1,7% volt a költségvetés hiánya 2016-ban

609,7 milliárd forint volt a költségvetés az ESA módszertan szerint számított hiánya 2016-ban, ami a GDP-arányában 1,7%-os deficitnek felel meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy az év első három negyedévében a költségvetés még 243 milliárd forintos többletet mutatott, ami érdemben magasabb az előző év azonos időszaki adatánál. Így a valamivel több mint 600 milliárdos hiányt a negyedik negyedév egyszeri kiadásai okozták (a negyedik negyedévben 852 milliárd forint volt a hiány). Ezen kiadások egyértelműen a folyó és tőketranszferekre koncentrálódtak.

Az államháztartás ESA egyenlege és a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege (4 negyedéves gördülő értékek, a GDP arányában)

2017-ben jó eséllyel továbbra is kedvező alapfolyamatok támogatják majd a büdzsét. Bár a központi kormányzat pénzforgalmi hiánya az év első negyedévében (+ 198 milliárd forint) valamelyest emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a minisztérium tájékoztatása szerint ez csak két átmeneti tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt emelkedett az EU-források előfinanszírozása a magánszektor részére, másrészt lecsökkent az áfa-visszatérítések határideje. Ha ezt a két elemet (ami nem érinti az ESA számokat), valamint az állami földértékesítésekből és a növekedési adóhitelből beérkezett egyszeri bevételeket nem vesszük figyelembe, akkor 63 milliárd forintos többlet alakult volna ki 2017 első három hónapjában, szemben az előző év azonos időszakának 140 milliárd forintos hiányával.

A kedvező alapfolyamatokat több tényező is támogatja:

• Az egyre feszesebb munkapiacnak köszönhetően nő a társadalombiztosítás bevétele. A személyi jövedelemadó bevételek is emelkedtek tavaly, annak ellenére, hogy egy százalékponttal csökkent az szja-kulcs. A bérek növekedésének üteme idén januárban 10% volt éves bázison, ami továbbra is támogatja a munkát terhelő adókból származó bevétel gyors ütemű emelkedését.
• A dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás 2016-ban növelte a fogyasztáshoz kötődő adóbevételeket, ami 2017-ben is folytatódhat. Emellett az EU-források lehívásának újraindulása növeli majd az állami beruházásokat, így az áfa és egyéb termelési adók érdemben emelkedhetnek.
• A társaságiadó-bevételeket növelte a vállalatok profitabilitásának javulása és a növekedési adóhitelből származó egyszeri bevétel. Előretekintve az egyszeri adóemelés kifutása és a társaságiadó-csökkentés a GDP 1%-ával csökkentheti a bevételeket 2018-ban.
• Számos jel utal a kiadási oldal szigorú kontrolljára. Az állam dologi kiadásai 2,1%-kal estek 2016-ban. Az illetményalap, ami a bérszámítás alapja a közszférában, 2017-ben is változatlan marad. A háztartásoknak nyújtott költségvetési transzferek 1,7%-kal emelkedtek 2016-ban a nyugdíjindexálásnak köszönhetően. Ám a nyugdíjminimum összege, ami számos szociális juttatás számításának alapja, 2008 óta nem változott.
• A csökkenő finanszírozási költségek és a folyamatosan csökkenő államadósság mérsékli a kamatkiadásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB előrejelzései is további csökkenést vetítenek előre.
• Az állami beruházások élesen visszaestek 2016-ban az előző költségvetési ciklusból lehívható EU-támogatások kifutása miatt. A kormányzati kommunikáció szerint az EU társfinanszírozásával megvalósuló beruházások erőteljes gyorsulására számíthatunk, így nőhetnek az állami beruházások és csökkenhetnek a költségvetés ilyen irányú kiadásai.

 Az államháztartás kiadásainak szerkezete (4 negyedéves gördülő értékek, a GDP arányában)

Az egyensúlyi költségvetés megvalósítható ugyan, de politikailag nem feltétlenül optimális. Az egyensúlyi költségvetés melletti fő érv, hogy a gazdasági ciklus fellendülő szakaszban van, a kamatok pedig szokatlanul alacsonyak: e környezetet célszerű kihasználni a továbbra is magas, a GDP 74,1%-át kitevő államadósság csökkentésére. Azonban a makrogazdasági egyensúly nem kizárólagos célja a gazdaságpolitikának, egyéb célok elérése érdekében indokolt lehet némi hiány. Ráadásul 2018-ban választások lesznek, ami az állami kiadások felfuttatására vagy adócsökkentésre sarkallhatja a kormányt. A jelenlegi 2,4%-os GDP-arányos hiánycél mellett erre bőven van mozgástér.

Amennyiben a kormány kihasználja a költségvetés által nyújtott mozgásteret, az 4% közelébe gyorsíthatja a GDP növekedési ütemét. Ha egyetlen, emblematikus intézkedést kívánnak megvalósítani, akár a hosszú ideje emlegetett egyszámjegyű szja is elérhetőnek tűnik. Ha azonban a kormány tartja magát a korábbi évek stratégiájához, akkor több kisebb-nagyobb intézkedés együttesére számíthatunk, melybe beletartozhat az állami beruházások felpörgetése, célzott áfa csökkentések, a közalkalmazotti bérek és a szociális juttatások szelektív emelése.

Tavaly a kormány későn realizálta a költségvetés nyújtotta mozgásteret, így csak olyan gyors, egyszeri kiadásokra jutott idő, melyek gazdaságélénkítő hatása kétséges. Ezúttal azonban korábban felismerhető a mozgástér, ami jobb tervezést, így nagyobb hosszú távú gazdasági előnyökkel járó intézkedéseket eredményezhet.

Pellényi Gábor
OTP Bank Elemzési Központ