Átok vagy előny a kukoricafattyasodás?

Pintér János*

Először is három fontos dolgot kell megjegyezni.

• A fatty velejárója és szerves része a növénynek.
• A fattyasodás a kedvező körülmények „lakmusza”.
• A fattyasodás nem jelent élettani hátrányt a főnövény számára.

Mi a fatty?

A fatty az axillary-s csúcsból fejlődő oldalhajtás, ami morfológiáját tekintve teljesen megegyezik a főnövényével.

Saját gyökérrendszerrel, szárral, internódiumokkal, nóduszokkal, hím és nőivarú szaporító szervekkel és levelekkel rendelkezik.

Ezek a képletek méreteit tekintve kisebbek, mint a főnövény ugyanazon szervei, a hím és nővirág megjelenése viszont a legtöbb esetben egy abortálódott cső a címerágon.

A címerágon kifejlődő csőkezdemény is képes termékenyülésre,  az a fejlődése során 50–80%-ig csövet (saját méretének) növeszthet, a maradék része pedig címerágként fejlődik tovább.

Mi a fattyasodás oka?

A legtöbb termelő egyetért abban, hogy a fattyasodás intenzitása a kukoricaállományban egy jelzés a körülmények egészen kedvező létére, bőséges és felvehető, elérhető tápanyag (főként Nitrogén), víz, vagy napfény. A fattyasodás a kedvező körülményeknek tudható be, ideértve az időjárási viszonyokat is.

Másik oka lehet, hogy az állomány sűrűsége alatta van a terület optimális tőszámeltartó képességnek. A fattyasodás meglétét vagy hiányát nagyban befolyásolja a gyomosság, a gyommentes állományokban nagyobb eséllyel mutatkozik, mint a gyomos területeken. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló plusz energia a gyomok fejlődéséhez adódik. Néhány hibrid kimondottan érzékeny a fattyasodásra, azoknál érdemes a hektáronkénti tőszámot megvizsgálni, átdolgozni.

Jó vagy rossz?

A korábbi, még nem nagyüzemi termesztésben a „fattyalás”, mint tevékenység közismert volt, döntően az állatok nyári tömegtakarmányozásában játszott szerepet ez a kiegészítő.

A közhiedelemben még ma is él az a tévhit, hogy a fatty az egy „élősködője a főnövénynek” és a tápanyagot, a vizet elszívja és csökkenti ezzel a főnövényre jutó beépítendő energia szintjét.

A fatty is fejleszt és rendelkezik a gyökérváltást követően saját egységnyi gyökérzetet, ami a főnövény gyökértömegének 15–30%-a is lehet méretét tekintve.

Ez a méretnövekedés nyilván a főnövénynek is hasznos, hiszen a fatty szerves egésze a főnövénynek, azzal egy tápanyag-áramlási körön van.

A talajfelszín feletti részek a levéltömeg felületét növelik és ezáltal az asszimilációs felületét növelik meg a növénynek, ami intenzívebb légzéshez vezet, és hatékonyabb beépülést eredményez.

Jó-e a fattyasodó kukorica vagy nem?

A fattyasodás intenzitása és a fatty életben maradásának hossza adja meg a választ erre a kérdésre.

A hibridek egy része csak a virágzatok megjelenéséig „tartja meg” a fattyat. Vannak olyanok viszont, amelyek teljesen a betakarítás végéig együtt élnek azokkal.

A szerencsés az, ha a fatty addig él, ameddig az addicionális gyökereit fel nem neveli és azután elhal. A másik esetben, amikor a teljes együttélés megmarad az abortálódott termés gombás fertőzései miatt (fuzárium, golyvás üszög) egy veszélyforrás lehet a magminőség szempontjából.

A fattyasodás másik előnye a tápanyag felvételének hasznossága mellett az, hogy a gyökérrendszer, mint a talajjal érintkező és egyben a növény támasztásában is szerepet játszó struktúra nagyobb stabilitást kölcsönöz a növény számára. Ennek következtében a késői gyökérdőlések aránya kisebb lehet.

*KWS Magyarország

-an-