MENÜ

A hónap takarónövénye: facélia

Oldalszám: 55
Diriczi Zsombor 2019.09.06.

A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.

facelia-img_1405

Botanikai jellemzők

A méhvirágfélék családjába tartozó facélia gyors növekedésű kétszikű növény, amelynek levendulaszínű virágai vonzzák a méheket és a többi beporzó rovart. A főhajtásból 2-3 mellékhajtás ágazik ki, amelyek 15–100 cm magasra nőhetnek. Gyökerei 25–100 cm mélységbe hatolhatnak le, a karógyökérből finom hajszálgyökerek ágaznak le.

A talajra nem igényes, azonban legjobban a 6,4–8,5-ös kémhatású, jó vízgazdálkodású talajokon teljesít. A nedvesebb talajokat igen, az árnyékot viszont nem kedveli. Nem télálló, mínusz 7–8 fokos hőmérséklet esetén elfagy.

A magok 15–30 nap alatt csíráznak ki – a csírázást a fény és a hőmérséklet akadályozhatja, ezért érdemes legalább 1 centiméter mélyre vetni. Az ideális talajhőmérséklet a vetéskor 30 Celsius-fok alatti, a 20–30 Celsius-fok közötti értékek a kívánatosak.

A keléstől számítva 45–60 napon belül hoz virágot, és virágzása 6–8 hétig is eltarthat. Mivel hosszúnappalos növény, ezért csak akkor virágzik, ha a napsütéses órák száma eléri a napi 13 órát (május–szeptember közötti időszak), így a takarónövényként vetett facélia felmagzásától nem kell tartanunk.

Technológia

A talaj felső 5 centiméterében komoly talajkondicionáló hatást figyelhetünk meg, ha a facéliát hozzáadjuk takarónövény-
keverékünkhöz: az aggregátum-stabilitást és a szerkezetet nagymértékben képes javítani ez a növény. Gyökérzete olyan talajállapotot hoz létre, amely csökkenti a talajművelés energiaigényét, valamint a talajban lévő mikorrhiza gombákkal képes kapcsolatot kialakítani, elősegítve a talaj-táplálékháló fejlődését. Alsó leveleinek elhalása és elhullajtása Dale Strickler szerint a talajfelszín feletti hasznos szervezetek odacsalogatását szolgálják. A répa-fonálféreg (Heterodera schachtii) populációját akár 30%-kal is csökkentheti.

Igénytelensége, gyors növekedése, jó vitalitása, hosszú virágzási ideje és kifagyása miatt az egyik legkedveltebb köztesnövény. Mivel növekedése során a nitrogént és a kalciumot akkumulálja, ezért elpusztulása után a gyorsan bomló gyökérzete nitrogénben, foszforban, káliumban és kalciumban gazdag. Gátolja a nitrátkimosódást, a növény gyors növekedéséhez felveszi a talajok felszabaduló tápanyagkészletét. A nitrátfelhalmozódás miatt állati takarmányként csak keverékben érdemes használni.

 

facelia-dsc_0485 (1)

 

Takarónövényként május elejétől augusztus végéig, legkésőbb szeptember elejéig vethető. Korán lekerülő őszi kalászos vagy őszi káposztarepce után jól beilleszthető, utána szinte bármilyen tavaszi kultúra következhet. A javasolt vetésmélység 2–4 cm, aminek köszönhetően nagyobb magvú növényekkel (takarmányborsó, lóbab, bükkönyfélék stb.) keverve is elvethető. A keverékek összeállításánál vegyük figyelembe, hogy 1 kg/ha magnormával körülbelül 50 db csírát juttatunk ki egy négyzetméterre, így mixünkbe egészen kis mennyiség (1–1,5 kg/ha) is elegendő lehet.

Amennyiben magában vetjük, 6–8 kg/ha magnorma esetén 14-15 hét alatt 3000–6000 kg/ha biomasszát képes előállítani, ez azonban gyorsan lebomolhat, így a talaj stabil szervesanyag-készletét nem emeli tartósan. A talaj nitrogéntartalmához 15–20 kg/ha hatóanyaggal járulhat hozzá.

Amennyiben nem szeretnénk a természetre bízni a facélia kifagyását, az első fagyok beállta előtt szárzúzóval apríthatjuk, valamint fagyon is hengerezhetjük. Amennyiben áttelel, terminálása tavasszal nem okoz gondot, maradványai pedig nem akadályozzák a kapás kultúrák vetését.

Hazai tapasztalatok

Az elmúlt évek gazdálkodói tapasztalatai alapján a facélia a takarónövény-keverékek egyik legsokoldalúbb alkotója: keresztesekkel teli mixekhez ugyanúgy hozzáadható, mint egyszikűekkel és nitrogénkötő pillangósokkal operáló keverékekhez.

Jól keverhető alexandriai herével, perzsa herével vagy bíborherével, de a bükkönyfélék (pl. a tavaszi bükköny) is jó társai a facéliának. Keresztesvirágúak közül a fehér mustár, etióp mustár és a talajművelő retek is kiválóan „összedolgozik” a facéliával. Gabonafélék közül a tavaszi zabbal és homoki zabbal remekül kombinálható, valamint a nagyobb magvú pillangósokkal (mint például a lóbabbal vagy a takarmányborsóval) is kivethető.

 

facelia-201909

 

Általános tippként elmondható, hogy nincs az a keverék, ami ne viselne el 0,5–1,5 kg/ha facéliát a benne lévő fajokon kívül. Az alacsony magnormának köszönhetően a borsosabb ár ellenére is rentábilisan adható hozzá a facélia a takarónövény-összeállításunkhoz. Az eltérő magméret ellenére biztosak lehetünk benne, hogy a megfelelően kidolgozott és összekevert mixekben nem fog gondot okozni a szeparálódás és a boltozódás a vetéskor. Mivel a 3–4 centiméteres vetésmélységet elbírja, így nem lesz probléma egy ilyen mix egyszerre, egységes mélységben történő vetése sem.

A szakirodalom sokszor még a pohánkánál is aszálytűrőbb növényként ír róla, ám ezt a takarónövényként való alkalmazás során csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha már tavasszal elvetjük a facéliát tartalmazó mixünket. Amennyiben nyáron lekerülő kultúra után tervezzük a vetést, érdemes augusztus közepéig várnunk a vetéssel a maximális csírázás és a gyors fejlődés érdekében.

 

Diriczi Zsombor
Talajreform.hu