdoson. Azokat a KWS kukoricahibrideket mutatták be a különböző technológiák vetületében, amelyek képesek tompítani a termesztés során előforduló stresszhatásokat.
A vetőmag-előállítás intenzív, nagy ráfordítási igényű termelési módot igénylő tevékenység. A fontos inputanyagok – műtrágya és növényvédő szerek, energiahordozók, ipari gáz, valamint az élőmunka emelkedő költségei – miatt várható a vetőmagárak emelkedése.
A 2022-es évben egy évszázada nem látott aszály sújtotta a magyar gazdálkodókat. Ez a rendkívüli időjárás és az idei évben kialakult gazdasági környezet ráébresztette a mezőgazdasági termelőket a kockázatkezelés fontosságára, mondhatni, nélkülözhetetlenségére.
Ha röviden kell válaszolnunk erre a kérdésre, akkor súlyos járványra. Elsőre hihetetlennek hangzik, de ha végiggondoljuk a múlt év tapasztalatait, a kórokozó biológiáját, a szántóföldi körülményeket és feltételezzük, hogy időjárás szempontjából egy átlagos évjárat jön, akkor erre a következtetésre jutunk.
Hamarosan óriási összeget fordítanak a halmarketingre
