Növénytermesztés a változó EU-ban

A növényvédő szer hatóanyagok környezetre gyakorolt hatásait folyamatosan felülvizsgálják, ennek eredményeként egymás után vonják vissza az engedélyeket, az új hatóanyagok engedélyeztetése egyre bonyolultabb és drágább, ennek eredményeként a kémiai növényvédelem eszköztára folyamatosan szűkül. Jól látszik, hogy a jövőben a biostimulátorok és a természetes eredetű növényvédelmi hatóanyagok szegmense egyre meghatározóbb lesz a növénytermesztés eszköztárában.

A műtrágya hatóanyagok, a növénytáplálási technológiák is fejlődnek, kínálatunkban már most is elérhetőek olyan nitrogénpótlásra használható termékek, melyek alkalmazásával 10–20%-kal kevesebb hatóanyag kijuttatásával elérhető ugyanaz a termésszint, mert a hasznosulás hatékonysága jobb.

Tehát aki fel akar készülni az előttünk álló időszak változó kihívásaira vagy egyszerűen csak költséghatékonyabbá kívánja tenni gazdálkodását már most kipróbálhatja, alkalmazhatja ezeket a termékeket.

Hol érdemes változtatni az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest a tápanyag-gazdálkodás gyakorlatában?

Folyamatos tápanyag-adagolás a növényi igényekhez igazítva. Az egyszeri, nagy dózisú műtrágyahasználat helyett (nagy adagú őszi foszfor alaptrágyázás, egyetlen nitrogén fejtrágya tavasszal), a növények fejlődéséhez igazított, folyamatos nitrogén- és foszforadagolás a tenyészidőszakban. A foszfor és nitrogén, kén, kalcium, magnézium pótlására általában sokkal nagyobb figyelmet érdemes fordítanunk, mint a káliumra, hiszen ezen tápelemek növényi felvétele és viselkedésük a talajban a káliumhoz képest jóval érzékenyebb a környezeti feltételekre. A hőmérsékleti szélsőségek, az intenzív csapadék, a talajművelés hibái ezeknél komoly hatékonyságromlást eredményeznek. Hideg talajokban a nitrogén- és foszforfelvétel sokkal inkább lelassul, mint a kálium. A növények a vízben oldott tápelemeket képesek felvenni a talajból különböző ionok, molekulák formájában, éppen ezek a „kedvenc” tápelemformák a leginkább hajlamosak kimosódni a talajból egy intenzív vagy hosszan tartó csapadék hatására.

Közismert tény a nitrát típusú nitrogénveszteség, kevésbé közismert a nitrogén-oxid és az ammónia típusú, még kevésbé a kalcium és kén kimosódása a talajokból, pedig éppúgy létezik.

Elterjedt nézet, hogy a kiszórt foszfor műtrágya hatóanyag nem mozog a talajban, ott marad ahová a műtrágyaszemcse esett és ezért kell a talajba mélyen bedolgozni. Nos ez a talajban már kötött foszfor formákra igaz, de nem igaz arra a vízoldható foszfor hatóanyagra, amit MAP, DAP típusú műtrágyával szórunk ki és nem igaz a talajoldat oldott foszfortartalmára sem. Tehát az ortofoszfát típusú, vízben jól oldódó foszfor bizony éppúgy kimosódásra hajlamos, mint a nitrát nitrogén, egészen addig, amíg biológiai és talajkémiai folyamatok eredményeképp be nem kerül a talaj kötött foszforkészletébe, ami a környezeti feltételektől és talajtípustól függően hetek, legfeljebb 1-2 hónap kérdése. A talaj kötött foszforkészletében található foszfor viszont a közvetlen növényi felvétel szempontjából nagyrészt elveszett, hiszen ennek hasznosításához már a talajbiológia működése szükséges, ami egy intenzív talajművelés alatt álló átlagos szántó esetében igencsak kérdéses.

Mi tehát a hatékony megoldás?

A növénynek szánt tápanyagok folyamatos ADAGOLÁSA!

Egy csecsemőnek sem tesszük oda az első 3 évre szóló tej- és ételadagját, azzal, hogy tessék itt van, oszd be magadnak! Miért gondoljuk, hogy a fiatal búza vagy repcenövények az őszi igényüket akár 10-szeresen meghaladó foszformennyiséget fel tudják venni és el tudják raktározni a következő tavaszra? Nem tudják.

Tudatos hatóanyag-alkalmazás. Gyakorlatilag minden ter­mesztett növényünk tápanyagigénye más és más, ha nem vesszük figyelembe ezeket a faji sajátosságokat, akkor termést és ezzel pénzt veszítünk. Foszfor és nitrogén tápanyagpótlás esetén is számos különféle hatóanyag áll rendelkezésünkre, amiből választhatunk, ám ahhoz, hogy jól válasszunk ismernünk kell ezeknek a hatóanyagoknak a tulajdonságait és a termesztett növény igényeit.

Kora tavaszi gabona, repce fejtrágyázás esetén, amikor gyorsan felvehető nitrogénnel/foszforral tudjuk beindítani a vegetációt, ahhoz nitrát, nitrogén és vízoldható foszfor kell! Talajra szórt karbamidtól nem fogunk gyors nitrogénreakciót látni és óriási lehet a nitrogénveszteség! A foszfor hiánytüneteket sem fogja megszüntetni egy nyersfoszfát típusú foszfor műtrágya.

Ajánlott termékek: MAS, DASA, NPS immunMAX

Hosszú tenyészidejű növénynél, mint a kukorica viszont kiválóan alkalmazható a karbamid, illetve a karbamidot is tartalmazó Nikrol, mint nitrogén alaptrágya, esetleg megfelelő technológiával fejtrágya, mert ezzel a „lassú nitrogénnel” jobban ki tudjuk szolgálni a kukorica virágzáskori és a csőfejlődés időszakában elért maximális igényét.

Starternek olyan terméket válasszunk, amiben magas a víz­oldható foszfor aránya, lehetőleg minél több más tápelemmel kiegészítve, mert ez segíti hatékonyan egy fiatal, kis gyökérfelülettel rendelkező növény fejlődését. Mindegyik fontos szántóföldi növény termesztéséhez elérhető már ilyen termék a palettánkon: Corn Starter, NPS immunMAX, IKR Turbo Starter, IKR Olajos Starter

Ma már rendelkezésre állnak olyan szabályozott hatású nitrogén műtrágyák, melyek a hatóanyagokat valamilyen egyedi gyártástechnológia eredményeképpen a kiszórást követően fokozatosan szabadítják fel a talajban, teszik elérhetővé a növények számára. Gyakorlatilag elvégzik helyettünk az adagolást, így a teljes vegetációs időszakra szükséges nitrogénmennyiség kiadható egyetlen adagban, cégünk kínálatában ilyen termékek a szilárd, granulált ENSIN és a folyékony Stabile NS. A kijuttatott műtrágya hasznosulásának egyik feltétele a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék, amely ezen termékek kora tavaszi fejtrágyázással történő alkalmazásakor még rendszerint megérkezik, ezzel kiküszöböltük azt a kockázatot is, hogy a később kiszórt hagyományos fejtrágyák csapadék híján hetekig a talajfelszínen maradnak.

Ha olajnövényeknél és gabonaféléknél nitrogént juttatunk ki, gondoljunk a kénpótlásra is, mert ez a kettő összefügg, az optimális nitrogén anyagcsere feltételezi a megfelelő mennyiségben jelenlévő ként is, ellenkező esetben romló minőséget és csökkenő terméshozamot fogunk tapasztalni.

Vegyük figyelembe a talaj pH-t és igyekezzünk azt kedvező irányba befolyásolni!

Ha alacsony pH-jú területen gazdálkodunk, kerüljük a leginkább talajsavanyító nitrogén műtrágyák használatát (ammónium-nitrát, ammónium-szulfát), válasszunk olyan terméket, amelynél ez a savanyító hatás mérsékeltebb, pl. MAS.

Savanyú talajokon figyeljünk oda a kalcium pótlására, mert a kalciumnak amellett, hogy általánosan javítja a növények tápelemfelvételét, megkerülhetetlen szerepe van a jó talajszerkezet kialakításában is! Egy jó szerkezetű talaj jobban elviseli a gépi munkákkal járó taposást, jobban működik benne a talajbiológia, jobb lesz a vízháztartása. Egy kalciummal jól ellátott, szerkezetes talajban az aszályt is jobban tűrik a növények és az intenzív csapadék eróziós hatásának is fokozottabban ellenáll, amellett, hogy nagyobb mennyiségű vizet tud befogadni.

Nitrogént, ként és kalciumot tartalmazó termékünk, a KalciFert Plus messzemenően alkalmas önmagában vagy keverékben kijuttatva a növények kalciumigényének kielégítésére, a talajszerkezet javítása és a talajbiológia serkentése érdekében pedig talajkondicionálásra.

Hogyan fogjunk hozzá a következő őszi szezonhoz?

Fenti ajánlásaink nem íróasztalon született elméleti munka termékei, hanem az elmúlt 5 évben elvégzett növénytáplálási technológiai kísérletek eredményének szűrlete. Az ország számos helyén kerültek búzában és repcében is az NPS immunMAX starter műtrágya hatását vizsgáló tápanyag-reakció kísérletek beállításra.

A négyismétléses, nagyparcellás kísérletek célja a legköltséghatékonyabb starter dózisok meghatározása az egyes növénykultúrákra, a legjövedelmezőbb repce és búza tápanyag-visszapótlási technológia kidolgozása. A kísérleti kontroll kezelésekben legtöbbször standard foszfor műtrágyákat (DAP, MAP) alkalmaztunk starternek önmagukban, vagy kálisóval keverékben, ami elég általánosan elterjedt gyakorlat a termelői körben.

Az alapos átgondolás után kidolgozott tápanyag-összetételű NPS immunMAX hozta is az elvárt eredményeket, a kísérletekben is bizonyította, hogy mind a búzának, mind a repcének kiváló kezdeti fejlődést biztosít. A kezelések hatására 3–10% közötti termésnövekedést mértünk, illetve a jövedelmezőségi oldalról is jelentős, átlagosan 3.000–25.000 Ft/ha közötti többletjövedelmet lehetett az NPS immunMAX-ra alapozott technológiákkal elérni. De előfordult, hogy a standard kontrollt több mint 40.000 Ft/ha-ral meghaladó jövedelmezőségű parcellákat takarítottunk be. Ez természetesen számos tényező függvénye, a talajadottságok, a rendelkezésre álló gépi technika színvonala éppúgy befolyásolja az eredményességet, mint – a viszonyítási alapul szolgáló – az üzemi gyakorlatban alkalmazott tápanyag-visszapótlási technológia költségszintje.

Ha a diagramok alapján kiszámolja valaki, ki fog derülni, hogy foszfor hatóanyagból a standard kontrollnál alkalmazott mennyiségnél jóval kevesebbet juttattunk ki az összes nitrogén azonos szintje mellett, az IKR Agrár technológiák mégis felülmúlták azokat termésben, mert a folyamatos kis dózisú adagolás jóval hatékonyabb!

A 2021-es évjáratban az IKR Agrár teljes technológiák hatékonyságát is vizsgáltuk, őszi búzában és őszi káposztarepcében is.

Ezekben a kísérletekben azokat az éveken át fajtasorokban tesztelt, majd kizárólagos forgalmazásra választott fajtákat és hibrideket vetettük el, melyek termésstabilitásáról saját magunk már meggyőződtünk. A parcellák növényvédelmét és tápanyagellátását is saját márkás termékeinkből állítottuk össze.

Repcében az alábbi terméseredmények születtek 1000–4000 m² kísérleti parcellákon.

Őszi búzában pedig idén is voltak olyan helyszínek, ahol 10 tonna feletti terméshozamok születtek az igencsak „szeszélyes“ évjárat ellenére.

A kísérletsorozat eredményeire alapozva komplett növénytáplálási technológiákat tudunk ajánlani a termelőknek, mely egyrészt termelési biztonságot jelent a változó klímában és szabályozói környezetben is, mert hatékonyabb, másrészt a tapasztalataink alapján jövedelmezőbb is a köztermesztésben elterjedt gyakorlatnál.

A részletekkel kapcsolatban
keressék területi képviselő kollégáinkat!
www.ikragrar.hu

Péntek Csaba