Végre! Újdonság a cukorrépa-gyomirtásban!

A speciális egyszikűirtók mellett cukorrépában a következő hatóanyagoknak van valamilyen formában most is engedélyük: kloridazon, metamitron, fenmedifám, dezmedifám, etofumezát, lenacil, quinmerak, klopiralid, s-metolaklór, dimetenamid-p, és trifluszulfuron-metil. Ezek nagy részét 40–50 éve használjuk, de még az utoljára engedélyezett trifluszulfuron-metil-t is 15 éve. Azóta csak a generikák száma nőtt, és jobb esetben egy-egy régebben kifejlesztett és engedélyezett hatóanyagot, hatásnövelés céljából hozzáadtak egy-egy kombinációhoz (pl. Betanal MaxxPro esetében a lenacilt).

Ezekkel a herbicidekkel a magyar gyomflóra ismeretében általában 2–5 kezelés szükséges a cukorrépa gyommentesen tartásához, hacsak nem tervezünk többszöri sorközművelést, és kapálást, amit kihagyni sok esetben ezek mellett a kezelések mellett se lehet. A cukorrépa-termelők elenyészően kis része hagyja csak el a vegyszeres gyomirtást, de láttunk már olyan profit, akinek enélkül is sikerült csaknem gyommentesen tartania a répáját.

A gyomirtás sikeressége persze függvénye a terület gyomflórájának. A nehezen irtható gyomok jelenléte sokkal drágábbá és munkaigényesebbé teszi a termelést. Az évelő gyomok egy részének jelenléte a területen (pl. Vidra keserűfű) a répatermesztés gazdaságosságát alapjaiban határozza meg, ilyen táblákon vagy az előveteményben védekezhetünk ellene, vagy nem termesztünk répát.

Ezeket a problémákat a totális gyomirtó szerekkel szemben rezisztens, génmódosított cukorrépa fajták megjelenése (szintén KWS innováció is) és elterjedése a világ számos országában csökkentette, sok szempontból meg is szüntette. Ahol ezeket engedélyezték (USA), a termelők nagyon rövid időn belül csak ezek használatára tértek át, mivel csak így maradhattak versenyképesek. Ezeknek a technológiáknak a használatakor, főként akkor, ha ugyanazt a gyomirtó szer hatóanyagot (pl. glifozát), többször, akár több kultúrában is fölhasználjuk, nagymértékben megnő az esélye a rezisztens gyomnövények kiszelektálódásának. Ezek felszaporodása után újból elő kell venni a régebbi hatóanyagokat, és ki kell egészíteni velük a hatásspektrum hiányosságait. Nálunk ezeket a fajtákat nem engedélyezték, és pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a jövőben sem fogják.

A fajta

Ellenben engedélyezhetik és engedélyezik is, a nem GMO módszerekkel előállított hasonló működési elvű rendszereket. 

Egy ilyen a CONVISO SMART, melynél a hibridekben klasszikus nemesítési eljárással a herbicid toleranciát nem létrehozták, hanem megtalálták. A módszer az egyedszelekció volt (nem GMO!).

Ez a technológia egy ALS-gátló herbicidből és egy cukorrépa fajtából áll, amely toleráns a herbiciddel szemben. A KWS-nél több mint 1,5 milliárd db répát átvizsgálva, közülük 1 répa génállományában találták meg az ALS-toleráns gént, amely az új rendszer kifejlesztésének alapját képezte. (Ez elég soknak tűnik. 100000 répa/ha tőszám mellett, kb. a teljes vetésterületünkön, termelhetünk ennyi db répát.)

Az új SMART KWS fajták toleranciája az esszenciális aminosavak bioszintézisében részt vevő enzim – acetolaktát szintáz (ALS) – egy a természetben előforduló változatán alapul. Ez a változat tolerál bizonyos ALS-gátló herbicideket, és így az ezekkel kezelt répák nem pusztulnak el. Ahhoz, hogy a megtalált toleranciát a mai modern fajtákba átvigyék molekuláris marker szelekcióval összekapcsolt keresztezéseket folytattak mindaddig, amíg az utódok a mai elismert fajtákkal egyenértékű, de ALS-toleráns fajtákká váltak.

Eddig egy ilyen fajta, az általunk is tesztelt SMART BELAMIA KWS kapott Magyarországon állami elismerést.

A herbicid

Az ALS-inhibitorok, a herbicidek ismert csoportja (például szulfonil-karbamidok, imidazolinonok). Maga a herbicid a CONVISO ONE (ami 2018. november 19-én engedélyezésre került Magyarországon is), két ALS-inhibitor (50 g/l foramszulfuron és 30 g/l tienkarbazon-metil) kombinációja. Ezeknek a hatóanyagoknak a hatását a Monsoon Active herbicidből már ismerhetjük.

A  CONVISO ONE széfener nélkül, és a Monsoon Active-nál jóval nagyobb dózisban tartalmazza ezeket, petróleum vivőanyagban. A terméket olajos diszperzió formájában (OD) állítják elő.

Míg a foramszulfuron a levélzeten, addig a tienkarbazon-metil mind a levélzeten, mind a talajon keresztül fejti ki hatását. A talajaktivitás kb. 15 nap, de az időjárás függvényében ennél hosszabb is lehet, ami lehetővé teszi az alkalmazások közötti hosszú időtartamot.

A CONVISO ONE jól írtja a cukorrépa legfontosabb gyomnövényeit, köztük a Polygonum és a Chenopodium fajokat. Magas hatékonyságot mutat néhány nehezen irtható gyomnövény, például az Aethusa cynapium, a Mercurialis annua, Abutilon theophrasti vagy a gyomburgonya (Solanum tuberosum), sőt a gyomrépa ellen is (ha ez nem ALS-toleráns), továbbá képes az egyszikű gyomnövényeket is elpusztítani. Speciális gyomirtó szerek hozzáadása az egyszikűek és a nehezen irtható gyomnövények kezelésére ebben az esetben már nem szükséges.

A korlátozó tényező a Chenopodium album fejlődési fázisa, amely hatékonyan irtható 2–4 leveles korig.

A technológia használatával a gyomirtás rugalmasabb, egyszerűbb, a kezelésszám kisebb, sokkal kevesebb hatóanyag kerül kijuttatásra.

A javasolt dózis évi 1 liter/ha. A kijuttatás 1-szer 1 l/ha vagy osztott kezeléssel, 2 alkalommal, 0,5 l/ha dózissal, 10–14 nap permetezési fordulóval ajánlott.

A kijuttatás optimális időpontja a gyomok 1–3 leveles fejlettségi állapota, legkésőbb 6 leveles korig (a gyomviszonyok függvényében).

Az új herbicid kijuttatása a cukorrépa bármely fejlettségi állapotában lehetséges, a kezelést megelőző, illetve a kezelés utáni időjárási körülményektől függetlenül. A toleráns cukorrépahibridek bármely fejlettségi állapotukban, teljes mértékben ellenállók az új herbiciddel szemben.

Néhány eddigi tapasztalat

A KWS Magyarország Kft. megbízásából 3 éven keresztül volt módunk vizsgálni a CONVISO SMART rendszert. Kapott eredményeinket összesítve, a lényeget kiemelve szeretnénk itt közkincsé tenni.

Két éven át azonos kezeléssorral dolgoztunk, majd a kezelések közül a legfontosabbakat kiválasztva, és kiegészítve folytattuk 2018-ban a munkát.

Az első két évben még két rezisztens és egy standard fajta szerepelt a kezeléseink között, 2018-ban már csak az engedélyezésre került SMART BELAMIA KWS-t teszteltük a CONVISO ONE-on kívül számos kiegészítő hatóanyag kijuttatása mellett, melyek olaj, műtrágya, rovarölő szer, és a hatást kiegészítő herbicidek voltak.

A kísérleteket Sopronhorpácson és környékén, barna erdőtalajon állítottuk be.

A vizsgálatokat egyre szárazabb időjárású években végeztük, a 2018-as év már keményen aszályosnak volt mondható.

A standard fajta LEGENDA KWS (2016, 2017) és GRANDIOSA (2018) volt.

A kezelésszám 2016-ban és 17-ben 14, 2018-ban 13 volt. Ezek közlése itt túl hosszadalmas lenne, ezért csak a mindhárom évben előforduló kezeléseket, illetve amennyiben ezek több fajtán, vagy bizonyos kiegészítésekkel kerültek kijuttatásra ezeket összesítve mutatjuk be. A lényeg a kijuttatás rendszere volt.

Összesített kezelések

• Kezeletlen kontrollok (2016-17. 3 fajta, 2018. 2 fajta)
• Hagyományos kezelések (1, Betanal maxxPro 1,25 l/ha; 2, Betanal maxxPro 1,5 l/ha + Goltix 1,5 l/ha, 3, Betanal maxxPro 1,5 l/ha + Goltix 1,5 l/ha)
• Conviso korai kezelések (1X 1 l/ha CONVISO ONE)
• Conviso késői kezelések (1X1 l/ha CONVISO ONE)
• Conviso osztott kezelések (2X 0,5 l/ha CONVISO ONE)

Bonitálási eredmények

Bonitálási eredményeinket az 1. táblázatban mutatjuk be.

A táblázatból láthatjuk, hogy az első két évben a standard kezelések átlaga még jobb volt, mint a CONVISO ONE kezeléseké, de 2018-ban, amikor az időjárás tényleg megnehezítette a védekezést, már ezek szerepeltek jobban. Ehhez társult persze az is, hogy mi is tanultunk a megelőző két év hibáiból.

2017-ben a CONVISO ONE kései kijuttatása valóban későire sikeredett, így a Chenopódiumot, ami a gyomok jó 90%-át adta, nem tudtuk kellő hatékonysággal írtani. Ez rontja le a késői kezelések 3 éves átlageredményeit is (táblázat, piros számok).

Összességében elmondhatjuk, hogy a Fehér libatopra alapozott időzítés nem rossz, de a biztos hatás érdekében maximum 4 leveles korig végezzük el a kezelést.

A többi gyomnövényt megkésetten is jól kontrollálta a CONVISO ONE, de a mi tábláinkon éppen a Fehér libatop az uralkodó gyomfaj, így, ha az időzítést, mely ehhez a gyomfajhoz kötött, elhibázzuk, az összes gyomborítás is hasonlóan alakul. Ez történt 2017-ben is.

1. Kezeletlen kontroll parcella

2. Hagyományos kezelés (1, Betanal maxxPro 1,25 l/ha; 2, Betanal maxxPro 1,5 l/ha + Goltix 1,5 l/ha, 3, Betanal maxxPro 1,5 l/ha + Goltix 1,5 l/ha)

3. Korai Conviso One kezelés (1 l/ha)

4. Késői Conviso One kezelés (1 l/ha)

5. Osztott kezelés, Conviso One (0,5 l/ha)

A fajták terméseredményei

A standard LEGENDA KWS (2016, 2017) és GRANDIOSA KWS (2018) és az ALS-toleráns fajta SMART BELAMIA KWS terméseredményeit Hagyományos kezelés mellett a 2. táblázatban szemléltetjük.

A táblázatból látható, hogy azonos gyomirtó szeres kezelés mellett, az ALS-toleráns fajta három évből kétszer nagyobb répatermést adott, mint a standard, valamivel alacsonyabb digestio mellett, nagyobb kinyerhető cukortermést produkálva. Az ALS-toleráns fajta tehát a termés szempontjából legalább olyan jó, mint a standard.

A technológia alkalmazásának lehetséges előnyei

Nincs fitotoxicitás, nincs negatív hatás a növény fejlődésére. Nincs gyomirtásból fakadó stressz, a hibrid teljes terméspotenciálja kiaknázható.

Az ALS-toleráns hibridek nagyon jól tolerálják a herbicidet, az engedélyezett dózis kettő (mi ebben a dózisban teszteltük) vagy akár négyszeresét (német eredmények) is terméscsökkenés nélkül elviselik, szelektivitásuk tehát sokkal jobb a manapság használt szereknél.

Lehetővé teszi a cukorrépa gyomirtását alacsonyabb herbicid mennyiségekkel és csökkentett alkalmazási gyakorisággal egyszeri kezelés az eddigi 2–5-szörivel szemben.

A rendszer egyszerűbben kivitelezhető, rugalmasabb, mint az eddig használt.

Ha nem is az első évben, de a répa gyomirtása szempontjából „nyugodtabban alhatunk”.

A répában nehezen irtható gyomnövényeket ezzel a módszerrel viszonylag jól szabályozhatjuk.

A csökkentett kezelésszámnak, az új herbicidnek és a kevesebb hatóanyagnak köszönhetően kevésbé terheljük a környezetünket, időt, gázolajat, ezzel pénzt takarítunk meg.

A technológia alkalmazásának lehetséges hátrányai

Pillanatnyilag kevesebb fajtából választhatunk.

Előbb vagy utóbb ALS-rezisztens gyomnövények fognak megjelenni a répatábláinkon.

Ha az időzítést elhibázzuk, kivárva a hatás (mely ugye nem elégséges) kialakulásának várható időpontját, már nagyon nehéz kémiai módszerekkel hatékonyan védekezni. Egy metamitronos, fenmedifámos kombináció esetleg (fejlettségtől függően) még segíthet.

Mire kell vigyázzunk

Főleg először, ha kipróbáljuk a módszert, vigyázzunk nagyon arra, hogy nehogy nem toleráns fajtára kerüljön a vegyszer, mert kipusztítja. Ez különösen az első években lesz fontos, amikor mind ALS-toleráns, mind standard fajtát termesztünk.

Mossuk ki többször a permetezőgépet, ha ezzel a szerrel védekeztünk, és utána nem toleráns répát gyomirtunk, vagy kezelünk.

A toleráns és az érzékeny fajtát ne vessük közvetlenül egymás mellé, ha már megtettük, ne kezeljük CONVISO ONE-nal az érintkezési területet, csak hagyományos szerekkel.

Ne alkalmazzunk nagyobb dózist az előírtnál, ha a gyom (pl. CHEAL) már fejlettebb az sem pusztítja ki, csak visszaveti.

Figyeljünk nagyon a permetezés időzítésére, állítsuk be a CHEAL fejlődési fázisához, legyen a libatop 2–4 leveles. Ha elhúzódó a kelése, akkor se várjuk meg a 6 leveles kort, inkább osztottan védekezzünk, 2 és 4, 6 leveles korban.

Lehetőség szerint felmagzó répát ne hagyjunk beérni az ezzel a fajtával elvetett területen, mert ezeknek a hibrideknek az utódai a következő kultúrnövényben ALS-gátlókra különböző mértékben rezisztens kultúrgyomként fognak viselkedni.

Összefoglalás

A cukorrépa gyomirtásában áttörést jelenthet a CONVISO SMART technológia, mely egy ALS-toleráns fajtából (SMART BELAMIA KWS), és két ALS-gátló molekulát tartalmazó herbicidből (CONVISO ONE) áll.

Ennek a rendszernek a cukorrépa jelenlegi gyomirtási gyakorlatához képest számos előnye van (nincs fitotoxicitás, a kezelések száma csökken, a nehezen irtható gyomok irthatókká válnak, kisebb a hatóanyag-felhasználás, a gázolajfogyás, így a termesztés gazdaságosabbá válhat).

A rendszernek, főleg a bevezetés időszakában, nehézségei is adódhatnak, 3 éves tapasztalatunk alapján ezekre is próbáljuk felhívni a figyelmet.

A kísérleteket végezte és a cikket jegyezte:

Dr. Kimmel János 
BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft., Sopronhorpács.
További info: kws.hu