A búza és a kukorica ára is 10-10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és bár a globális termés csökken idén, további jelentős világpiaci drágulásra nem lehet számítani, a magyar termelők regionális pozíciója ugyanakkor erősödik – írta a Világgazdaság hétfői számában.
Mintegy negyvenmilliárd forintot költöttek az idei első negyedévben mezőgazdasági gépek és alkatrészek beszerzésére a gazdaságok – írja a Magyar Idők pénteki számában. A mezőgépek forgalma ebben az esztendőben is tovább bővül, ám a traktorok és kombájnok helyett egyre inkább a speciális feladatot ellátó gépek fogynak.
Az elmúlt évben 2,115 millió hektáron terveztek tavaszi vetést vagy ültetést a gazdálkodók, idén ennél 47 ezer hektárral nagyobb, 2,162 millió hektáron számolnak a tavaszi kultúrákkal – írja a Világgazdaság összefoglalójában az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentésére hivatkozva.
Nagy tételben vásárolják a növényvédő szereket a gazdák, áprilisban a többszörösét adták el a forgalmazók a korábbi mennyiségnek – írja a Magyar Idők keddi számában.
Jól kezdték az évet a magyar vágóhidak, szinte minden állatfajból többet dolgoztak fel, mint egy évvel korábban – írta a Magyar Idők vasárnapi számában. A legnagyobb növekedést a baromfi- és a juhágazatban mutatta a statisztika.
A tavaly túlhajtott gabonaexport kissé esett 2018 első két hónapjában. Az egyenleg még mindig pozitív, de az agrár- és élelmiszeripari termékek behozatala nagyobb ütemben nőtt, mint a kivitelük – írta a Világgazdaság csütörtökön.
„Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” címmel részletes, az öntözésfejlesztés következményeit bemutató tanulmányt tett közzé az Agrárgazdasági Kutató Intézet.
Az erősödő külföldi kereslet és a termelési költségek emelkedése miatt a borok drágulására számít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) – közölte a szervezet az MTI-vel.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet összegezte a 2018-as vetési munkálatokat. Ebből kiderül, hogy a gabonafélék vetési állapota országosan 15 százalékos készültséget mutat.
A mezőgazdaság külkereskedelme szempontjából rendkívül jól sikerült tavalyi év kezdetéhez képest is jobban teljesítettek az idén januárban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a nemzetközi piacokon – írta a Világgazdaság szerdai számában.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
Aszály: így igényelheti a kárelőleget!
