Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Az afrikai sertéspestis Európában a vaddisznó és a házisertés vírusos fertőző betegsége. Kórokozója az Asfarviridae család Asfivirus nemzetségébe tartozó, külső környezeti hatásoknak ellenálló vírus. A betegség nagy gazdasági kárt okoz, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni. A betegség nem gyógyítható, a megbetegedett sertések elpusztulnak, sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina nem áll a sertéstartók rendelkezésére.
Az afrikai sertéspestis humán vonalon nem okoz megbetegedést, így közegészségügyi jelentősége nincs. Azonban az emberi tényező jelentős szerepet játszhat a betegség terjesztésében (pl. fertőzött vaddisznókból, házisertésekből készült, nem hőkezelt élelmiszerek, élelmiszerhulladékok, állat- és takarmányszállító járművek, megnövekedett tranzitforgalom stb.). A vírus a sertéshúsokban, húskészítményekben rendkívül hosszú ideig, a fagyasztott húsokban akár évekig is megőrzi fertőzőképességét. A betegség főbb tünetei: bágyadtság, étvágytalanság, bizonytalan mozgás, elesettség, magas láz, bőrvérzések, a bőr elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, véres hasmenés, vetélés. A lappangási idő 3–15 nap.
A fertőzés kialakulása a fertőzött állatokkal való érintkezéshez és a ragályfogó tárgyakhoz köthető.
A közvetlen terjedés elsődleges veszélyforrásai:
A megbetegedett egyedek (vaddisznó is) testváladékaikkal (pl. vizelettel, bélsárral, nyállal, ondóval, orr-, hüvelyváladékkal) terjesztik a kórokozót.
A közvetett terjedés veszélyforrásai:
Ragályfogó tárgyakon keresztül (pl. kézi eszközökkel, szennyezett ruházattal, lábbelivel, takarmányszállító- és egyéb járművekkel stb.) közvetetten is lehetséges a fertőzés átvitele.
A megelőzés részeként a szabadon élő vaddisznók (mint az egyik legfőbb veszélyforrás) és a haszonállatként tartott sertésállományok közötti kapcsolat teljes megszüntetése feltétlenül szükséges. Azok az állattartók, akik vadászati és vadgazdálkodási tevékenység során élő vagy elhullott vaddisznóval bármiféle kapcsolatba kerülnek, fokozottan figyeljenek a járványvédelmi előírások (ruhacsere, kéz-, lábbeli fertőtlenítés stb.) és a karanténidő betartására. Ugyanakkor a fertőzött állományokról történő átfertőzést (pl. szennyezett ruházattal, eszközökkel stb.) is meg kell gátolni.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az istállók tisztítására és fertőtlenítésére! Szerves szennyeződések eltávolítására lúgos-, szervetlen szennyeződések esetén pedig savas tisztítószereket kell használni.
A tisztított, kiszárított istállókat kizárólag engedéllyel rendelkező, az afrikai sertéspestis ellen igazolt hatékonyságú, széles hatásspektrumú, felhasználó- és környezetbarát fertőtlenítőszerrel kell kifertőtleníteni!
A járvány terjedésének megelőzése nem ér véget a telephely határain túl sem. Az afrikai sertéspestis fertőzés a szállító járművekkel is terjedhet, ezért a járművek alapos tisztítása és fertőtlenítése elengedhetetlen.