Olcsóbb lehet a tavalyinál a belföldi termesztésű uborka; az Agárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a hazai kígyóuborka termelői ára 4 százalékkal, az úgynevezett berakó uborkáé pedig 19 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - írta az MTI.
Az előző évi aszályos nyár csökkentette a takarmánynövények mennyiségét, így az állattartók több állatot küldtek a vágóhidakra – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb jelentéséből. Az unió szarvasmarha-állománya 87,5 millió volt tavaly decemberben, ami másfél százalékkal kevesebb az előző évinél
Több mint tíz százalékkal esett az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege tavaly, pozitív viszont, hogy a feldolgozott termékek aránya az alapanyagexport csökkenésétől függetlenül is emelkedik.
A hazai mezőgazdaság még mindig kedvező gazdasági helyzetben van, de anyagi helyzetének jelentős javulása a következő években nem várható – vonták le a következtetést az OTP Agrár szakértői a KSH, valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által publikált Mezőgazdasági Számlarendszerben (MSZR) szereplő adatokból.
A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan, 15 százalékkal növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI. A gazdák tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre.
Hazánk baromfihús-behozatala három százalékkal 68 ezer tonnára csökkent 2018-ban a tavalyelőtti adatokhoz viszonyítva, míg az export hat százalékkal bővült – idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérését a Magyar Hírlap.
Folyamatosan bővül 2010 óta a hazai szarvasmarha-állomány, 884,8 ezer szarvasmarhát számláltak az országban tavaly decemberben, ami az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékos bővülést jelent – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss elemzéséből.
Az év első nyolc hetében a szokásosnál is drágább volt a petrezselyem. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb jelentése szerint 906 forint volt a termelői ár a Budapesti Nagybani Piacon, ami háromszoros drágulás az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A vásárlók azonban ennél is drágábban, „húsárban” juthatnak hozzá a zöldségféléhez.
A piaci transzparencia értéke – 20 éves Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) című nemzetközi konferencián elsősorban az átláthatóság fontosságáról volt szó a piacelemzés és a döntéshozatal kérdéseiben.
Az élelmiszer-termelés gazdálkodó szervezeteinek 2017-es pénzügyi helyzetéről tett közzé elemzést az AKI – ismertette a nak.hu.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
Nagy István az aszálykárokról és a hitelekről is beszélt
