Mezőgazdasági együttműködésekről egyeztetett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kínai kollégájával, valamint több helyi vezetővel – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel.
Nehezebb lesz exportálni a gabonát az unióba a magyar gazdálkodóknak az ukránok közös piacra történő beengedésével – mondta a Világgazdaságnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Horvátország a magyar mezőgazdasági termékek egyik legígéretesebb és leggyorsabban növekvő piaca volt az elmúlt években, főleg amióta az ország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek pénteken a horvátországi Bjelováron.
Látszik a keleti nyitás hatása az agrárexportban, a Kínába irányuló sertéshús kivitel például a másfélszeresére bővült, és a távol-keleti ország vált a magyar borok negyedik legfontosabb felvevő piacává – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatornán – közölte az MTI.
A kormányzat keleti nyitás politikájának köszönhetően megélénkültek a magyar-kínai kapcsolatok – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek szombaton a szlovéniai Gornja Radgonán.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 3654 millió eurót, behozatala 2214 millió eurót tett ki 2017 első öt hónapjában, az agrár-külkereskedelmi forgalomnak pedig 1440 millió euró aktívuma volt – írja a Világgazdaság csütörtöki száma az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) friss külgazdasági jelentésére hivatkozva.
Több sertést exportált Magyarország mintegy 11 százalékkal a január és április közötti időszakban az egy évvel korábbihoz képest – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből, melyről a Magyar Idők számolt be kedden.
A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) alma-, szamóca- és burgonyaültetvényeket, termesztési technológiát, valamint szakértői támogatást is biztosít a Tatár Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszertermelési fejlődéséhez, ennek érdekében vegyesvállalatot hoztak létre – közölte a Magyar Nemzeti Kereskedőház az MTI-vel szerdán.
Jelentősen csökkent az európai meggytermés 2017-ben, mert a nagyobb meggytermesztő országokban több helyen fagy sújtotta az ültetvényeket – írja a Világgazdaság keddi számában. Itthon 55-60 ezer tonna meggyet takaríthatnak be a hazai gazdálkodók, a termés csökkenését az okozza, hogy az áprilisi hűvös, csapadékos időjárás kedvezőtlenül hatott a virágzásra és a megporzásra.
Széles körű politikai megállapodás jött létre az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezményről a felek képviselői között – jelentette be szerdán Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos. Bennfentes források szerint az uniós mezőgazdasági szektor és a japán autóipar lesz a szerződés "nagy nyertese" – közölte az MTI.
Az õszinteséget, az alázatot és a bizalmat tartja az érdekképviseleti munka alapkövének Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke õsei nyomdokán haladva vállalta fel a rendszerváltást követõen a politikailag konzervatívnak nevezhetõ gazdálkodók érdekeinek képviseletét hazánkban a gazdakörök vezetõjeként. Életútjáról, munkájáról, terveirõl nemrégiben beszélgetett vele az Agro Napló munkatársa.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Még tíz évig engedélyezik egy rákkeltő gyomirtó használatát
