A tavaly túlhajtott gabonaexport kissé esett 2018 első két hónapjában. Az egyenleg még mindig pozitív, de az agrár- és élelmiszeripari termékek behozatala nagyobb ütemben nőtt, mint a kivitelük – írta a Világgazdaság csütörtökön.
Körülbelül 150-200 hektáron folyik a spenót nagyüzemi körülmények közötti termelése, emellett viszont elsősorban a helyi piacok és kiskertek növényévé vált - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke a Magyar Hírlapnak, amelynek csütörtöki számából az is kiderül, hogy Magyarországon fejenként csupán pár dekát fogyasztunk a zöldségből.
A sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, és ez az összes termelés 6-8 százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten számszakilag nem jelent nagy gondot. Azokat a cégeket ugyanakkor, ahol magas az árbevételen belül a távol-keleti, főként japán export, érzékenyen érintheti az embargó – mondta a Magyar Hírlapnak Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.
Jól bevásároltak magyar marhából a külföldi partnereink az év elején: a Törökországba irányuló export a négyszeresére nőtt, míg Horvátországba 71 százalékkal több élő állatot szállítottak a hazai tenyésztők – írja a Magyar Idők csütörtöki számában. A szarvasmarhatartók mellett a baromfisok is fellélegezhettek, a tavalyi madárinfluenza-járványt követően ismét fellendült a kivitel.
Bár még csak vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát, már mérhetők a sertéságazatot ért gazdasági károk – írja a Világgazdaság szerdai számában. Az exportőrök alternatív piacokat keresnek az éves húskivitel egyharmadának, a termelők pedig jó ideig veszteségeket hozó felvásárlási árakkal kénytelenek számolni.
Az időjárás miatt idén komoly túlkínálat alakult ki a zöldségből a nemzetközi piacon, emiatt nehéz a hazai termelőknek eladniuk, és az árak is kifejezetten alacsonyak – írta a Magyar Hírlap keddi számában.
A mezőgazdaság külkereskedelme szempontjából rendkívül jól sikerült tavalyi év kezdetéhez képest is jobban teljesítettek az idén januárban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a nemzetközi piacokon – írta a Világgazdaság szerdai számában.
A mezőgazdasági lehetőségeink jobb kihasználása, a termelés hatékonyságának és versenyképességének javítása a következő kormányra marad a Világgazdaság csütörtöki számában nyilatkozó szakemberek szerint.
Újabb 8 baromfi vágóhíd, valamint 1 baromfi- és 2 sertésfeldolgozó üzem kapta meg az exportengedélyt a tajvani Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrzési és Karantén Hivataltól (BAPHIQ). Ezzel 27-re emelkedett azon hazai létesítmények száma, ahonnan termékeket szállíthatnak a kelet-ázsiai térségbe – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
Az Európai Bizottság legfrissebb kereskedelmi jelentése alapján 2017-ben az Európai Unióból származó agrártermékek exportja elérte a 137,9 milliárd euró összértéket, mely 5,1 százalékos növekedés a 2016-os év adataihoz viszonyítva – írja a nak.hu.
Az õszinteséget, az alázatot és a bizalmat tartja az érdekképviseleti munka alapkövének Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke õsei nyomdokán haladva vállalta fel a rendszerváltást követõen a politikailag konzervatívnak nevezhetõ gazdálkodók érdekeinek képviseletét hazánkban a gazdakörök vezetõjeként. Életútjáról, munkájáról, terveirõl nemrégiben beszélgetett vele az Agro Napló munkatársa.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Az agrárgazdasági kamara megkerülhetetlen szereplője az agráriumnak
