Változások a zöldítés szabályaiban

Több fogalmi változás, pontosítás is történt. Lehetőség van ugyanis arra, hogy a zöldítésben állandó kultúrának tekintsünk olyan növényeket is, amelyek pl. ingatlan-nyilvántartási szempontból szántóterületen helyezkednek el. Itthon elsősorban a spárga és egyes energianád fajok esetében merült fel ez az igény.

Állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a vetésforgón kívül termesztett növénykultúra, amely öt vagy öt évnél több ideig foglalja el a földterületet, és ismétlődően termést hoz, ideértve a faiskolát, a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt, a fás szárú egyéb ültetvényeket, a spárgát, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajokat, az olasznád, szilfium és keleti kecskeruta fajokat mint lágy szárú energianövényeket, valamint a levendula, orvosi zsálya, kerti ruta, mezei cickafark, fehér üröm, kasvirág, évelő édeskömény, kerti kakukkfű, lósóska, szurokfű lágy szárú fajokat.

Nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület: a 2. mellékletben felsorolt vagy a 21. § (2) bekezdésében meghatározott bármely nitrogénmegkötő növénnyel vagy azok keverékével vagy a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény és nem nitrogénmegkötő növény keverékével hasznosított földterület, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszám aránya meghaladja az 50%-ot.

Ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév október 1-jéig – a 3. mellékletben felsorolt vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból – vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának vagy téli takarónövénynek használnak, és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak.

A jogalkotó némileg újraszabta a gyomosodás különböző fokozatait is, ami nem kifejezetten a zöldítésre nézve, hanem általában a terület közvetlen támogatására való jogosultsága miatt kardinális kérdés. A legsúlyosabb gyomosodottsági kategóriában a támogatási jogosultság adott évre akár el is veszhet. Mindez nem új elemként került be a közvetlen támogatások jogrendjébe; korábban e szempontot az ún. HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) előírások keretében ellenőrizte a kifizető ügynökség.

Nitrogénmegkötő növények

Európa számos országában – így Magyarországon is – visszatérő igényként jelentkezett, hogy hagyományos támasztónövényeikkel együtt vetett N-megkötő növényállományok is elszámolhatóak legyenek ökológiai jelentőségű területként. Az Európai Bizottság meghallotta és megértette ezt az igényt. Ezért 2017-től a nitrogénmegkötő növények akkor is elfogadottnak minősülnek, ha a jogszabály 2. mellékletében felsorolt növények vagy azok nem nitrogénmegkötő növény keverékével a nitrogénmegkötő növény csíraszám aránya meghaladja az 50%-ot.

A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel, vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

1. a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával, vagy
2. b) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyet a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

[Fontos, hogy a termeléshez kötött támogatásnál továbbra is elsősorban számlával kell igazolni a beszerzést (melyen szerepeljen a faj, fajta, fémzárszám, vetőmag mennyisége). Vagy ha ezen adatok a számlán hiányosak, akkor a 9/2015 FM rendelet 14. § 5 a) bekezdésében felsorolt dokumentumok csatolása szükséges.]

A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó és lóbab esetében május 1-jétől május
31-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart.

Ökológiai jellegű másodvetés

Mind uniós, mind nemzeti szinten megérett a gondolat, hogy az első két évben alkalmazottnál átláthatóbb és gyakorlatiasabb bejelentési és fenntartási rendje legyen eme növényállományoknak.
Az ökológiai jelentőségű másodvetés esetén ezért a jogalkotó eltörölte a július 1-jei időkorlátot, így a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév október 1-jéig vetett keverék is elfogadható. Tehát most már akár júniusban is vethető zöldtrágyanövények keveréke.

Új – és egyben az első két évben is jogkövető, jóhiszemű termelők gyakorlatát megerősítő – szabály, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetésnek a vetéstől számított legalább hatvan napig jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.

Ezzel párhuzamosan új növények kerültek be az ökológiai másodvetésként vethető növényfajok közé:

• Sziki kender (Crotalaria juncea L.);
• Négermag (Guizotia abyssinica);
• Abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata);
• Fekete zab (Avena strigosa);
• Pannonbükköny (Vicia pannonica);
• Len (Linum usitatissimum);
• Takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).

Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását:

• a) a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN17, GN18 és GN19 betétlapjaival,
• b) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával, vagy
• c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a vetőmagok felhasználását igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyet a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhet.

Fontos, hogy az egységes kérelemben a másodvetés bejelentése során a másodvetéssel érintett terület nagyságának, a másodvetett növény megnevezésének, valamint a másodvetés tervezett vetési időpontjának bejelentése mellett a másodvetés fizikai elhelyezkedését is jelölni kell az egységes kérelem benyújtására előírt határidőn belül.

Javasolt a kérelemben több területet bejelenteni ökológiai jelentőségű másodvetésre, hogy a későbbiekben majd legyen lehetőség az időjárásnak és a vetésforgónak megfelelő táblán megvalósítani a zöldtrágyázást!

Az egységes kérelemben bejelentett táblákon megvalósított másodvetés, ökológiai jelentőségű másodvetés és zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetés tényleges vetését és esetleges betakarítását vagy beforgatását – a vetést, a betakarítást vagy beforgatást követő tizenöt napon belül – külön be kell jelenteni a Kincstárhoz az elektronikus űrlapkitöltő felületen. Egy másodvetésre vonatkozó tényleges vetési és betakarítási, beforgatási időpontokat külön-külön kell bejelenteni!

A 13/2017 (III. 17.) FM rendelet keretében megjelent módosításokat az FM, a NAK és az új kifizetőügynökség, a Magyar Államkincstár által közösen gondozott Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv frissítésével is igyekeznek „közelebb vinni” a gazdálkodókhoz.

Ha napi feladatainkból egy pillanatra felfigyelünk arra, hogy az uniós agrárpolitika eszközei (és benne a közvetlen támogatások) milyen lehetséges forgatókönyvek mentén élhetnek tovább 2020 után, meg kell állapítanunk, hogy a zöldítés lényegét adó környezeti-ökológiai törekvések erősödésével kell számolni. Innen nézve kifejezetten biztató és egyúttal törvényszerű is, hogy mind a közösségi, mind a nemzeti jogalkotás érdemi lépéseket tesz a zöldítés életszerűségéért.

Madarász István, FM

Bányai Tibor, Lajtamag Kft.