Csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól év eleje óta – idézte az MTI a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményét.
A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta – tette közzé az MTI az agrárminiszter tájékoztatását.
Exportfejlesztési konferenciát rendez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága. A tanácskozáson az exportpiacokkal és a magyar cégek exportlehetőségeivel foglalkoznak, a fórumra október 2-án, a budaörsi Holiday Inn Hotelben kerül sor.
Kína leállította az amerikai agrártermékek importját annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten váratlanul újabb kínai termékekre rendelte el pótvámok kivetését – közölte az MTI.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez – jelentette ki az agrárminiszter a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták (attasék) találkozóján, hétfőn Budapesten, az agrárminisztériumban.
A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken az MTI-vel.
A magyar baromfi és sertéshús thaiföldi szállításáról tárgyalt Bangkokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) delegációja – közölte a szaktárca az MTI-vel.
Lengyelország importálta a legtöbb ukrán terméket az idei első negyedévben, beelőzve Oroszországot, közben pedig az elmúlt egy évben Ukrajna lett az unió legnagyobb élelmiszeripari termékbeszállítója.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,2 százalékkal csökkent, importértéke pedig 4,1 százalékkal nőtt, az egyenleg 12,8 százalékkal esett 2018-ban – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összegzéséből.
Exportfejlesztési körbemutatót tart olaszországi piaci lehetőségekről magyar kis- és középvállalatok számára Győrben, Kaposvárott és Veszprémben április 23-26. között a milánói főkonzulátus – közölte a milánói főkonzul az MTI-vel.
Az õszinteséget, az alázatot és a bizalmat tartja az érdekképviseleti munka alapkövének Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke õsei nyomdokán haladva vállalta fel a rendszerváltást követõen a politikailag konzervatívnak nevezhetõ gazdálkodók érdekeinek képviseletét hazánkban a gazdakörök vezetõjeként. Életútjáról, munkájáról, terveirõl nemrégiben beszélgetett vele az Agro Napló munkatársa.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Már több mint kétszeresére nőtt az egyiptomi hagyma jelenléte az EU-ban
