MENÜ

Az orosz mezőgazdaság, a kimeríthetetlen növekedési lehetőségek tárháza

Oldalszám: 73-74
Julia Savotikova 2018.05.08.

Furcsa kimondani, de az Európai Unió 2014-es korlátozó intézkedései az orosz mezőgazdaságra kimondottan pozitívan hatottak, annak látványos fejlődését eredményezve.  Az embargó miatt az önellátás fejlesztésére hatalmas beruházások indultak meg, ami a mezőgazdaság intenzifikációját, hatékonyságának javulását indította el Oroszországban. 

73-Április orosz cikkhez-k

 

A 2016-os év végén az élelmiszerellátás és a mezőgazdasági termékek exportja 4,9%-kal nőtt, s mindösszesen 17,1 milliárd dollárt tett ki, azaz a mezőgazdasági termékek exportja meghaladta például a 15,3 milliárd dolláros fegyverexportot.

A 2017-es mezőgazdasági export pedig elérte a 20 milliárd dollárt, ami 20 éves időperiódust nézve több, mint 18-szoros növekedést jelent a kiinduló évhez képest. 2016-ban Oroszország volt az első a búzaexportot tekintve a világon, 24–25 millió tonna kivitellel az USA és Kanada mögött. Így az utóbbi 15 évben az orosz részesedés a világon megtermelt búzát tekintve megnégyszereződött 4%-ról 16%-ra.

A sertés- és csirkehús esetében az importot sikerült teljes egészében kiváltani a hazai termeléssel, a cukoripar is fellendült a kiváló cukorrépatermés miatt. Az intenzív zöldségtermesztés volumene pedig 2016-ban 30 százalékkal múlta felül az előző évit.

Oroszország a világ legnagyobb országa. Különféle éghajlati övezeteket foglal magában, a szubtrópusi klímától (Szocsi és Krím) az északi sarkvidéki sivatagokig. A 2000-es évektől kezdve az orosz mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik kiemelt fontosságú ágazatának számít. A mítoszok ellenére a mezőgazdaság Oroszországban tényleg gazdaságilag nyereséges, emellett teljes mértékben biztosítja az élelmiszerellátás biztonságát és aktívan hozzájárul az exporthoz. Az oroszországi déli régiókban a talajklimatikus viszonyok nagyon kedvezőek a gazdálkodáshoz: Szocsiban teát termesztenek, szőlőt elsősorban a Krím félszigeten, illetve az Észak-Kaukázusban és Altay-ban. A gabonatermelés jövedelmezősége a Kuban régióban a legmagasabb. 2016-ban Oroszország az első helyet foglalja el a világon a búzaexportot tekintve, amely 24–25 millió tonnát tett ki a 2015. július 1.–2016. június 30-ig terjedő időszakban. A 2017-es évet a rekordmagas gabonatermés jellemezte, több mint 130 millió tonna gabonát takarítottak be az országban.

Az oroszországi mezőgazdaság dinamikusan növekszik tehát, amihez az előszóban említett embargó miatt meghirdetett mezőgazdasági támogatásokkal megtűzdelt agrárstratégia, valamint a leértékelődő rubel (exportorientáltság) és az alacsony olajárak is hozzájárulnak. 2016 végére a mezőgazdaság a termelés növekedését tekintve vezető szektor lett, és a mezőgazdasági termékek termelése 3,5%-kal bővült.

Fontos tényező az éghajlati zónák széles skálája

Bár Dél-Oroszország nagy részére a hideg tél és a forró nyár, azaz a kontinentális éghajlat jellemző, az egyre innovatív növénytermesztési technológiák és az intenzív hibridek és fajták használata lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára a magas hozamok elérését. A világ legtermékenyebb fekete talajának java része Oroszország dél-európai részén és Szibériában található. Azokban a régiókban, ahol a talaj kevésbé termékeny, és az éghajlat nem annyira barátságos, ott az állattenyésztés fejlődött inkább. Gyakorlatilag minden terület használható szarvasmarha-legeltetésre vagy takarmánynövény-termesztésre.

Oroszország a különböző célú mezőgazdasági területeket figyelembe véve a legnagyobb ország egyike, ami nem meglepő, hiszen a világ legnagyobb országáról van szó. A népsűrűség alacsony, s a mezőgazdasági terület minőségét kompenzálja a termőterületek mennyisége. Emellett természetesen vannak kihasználatlan mezőgazdasági területek, melyek fő részét erdők fedik le. A faexport, a fafeldolgozás, a cellulóz, papír- és kartonipar jelentős helyet foglal el az orosz gazdaságban.

Napjainkban egyre hatékonyabb termelőgazdaságok jönnek létre és fejlődnek nemcsak a déli, hanem az északi régiókban is. Utóbbiban a hosszú, hűvös tenyészidőszak miatt kevésbé melegigényes kultúrák termelése folyik, mint például a rozsé, az árpáé, a zabé, a burgonyáé, valamint a lené. Az állati és baromfihús-ágazat a legmodernebb technológiára alapozott, ami lehetővé teszi a tej- és hústermelés éghajlati hatásokból eredő ingadozásainak jelentős mérséklését ebben a régióban.

Növénytermesztési eredmények

A globálisan művelt összes földterület 10%-a Oroszországban található. A földművelés túlnyomó többsége (több mint 80%-a)
a Közép-Volga régióban, Észak-Kaukázusban, Uralban és Nyugat-Szibériában lelhető fel. Világszinten Oroszország élen jár a rozs-, a zab-, az árpa-, a cukorrépa-, a napraforgó- és a hajdinatermelés terén.

A gabona mellett az orosz gazdák más növényeket is sikeresen termesztenek. Jelenleg a burgonya termesztése bővül leginkább, melynek megtermelt mennyisége 2016-ban 33,6 millió tonna volt, 15,9%-kal magasabb az elmúlt 5 évi átlag termésmennyiségénél. Oroszország a harmadik ország, Kína és India után a megtermelt mennyiség alapján, annak ellenére, hogy a hazai burgonyafogyasztás az elmúlt 10 évben csökkent, ugyanis a magasabb kereseti viszonyok lehetővé tették az emberek számára, hogy egyre inkább drágább élelmiszert vásároljanak.

Az egyik legeredményesebb növénytermesztési ágazat a cukorrépa-termesztés. 2011-ben Oroszország 46,2 millió tonna cukorrépát takarított be. 2015-ben 37,6 millió tonna répatermést sikerült elérni, ami elegendő 5 millió tonna cukorrépacukor előállításához. 2013-ra az orosz cukorrépa-gazdálkodás a cukorfogyasztás 75–80%-át fedte le, a maradékot az orosz glükóz-fruktóz sziruptermelés és -import fedezte. 2016-ban Oroszország lett a világ vezető országa a cukorrépa-termelésben, őt követte az USA, Németország és Franciaország. Ebben az évben rekordmennyiségű cukrot állítottak elő – 1 millió tonnával többet – mint amennyi a belső fogyasztáshoz szükséges volt, és ez először adott lehetőséget exportra. 2017-ben a cukortermelés 6,6 millió tonna volt, s ez abszolút rekord az ország történelmében. A cukor exportja ötszörösére nőtt, és 500 ezer tonnát tett ki 200 millió dolláros értékkel.

Búza- és kukoricatermelés

A búza főszerepet játszik a növényter­mesztésben, és az ország gazdaságilag legértékesebb terménye. Jelenleg Oroszország az első három meghatározó búzabeszállítója közt van a világon. Az oroszországi fajták legnagyobb része az orosz nemesítésből származik, biztosítva a fajták megfelelő klimatikus adaptációját. Őszi, illetve tavaszi búzát egyaránt vetnek, az őszi, magasabb hozamú igényesebb és melegigényes fajtákat többnyire Oroszország nyugati részén termesztik. A magasabb hozamokat az őszi búzákkal érik el természetesen. A XX. század közepéig a búzamezők leginkább a fekete, csernozjom talajokon voltak megtalálhatóak. Az orosz nemesítés fejlődésével, sikerességével és az új, csúcstermésű és területspecifikus fajták elterjedésével a növény élőhelye sokkal szélesebb lett, s a mezőgazdasági termelők még azokban a régiókban is nyereségesen tudják termeszteni a növényt, ahol a búza soha nem mutatott magas hozamot.

Statisztikai adatok szerint az orosz kukorica termőterület 2016-ban majdnem elérte a 3 millió hektárt (2,887 millió ha), bekerülve ezzel az első húsz legnagyobb vetésterületű ország közé. Az elmúlt években Oroszországban 2009-hez képest a kukorica vetésterülete megduplázódott. Az oroszországi kukoricatermesztés fő régiója a krasznodari régió. A második és a harmadik legfontosabb pedig Voronyezs és Rosztov. Ez a három régió adja az ország kukoricatermésének majd kétharmadát.

73-Április orosz cikkhez-800

Napraforgó és szója

A napraforgó-termelés a sztyeppéken és az erdei sztyeppzónákon folyik. A napraforgó az ország fő olajos növénye, elsősorban növényolaj előállítására, másodsorban étkezési célra termelik. 2016-ban Oroszországban mind a vetésterület, mind a hozamok nőttek. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években a napraforgó-feldolgozásra szánt termékek iránti kereslet növekedése miatt növekvő tendencia figyelhető meg a napraforgó-termelésben. A Földművelésügyi Minisztérium és a Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal szerint a termőterület 2016-ban 7,5 millió hektár volt, s ez 7%-kal magasabb, mint
2015-ben. Összevetésül 2006-ban a terület nagysága 6,154 millió ha, 2001 évben csupán 3,827 millió ha volt.

A szójabab termelése Oroszországban rendkívül gyorsan növekszik. Csak az elmúlt 5 évben a termés nagysága több mint 20%-kal bővült, melynek oka a belső fogyasztás és a feldolgozó kapacitás növekedése. 2017-ben az orosz mezőgazdasági termelők rekordtermést takarítottak be szójababból.

A szójababtermelés főbb régiói Oroszország távol-keleti, szibériai és európai részén egyaránt megtalálhatók. A terméshozam emelkedése (15–20%-kal magasabb értékek az előző évhez képest) elsősorban a távol-keleti régióban volt számottevő 2017-ben (10–12 q/ha), míg a szibériai terméshozam az elmúlt évek szintjén alakult átlagosan (7–16 q/ha), ami 2016-os termésszintnek felel meg.

Orosz élelmiszeripari különlegességek

Oroszország egyes vidékeinek egyedi ökológiai feltételei lehetővé teszik bizonyos kurrens mezőgazdasági termékek magas színvonalú, kizárólagos mezőgazdasági termelését, például a méhészet területén, vagy a vadon termő növények betakarításában is: vad és hegyi bogyók, gyógynövények és gombák. Oroszország a világ egyik meghatározó állama a világ ribizli- és a málnatermesztésének, valamint a méztermelésnek. Világszerte híres kaviárgyártó és exportőr. A folyók, tavak és tengerek, különösen a távol-keleti régióban meglévők biztosítják a halgazdálkodás magas színvonalát, olyan presztízstermékekkel például, mint a sarki pisztráng, melyre Nyugat-Európában rendkívüli a kereslet. Egyfajta orosz speciális termék a vadhús is. A szarvasgazdálkodás hagyományos mezőgazdasági tevékenység az északi régióban. Az elmúlt években ennek a régiónak a kormánya deklarálta a hústermelés és -ellátás folyamatosságát a belső és külföldi piacokra egyaránt.

Az orosz finomságok többek között tengeri eredetűek, mint például a balti tengeri sün, murmanszki kagyló, fekete-tengeri osztriga, szentpétervári lazac, fekete-tengeri szardella, arhangelszki sügér. Másrészt gyógynövénytermékek, melyek nyírfából, páfrányból, káposztalevélből, almafenyőből készülnek. A gombák is ismertek és keresettek, mint például az orosz fekete szarvasgomba, valamint a különféle egzotikus húsok és tejtermékek, így a jakutszki lóhús, daghesti-i bivalyhús, tuvai jakhús, jak- és szarvastejek.

Oroszország nagyban erősítette élelmiszeripari önellátását. A mezőgazdaság intenzifikációját a termelés nyereségessége mellett az is segíti, hogy Oroszország különféle támogatásokkal ösztönzi a gazdákat a termelés bővítésére és a beruházásokra. Minden adott a terjeszkedésre, s a mezőgazdasági művelésbe bevont területek aránya nő. A kiváló minőségű, termékeny csernozjom talaj adott, jelenleg alacsony az üzemanyagok és műtrágyák ára, így közép-hosszú távon az orosz agrárium még jövedelmezőbbé és meghatározóbbá válhat a világon.

Julia Savotikova
Fenntarthatóságért felelős üzleti vezető, Oroszország
julia.savotikova@syngenta.com
Fordította: Bíró János
janos.biro@syngenta.com
Növényvédelmi vezető, kukorica és egyéb szántóföldi növények, Kelet-Európa