MENÜ

Hatékony küzdelem a mikotoxinok ellen, az antibiotikum-mentesség szolgálatában

Oldalszám: 76-77
Csurja Zsolt 2018.06.07.

Az idei évben is megrendezte a mikotoxinokkal kapcsolatos szakmai konferenciáját a BIOMIN Magyarország Kft. és testvércége, az osztrák Romer Labs Diagnosztikai GmbH Budaörsön. A résztvevők meghallgathatták a legújabb tudományos ismereteket a mikotoxinokról, azok hatásairól, kimutatásukról és az ellenük való védekezés leghatékonyabb módszereiről. Idén a vendégek 2 témakör közül választhattak, az általános rész után az egyik teremben a mikotoxinok állategészségügyi vonatkozásairól tartottak előadásokat, a másik teremben pedig a mikotoxinok kimutatásáról volt szó.

Egyre inkább helyettesítik a természetes megoldások az antibiotikus hozamfokozókat az állati takarmányoknál. Az 1980-as években, jóval azelőtt, mielőtt az állati takarmányozás fő szereplői befogadták volna a természetes takarmányozási alternatívákat, a BIOMIN alapítója, Erich Erber úgy gondolta, hogy a probiotikumok sikeresen és hatékonyan alkalmazhatók az állattartásban. Ezért a vállalat 1983-ban a probiotikumokkal és az ásványi anyagokkal indult el, és a természetes takarmányadalékok iránti nagy igény megmutatta, hogy az iparág már felkészült az újabb típusú állati takarmányozásra. Ma a BIOMIN piacvezető a mikotoxinok okozta kockázatok elleni küzdelemben, és számos szabadalommal rendelkezik a savanyítók, probiotikumok és növényi eredetű takarmány­adalékok terén is.

A BIOMIN akkreditált szolgáltató laborokkal, és 7 kompetenciaközponttal törekszik megfelelni annak a piaci igénynek, hogy az állattartó gazdák és vállalatok antibiotikumoktól mentes húst tudjanak előállítani. Ezt folyamatos tesztekkel és a vizsgálati módszerek fejlesztésével érik el, 120 országban 4 főhadiszálláson. A vállalatnak 2 fontos terméksora van, az egyik a mikotoxin kockázatkezelés, a másik pedig az állatok bélegészségügye, ami kiegészíti az előbbi területet, vagyis a mikotoxinok elleni küzdelmet. A cég egyik legfontosabb fejlesztési célja tehát az állatok antibiotikum-mentes hozamfokozása és felnevelése.

Az általános szekció első előadója Dr. Mézes Miklós professzor, a Szent István Egyetem Takarmányozástani tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora volt. A témája pedig a mikotoxinok detoxifikációja és/vagy akkumulációja a szervezetben és megjelenése az állati eredetű termékekben volt. A professzor azzal kezdett, hogy a detoxifikációs mechanizmus már a bélcsatornában is zajlik, ami a bélflóra mikrobióta által termelt enzimekkel valósul meg. A bélcsatornát követő fázis pedig a májban történő detoxifikáció, a xenobiotikum transzformáció.

Dr. Mézes Miklós összefoglalta azt is, hogy melyek a mikotoxinok szövetekben való akkumulációját befolyásoló tényezők:

  1. Elsőként nem az, hogy mennyi van belőlük a jól vagy rosszul végzett mintavétellel kimutatva a takarmányban, hanem a takarmánnyal felvett mikotoxin mennyisége;
  2. A takarmányrészek bélcsatornán való áthaladásának sebessége: minél lassabban halad át a bélcsatornán, annál hosszabb ideig tud felszívódni a bélben;
  3. Az áthaladási idő is meghatározza a felhalmozódást, például a ponty esetében ez 16 óra, a 3-4 hetes brojlercsirkénél 5 óra, a 35 kilós növendék sertésnél 22 óra.

Ugyanakkor hiába a hosszú, akár 22 órás teljes felszívódási idő, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszívódás után a keringésben a ZEN és a DON már 30 perc elteltével megjelenik a sertés esetében.
A mikotoxinokat pedig csak izotópos technológiával érdemes megmérni, hogy az adat pontos legyen – folytatta a professzor. További fontos szempont a mikotoxinok bélcsatornából való felszívódásának mértéke is. Ezt az alábbi táblázat foglalja össze:

baromfi – sertés

Aflatoxin - 80 – 80%                    DON - 5–20% – 50–55%
Ochratoxin - 40 – 65%                Fumonizin - 1 – 3–6%

Jelentős befolyásoló tényező még a mikotoxinok metabolizációja a szervezetben, hogy milyen az átalakulás mértéke. A transzformáció lehet pozitív és sajnos negatív is, ugyanis előfordulhat, hogy a detoxifikáció során a kiindulási anyagnál toxikusabb metabolitok keletkeznek.

Komoly kockázat még a mikotoxin konjugátumok enterohepatikus körfolyamata, vagy annak hiánya is. Ilyenkor előfordulhat, hogy a mérgező anyag az epével visszajuthat a bélcsatornába. Ráadásul a reabszorpció, vagyis a folyamatos visszaszívódás nagyon nehezen mérhető – mondta Mézes professzor.

Fontos még a kiválasztás mértéke és sebessége, ami alapesetben a vesén keresztül a vizelettel történik, persze, amikor a vese ép állapotú. Továbbá a bélsárral egészen addig, míg nem lép fel az előbb említett enterohepatikus visszaszívódás. Távozhat még a mikotoxin a tejjel aflatoxin M1 formájában is, ami állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent. Ez azért nem mindegy, mert jelentősen befolyásolja a tejtermelés mértékét.

Ines Taschl, a BIOMIN mikotoxin-kockázatért felelős területének termékmenedzsere elmondta, hogy eddig nem állapítottak meg kritikus alapszinteket a élettani mintákat illetően a DON-toxinnak való kitettség, illetve a DON-toxin maradványainak kimutatása élettani mintákban, továbbá a DON egészségre és a teljesítményre vonatkozó hatásainak elemzése során. Kiemelte, hogy jókor kell vizsgálni, figyelembe véve az állat életkorát és egészségi állapotát is. Komoly kockázat még a szinergizmus is, amikor más mikotoxin jelenlétében, együttes előfordulás esetén a negatív hatás fokozódhat. Az együttes előfordulás nem kivétel, hanem a normális eset. Ines Taschl összefoglalásként elmondta, hogy mikotoxinok világszerte veszélyt jelentenek, amelyek földrajzi, szezonális és éves változatossággal fordulnak elő az eltérő klimatikus és csapadék körülmények miatt.

Dr. Jakab Gábor, a Biomin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója előadásában elmondta: mivel nehéz reprezentatív mintavételezést kivitelezni, nagyon oda kell figyelni arra, mikor, hol és hogyan veszünk mintát. Továbbá fontos, hogy a kimutatási határérték alatti toxinszintek is eredményezhetnek mikotoxikózist a gyakori szinergista, egymást felerősítő hatás miatt. Ha például két fuzárium faj megtalálható egy gabonán, azok átlagosan 11-12-féle különböző toxint termelnek, ebből pedig már szinte biztosan lesz szinergista vagy additív hatás. Érdekes még a maszkos mikotoxinok kérdése, amit a BIOMIN-on kívül sajnos kevesen vizsgálnak, pedig nagy gondokat okoznak. Ezeket a gombák, a növények is képzik, de a takarmánygyártás alatt is létrejöhetnek.

76-biomin-20180425-800

 

Dr. Jakab Gábort arról kérdeztük, mik azok az irányok, amire a BIOMIN koncentrál, és mire lehet idén számítani a mikotoxinokkal kapcsolatban?

Mi voltunk az elsők, akik elkezdtünk a toxinkötésekkel foglalkozni, aztán gyorsan rájöttünk, hogy az Európában honos toxinokra nem hat a kötési stratégia, ezért továbbfejlesztettük a termékeinket. A toxinok enzimatikus elbontását találtuk a leghatékonyabbnak. A mi indítványunkra hozták létre az Európai Unió takarmánykódexében a „Mikotoxinok káros hatásainak közömbösítésére alkalmas takarmány adalékanyagok” csoportját. Ebbe a kategóriába a mai napig mindössze 3 adalék tartozik, és mindhárom a BIOMIN terméke. Ez is bizonyítja, hogy a termékeinket előremutatóan fejlesztjük, és egy uniós sztenderdet állítottunk fel.

2013-2014-ben, a nagyon magas toxinszintek mérésekor sokat foglalkoztak azzal a gazdálkodók, hogy ezeket valahogy megszüntessék vagy kezeljék. Azonban ez annyira felvitte a gazdák ingerküszöbét, hogy ha ma egy közepes toxinszintet mérnek a takarmányokban, már nagyon fel sem izgatja őket, holott sok kárt okozhatnak most is. Ha a toxinok nem is fejtik ki a tipikus tüneteket, akkor is rengeteg pénzt veszíthetnek az állattartók, ugyanis ilyen esetekben kicsit rosszabb a gyarapodás, a szaporodásbiológia, alacsonyabb a takarmányfelvétel valamint rosszabb a takarmányértékesítés – ezek pedig összeadódva akkora gondot okoznak, amekkorán nagyon sok pénzt lehet bukni. Érdemes ezért a viszonylag nyugodtabb időszakokban is figyelni a toxinokat, azok kölcsönhatásait, és az immunrendszerre és bélrendszerre való hatásukat. Ezek ugyanis befolyásolják a bélegészségügyet, ami nagy hatással van az állat egészségi állapotára.

Melyik toxin lesz idén a leggyakoribb?

Általában csapadékos idő esetén a fuzárium toxinok kerülnek előtérbe, mint a fumonizin, a DON, a ZEN és a T2. Amikor pedig trópusi nyarunk van, az aflatoxinok törnek elő. Idén ugyan alacsonyabbak voltak eddig a toxinszintek, de az aratásokig mindkét eset előfordulhat. Bárhogy is legyen, mi mindenre fel vagyunk készülve.

Csurja Zsolt

76-biomin-mycofix