MENÜ

Talajjavítás – VulcanAgro

Oldalszám: 58
2021.02.13.

Belvizesedés, savanyodás, szikesedés és lúgosodás? Megannyi talajprobléma, ami javításra szorul. Nincs egy csodaszer, és nem is lesz. Ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk, szükséges a kémiai, biológiai és az agrotechnológiai javításban gondolkodni.

vulcanagro-fejlec-202102

 

Miért kell a kémia?

A talajok heterogének, nem csak országrészenként, de adott táblán belül is. Egy részük savanyodik, míg a másik fele még képes “nyelni” a savakat. Van ahol a sok mész okoz lúgosodást, és van ahol természetes vagy másodlagos szikesedés zajlik.
A savanyú talajokon savlekötőt (meszet) kell alkalmazni. Valahol a sok kalcium okoz lúgosodást, ott savakat (pl: kénsavat) kell kijuttatni. Ahol pedig a nátrium só (gyakran a magnéziummal együtt) okoz szikesedést, ott gipszezést kell végrehajtani. Vagyis a kémiai talajjavítás nélkül nem tudunk hosszú távú eredményt elérni. Pillanatnyi lesz a sikere egy mélylazításnak, savanyító nitrogénnek, vagy a szántás elhagyásának.

Miért kell a biológia?

A talaj nem támasztóközeg. Nem szervetlen tápanyagok és kevés humusz keveréke. Élet zajlik benne, amiben a növény szimbiózisba kerül az évezredek óta oda szokott gombákkal, baktériumokkal, férgekkel és persze a szerves anyagokkal. Ha folyamatosan pusztítjuk ezt az életet, akkor a növényünk magára marad, mikor víztelítetté vagy csont szárazzá válik a talaj. Magára marad a foszfor és egyéb nehezen felvehető tápanyagok esetében. És magára, illetve a növényvédő szerekre kell, hogy támaszkodjon, ha fertőzést kap, vagy egyéb környezeti stressz éri őt. Ha etetjük a talajt, pl.: egy cukrokat is tartalmazó szerves bázisú NPK-val (Vulcan Folyékony NPK), akkor nem csak oldott formában pótlunk N-P-K-t és még sokféle tápanyagot, de a talajba is életet viszünk.

Miért Agrotechnológia?

Hiába használjuk a legjobb szerves és szervetlen talajjavítókat, ha a talajművelésnél mindent tönkreteszünk. Gyakran a szántással felfordítunk sós, vagy agyagos réteget. Levesszük a szalmát, és kinyitjuk a talajt a legnagyobb melegben. És akkor is szárítjuk, ha tudjuk, hogy a víz a legjobb termésnövelő anyag. Akkor is műtrágyázunk, ha nincs hiány a növényben, és nem törekszünk a kevesebb vegyszer használatra. Nem körfogásos inputolásban gondolkodunk (annyi és olyan tápanyagot viszek ki, amennyit elviszek a maggal) és a talaj nitrogén megkötő képességét egyáltalán nem segítjük. Az agrotechnológia nagy fejlődésen ment át az elmúlt években, de további javításra lesz még szükség.

Türelem és több tudás.

A talajokat terheljük és intenzíven termelünk rajta. Ha elromlanak, nem lehet kivonni és csak javítani őket.Talajt javítani csak kis lépésekkel, kitartó, évtizedekig tartó munkával lehet. Ha változtatunk a rossz gyakorlaton, segítjük őket, pár év alatt ők is képesek változni. Ehhez kell adott talajra megfelelő talajjavító anyag, több szerves anyag, és magasabb biológiai aktivitás. Ha így teszünk, akkor a legjobban megtérülő beruházássá válhat a talajjavítás és vele együtt a szemlélet és technológia váltás.

 

vulcan-agro-akcio-nagyithato