Csak akkor lehet sikeres a magyar mezőgazdaság, akkor lehet eredményes a mezőgazdasági képzés, ha jó állapotú intézményekben, korszerű tárgyi feltételek mellett zajlik az oktatás. Mindez szükséges ahhoz, hogy a diákok versenyképes tudással hagyhassák el az oktatási intézményeket – fogalmazott a földművelésügyi miniszter a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnázium és Kollégium energetikai beruházásának átadásán.
Tejipari szakmérnök, valamint Tejipari szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakot indít a 2017/2018. tanév II. félévében a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara Mosonmagyaróváron – jelentette be dr. Varga László, a szakot vezető egyetemi tanár.
A magyar mezőgazdaság versenyképessége nagy mértékben függ az ágazatban dolgozók szakképzettségétől, a szakemberhiány megoldásától, és az oktatás minőségétől – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter hétfőn Nagykátán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közötti megállapodás aláírásán.
Egyre több fiatal dönt úgy, hogy a mezőgazdaságban képzeli el a jövőjét. Köszönhető ez a Mezőgazdasági Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) és a Földművelésügyi Minisztérium által indított „Legyél Te is mezőgépész!” programnak, melyet stratégiai partnerként az MKB Bank is támogat. A kezdeményezés amellett, hogy átfogó képet nyújt a programban résztvevő iskolák duális képzéseiről, előrevetíti a hosszú távon is versenyképes, biztos karrier lehetőségét a jövő szakemberei számára.
A mezőgazdasági képzést az öt dél-törökországi tartományban a FAO az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) támogatása révén biztosítja.
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaság területén alapvetően a vízgazdálkodási problémákhoz kötődik világszerte és hasonlóan Magyarországon is. Ezek megoldásához egyre fontosabb lesz olyan komplex mesterszintű ismeretek elsajátítása, ahol a probléma feltárásától a megoldások kidolgozásáig felkészítik a leendő szakembereket.
Az agrárgazdaság Komárom-Esztergom megyei fejlődésének elősegítésére kötött partnerségi megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Földművelésügyi Minisztérium a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Iskolában, Tatán – közölte a nak.hu.
A CLAAS Alapítvány mezőgazdasági tudományokat folytató diákokat támogat diplomamunkájuk megírásában különböző ösztöndíjakkal, így karolva fel a tehetségeket. Helmut Claas-ösztöndíjakat és további nemzetközi tanulmányi különdíjakat, összesen több mint 45 000 euró értékben ítélték oda diákoknak Bulgáriából, Németországból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról, Szlovákiából, Oroszországból, Lengyelországból és Romániából.
A mezőgazdaság Magyarország gazdaságának egyik fő hajtómotorja, mely a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8 százalékkal járult hozzá a tavalyi évben. Az agrárium dinamikus fejlődése többek között a folyamatos gépberuházásoknak és fejlesztéseknek, az egyre magasabb felszereltségű, intelligens mezőgazdasági munkagépeknek köszönhető, melyek javítják a termelékenységet.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Földművelés és földhasználat tankönyv második kiadása, 24 szerző munkájaként, Birkás Márta szerkesztésében jelent meg a Mezőgazda Kiadó gondozásában.
A karcagi Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium Deere Service nevű csapata lett a MezőgépÉSZek 2018-as versenyének győztese. Az AGROmashEXPO – AgrárgépShow-n megrendezett vetélkedőn a csapat a Földművelésügyi Minisztérium jóvoltából négy napos németországi tanulmányutat nyert, amelynek során meglátogathatják a Fendt és a John Deere gyárakat.
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron indították.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.