Leszámolt a madárinfluenzával a hazai baromfipiac, a termelés hosszú idő után októberben ismét visszaállt eredeti szintjére. A járvány ugyanakkor nem tűnt el nyomtalanul: bár az év végén erősödő forgalomra számítanak a piaci szereplők, az ágazat idei teljesítménye így is alulmúlja majd a tavalyi értékeket – írja a Magyar Idők keddi számában.
Idén az első három negyedévben közel 20 százalékkal több nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyát szórtak ki a földekre a gazdálkodók, mint egy évvel korábban – idézte az AKI jelentését a Világgazdaság.
Az előző évinél 19,1 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának egyenlege 2017 első nyolc hónapjában – írja a Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlésére hivatkozva.
Az idei év első nyolc hónapjában 6 százalékkal csökkent Magyarország élősertés-kivitele az egy évvel korábban exportált mennyiséghez viszonyítva – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az élősertés-behozatal viszont ugyanebben az időszakban 51 százalékkal nőtt – írja a Világgazdaság hétfői számában.
Együttműködési megállapodást írt alá november 14-én, Velencén az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT). A háromoldalú kooperációban résztvevők a jövőben a hatályos jogszabályokkal összhangban, együttesen működtetik a tejágazatra vonatkozó adatszolgáltatási rendszert.
Jelentősen nőtt a vágómarha ára a hazai piacon, egy év alatt csaknem 69 forintot emelkedett a kilónkénti termelői ár – írta a Magyar Idők a KSH adatai alapján. A marhahúst exportáló termelők a tavalyinál öt százalékkal nagyobb bevételre tettek szert.
Egyre nagyobb bajba kerülnek a hazai húsipari vállalkozások: a sertésárak emelkedésével nő a termelési költség, a kereskedők azonban nem hajlandók drágábban átvenni a húst, illetve a készítményeket – írta a Magyar Idők vasárnapi számában. A szakmaközi szervezet szerint fogyasztóiár-emelés helyett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatot kell új alapokra helyezni.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet összesítette az idei első félévben agrár- és vidékfejlesztésre kifizetett forrásokat – közölte a nak.hu. A termelőknek nyújtott közvetlen támogatások több mint fele továbbra is a zöldítés keretében jutott el a gazdálkodókhoz.
Nagyon kevés középiskolás választja az agrár-élelmiszergazdasághoz kötődő szakképzéseket, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja az agrárszakmák presztízsének javítása – írta a Világgazdaság csütörtökön.
Az év első hét hónapjában 16,6 százalékkal 105 ezer tonnára csökkent Magyarország baromfihúsexportja – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A Baromfi Termék Tanács megkeresésére pedig egy magyar képviselő kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz – írja a nak.hu.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
Mi lesz az agrárfinanszírozással?
