Aktualitások az egységes kérelemről

2017. március 16-án jelent meg a Földművelésügyi Miniszter rendelete az egyes közvetlen támogatásokat és az ahhoz kapcsolódó egyéb támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról. A 12 önálló rendeletet módosító jogszabály csak azért érdekes, mert a megjelent javítások és kiegészítések révén véglegessé váltak a közvetlen támogatások idei kérelmezési feltételei. 2017-ben sem fog a Földművelésügyi Minisztérium (FM) új támogatási jogszabályokat kiadni, a korábbi években alkalmazott jogcímek korrekciója elegendő a szabályozási alapok biztosításához. Ezek a jogszabályok már korábban is azzal a céllal készültek, hogy hosszabb távon is kiszámítható, tervezhető jogi környezetet teremtsenek a termelők és az ágazat többi szereplője számára, ezzel segítve a gazdálkodás tervezhetőségét és működtethetőségét.
A jogszabályi rengetegből három meghatározó jogszabály esetében megvalósult változásra érdemes kitérni. Ezek az egységes kérelemre, a termeléshez kötött támogatásokra, valamint a zöldítés rendelkezéseire vonatkoznak.

 

A 2017. évi egységes kérelem (EK) keretében 41 db jogcímre, intézkedésre lehet kérelmet benyújtani vagy adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Az EK idei évi beadásának a főbb technikai és eljárási alapjait a 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet tartalmazza. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló rendelet a korábbi korrekciókhoz képest a márciusi felülvizsgálat során érdemben nem változott. A jogszabály továbbra is kitér az egységes kérelem tartalmára, benyújtásának, illetve késedelmes benyújtásának szabályaira. Ezen túl meghatározza az adatváltozás vagy adatbejelentés eljárásrendjét, a felmerülő módosításokra vonatkozó szabályokat, illetve az előzetes, a helyszíni, valamint az adminisztratív ellenőrzés során megjelenő eljárásokat is. A rendelet végén az elektronikus kapcsolattartásra és a fizetésre utaló részek találhatóak meg.

 

A módosítás több fontos technikai részletet is eredményezett:

• Az EK rendelet előírásait az Európai Mezőgazdasági Vidék-fejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 10/2017. (III. 17.) MvM rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapítására irányuló eljárásokban az EK rendelet szabályait kizárólag az MvM rendeletben meghatározott tárgykörökben kell alkalmazni. Ennek révén a vidékfejlesztési támogatások igénylése során az EK rendeletben meghatározott eljárási kérdésektől eltérő gyakorlatot is lehet alkalmazni.
• A bejelentett tábla grafikus azonosításkor a tábla manuálisan megadott grafikus területének nagysága és az adott tábla numerikusan megadott területértéke legfeljebb 3,33% arányban vagy 0,25 hektár nagyságban térhet el. Ugyanakkor, ha a grafikus adatok shape, illetve EOV-koordináta segítségével kerülnek megadásra, akkor a grafikus terület nagysága és az adott tábla numerikusan megadott területértéke nem térhet el egymástól.
• Változik az egységes kérelem beadási határideje is. Az ügyfelek az egységes kérelmüket május 15-éig elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül tudják benyújtani a Magyar Államkincstár honlapján keresztül elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen.
• A kérelmek május 15-e után késedelmesen még június 9-éig benyújthatóak. Ezen idő alatt – a korábban is alkalmazott eljárás szerint – a késedelmesen benyújtott egységes kérelem esetében a Kincstár a támogatási összeget az igényelt támogatás vonatkozásában munkanaponként egy százalékkal csökkenti.
• A május 15-éig benyújtott egységes kérelemben a mezőgazdasági parcellák május 31-éig jogkövetkezmény nélkül módosíthatóak, május 31. és június 9-e között az érintett mezőgazdasági parcella tényleges hasznosítására vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentése mellett módosítható.
• Változik a tavalyi évben bevezetett előzetes ellenőrzés is.
  A Kincstár adminisztratív vizsgálata révén szankciók megállapítása nélkül szűrhető ki, ha egy termelő tévesen jelentett be egy területet, vagy nem csatolta kérelméhez az elvárt melléklete(ke)t. A módosítás révén már az állategyedek ellenőrzésére is sor kerül a bejelentett táblák, ökológiai jelentőségű területek vizsgálatán túl. A területalapú vizsgálatok a túligénylés megállapítására, illetve az ügyfelek általi berajzolásoknál az átfedések megszüntetését célozzák. A tavalyi évi gyakorlat alapján az egységes kérelemben igényelt támogatások tekintetében a külön rendeletekben előírt kötelező mellékletek csatolásának tényét is ellenőrzi a Kincstár. A vizsgálatok továbbra sem terjednek ki a mellékletek tartalmi ellenőrzésére. A termelők a javításaikat – a tavalyi eljárásrend szerint – a normál kérelembeadási időszak után 35 napon belül tehetik meg.

 

Az EK beadó felületén több változásra is érdemes felkészülni:

Hasznosítási kódlista – keverékek: A korábbiakhoz képest változik a hasznosítási kódlista és a vetőmagkeverékek bejelentése. 2017-ben a hasznosítási kód listában már nem szerepelnek az egyes magkeverékek. Amennyiben az ügyfél két vagy több vetőmag keverékét veti el egy adott egységes kérelemben bejelentett tábláján, akkor a „keverék” hasznosítási kódot kell majd választania, mely alatt meg kell adnia, hogy milyen kultúrákból áll az adott táblán elvetett keverék.
Az így benyújtott keverék nem összetévesztendő a külön sorban történő vetéssel, melynek továbbra is VHA01 a hasznosítási kódja. A változás elősegíti azt, hogy a keverékek összetételét tekintve pontosabb képet kapjon a Kincstár, ami megkönnyíti az ellenőrzéseket, és a zöldítés jogcímben a diverzifikációs kultúrák egyszerűbb meghatározását.

 

Előírt területnagyság el nem éréséről szóló tájékoztatás:
A terület­alapú támogatások esetén, ahol jogszabályi szinten meghatározott a minimum támogatott táblanagyság (általában 0,25 ha), illetve a minimum támogatott összes terület (általában 1 hektár) nagyságának fogalma, ott annak el nem érése esetén a kérelembeadó felületen erről tájékoztatás fog megjelenni, amely alapján az ügyfelek módosíthatják az adatbevitelüket.

 

Átfedések jelölése: A beadó felületen már nem statikusan, hanem dinamikusan, állandó jelleggel meg fognak jelenni a szomszédos táblák jogszabály adta tolerancián felüli átfedései. Ezzel vélhetően az ügyfelek sokkal pontosabb igényléseket tudnak majd leadni.

 

Mivel a Kincstár az előzetes ellenőrzést már az állatoknál is lefolytatja az alapvető jogosultsági problémákra történő figyelemfelhívás során, az ENAR rendelkezésre álló adataival is ellenőrizni fogják az ügyfelek által beadott igényléseket. Így az érintett termelők esetében javasolt, hogy az esetleges állatállományban történt változások minél hamarabb, amennyiben ez lehetséges, még az EK indulása előtt bejelentésre kerüljenek.

 

Egyúttal érdemes áttekinteni azokat a típushibákat is, amelyek az előző évi kérelmezés keretében felmerültek.

 

Általában a területalapú támogatások esetén:

• Az igénylő nem jogszerű földhasználója az adott területnek.
• Pontatlan az igénylés: az ügyfél nagyobb területet igényelt a valóságban művelt területnél.
• Nem a megfelelő fizikai helyre nyújtották be a támogatást (nem a valódi művelésnek megfelelő helyre rajzoltak).
• A rajzolás pontatlansága, elnagyolása miatt jelentős volt az egymásra igénylések, rajzolások száma. A parcella(rajz)-átfedések tisztázása, „helyretétele” alapvető fontosságú.
• A hasznosítási kód váltását követően nem erősítették meg, hogy az addig benyújtott jogcímek igényléseit, EFA elemeket, másodvetéseket fenntartják-e.
• A táblaterület megadásánál négy tizedes pontosságú adatmegadást ír elő a rendelet. Ennek megfelelően az ügyfelek is ennek megfelelően kell, hogy megadják a területeiket, nem pedig két tizedes jegyre történő kerekítéssel.
• A beadófelület által megjelenített tájékoztató, figyelemfelhívó üzenetek figyelmen kívül hagyásából eredő, későbbiekben esetleg negatív következmények (pl.: kötelezően beküldendő dokumentumokra felhívja az ügyfél figyelmét a rendszer; szintén jelzi a rendszer például a zöldítéshez kapcsolódó, a benyújtott adatok alapján tapasztalható esetleges problémákat; támogatási döntéssel rendelkező, ám az ügyfél által mégsem igényelt VP AKG-s poligonok, részterületek stb.).

 

SAPS (területalapú igénylések):

• továbbra is jogszabályi feltétel az 1 hektár ellenőrzött és a Kincstár által jóváhagyott (nem csupán a bejelentett) terület megléte ahhoz, hogy a SAPS-kifizetés eleve teljesíthető legyen.

 

Zöldítés:

• A figyelmeztető üzenetek ellenére sem igényeltek ökológiai fókuszterületet az ügyfelek.
• Másodvetés bejelentése határidőn túl történt (ez jogszabály alapján nem elfogadható), vagy elmaradt a tényleges megvalósítás bejelentése.
• Nem tartották be a diverzifikáció előírásait.

 

Kistermelői támogatási rendszer:

• A 2015. évi SAPS támogatható területnél kisebb területre történt igénylés, vagy nem igazolt a termelő SAPS támogatható terület.
• 0,25 hektár alatti parcellákra igényelt az ügyfél, amire nem jár támogatás.

 

EMGA fiatal gazda támogatás jogcíme:

• Jogi személy ügyfelek nem csatolják a kérelemhez a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat másolatát, illetve a tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arányt igazoló dokumentum másolatát, amennyiben a szavazati arány a létesítő okiratból nem állapítható meg.

 

Termeléshez kötött hízottbikatartás jogcíme:

• A kérelmezett egyedeknek a kérelmező tenyészetéből való kikerülése nem lett bejelentve az ENAR-ban.
• A kérelmezett egyedre vonatkozó vágás vagy export ténye nem kerül bejelentésre az ENAR-ban.
• A vágás céljából értékesített egyed a kérelmezőtől való kikerülést követően nem kerül közvetlenül vágóhídra.
• Az export céljából értékesített egyed a kérelmezőtől való kikerülést követően állattartó típusú tenyészetbe kerül továbbtartásra, ezért már nem a kérelmező az exportálást megelőző állattartó, aki a támogatásra jogosult lehet.
• A vágás/export a rendeletben meghatározott határnapot követően történt.

 

Termeléshez kötött és átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatására vonatkozó jogcímek:

• A szarvasmarhák termékenyítése – kiemelten a mesterséges termékenyítés – nincs bejelentve az ENAR felé, a termelő nem ellenőrzi le a nyilvántartást.
• A kérelem benyújtását követő utólagos ENAR adatmódosítások.
• 40% feletti üszőarány a teljes birtokon tartási időszak alatt.
• A kérelmezett egyed esetében nem teljesül a birtokon tartási kötelezettség, mert az egyed a birtokon tartási időszak vége előtt kikerül a tenyészetből és a kérelmező ennek ellenére sem vonja vissza az egyedre vonatkozó támogatási igényét, pótló egyed bejelentését elmulasztja.
• A kérelmezett egyed nem támogatható fajtájú.
• A termékenyítő bika fajtája nem támogatható.
• A hármas mentességet igazoló kötelező állatorvosi igazolás nem kerül csatolásra vagy más dokumentumot csatol a benyújtó, vagy más nevére szóló dokumentumot csatoltak a kérelemhez.

 

Tejhasznú tehéntartás támogatás:

• Kötelező állatorvosi igazolás nem kerül csatolásra, nem a jogosult állatorvos állítja ki vagy más nevére szólt az igazolás.
• Kérelmezett egyednek támogatási év március 31-ig nincs regisztrált ellése, mégis a támogatás alapjául szolgáló egyedként benyújtásra került rá kifizetési kérelem.
• A kérelmezett állat korábbi évben húshasznú anyatehéntartás támogatásban részesült, így már nem minősül tejhasznú állatnak (még vegyes hasznosítású állat esetén sem!).
• A kérelmezett egyed nem éri el a kívánt életkort.

 

Erdős támogatások:

• EMVA-Mezőgazdasági területek erdősítése jogcím esetében a táblákat nem a megfelelő erdőrészlethez kapcsolják.
  Az igényelhető erdőrészlet után nem kerül megjelölésre a kifizetési igény.
• Erdészeti potenciál esetében a csatolandó mellékletek feltöltése elmarad.
• Erdőszerkezet átalakítása (ENTB) esetében, ha résztelepítésről van szó, mérési jegyzőkönyv csatolása szükséges – ez nem hiánypótolható.
• Erdő környezetvédelmi támogatás jogcím esetében az ügyfelek a célprogram ideje alatt nem minden évben nyújtják be a kifizetési kérelmet (KK) – ha két KK egymást követő év kimarad, akkor jogosultságvesztés, valamint visszafizetés a szankció. Anyagmozgatás esetében a fatömeget kell köbméterben megadni, nem pedig a terület méretét (ha), ezzel együtt a jogcímrendeletben leírtak alapján vezetett munkanapló csatolása sokszor elmarad.
• Natura 2000 erdő jogcímben régi erdőrészlet azonosítóval igényelnek, nem pedig a jelenleg érvényben lévővel.

 

Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás:

Előfordul, hogy a termelők kötnek díjtámogatott szerződést, de nem igényelnek támogatást az EK-n. Az EK-ban bejelentett hasznosítási kódok nem mindig szerepelnek a biztosítási szerződésekben.

 

A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítására azért került sor, mert a minisztérium élt a 2015-ben indult jogcímek felülvizsgálatának uniós jogszabályok alapján biztosított lehetőségével. Ennek révén KAP-reform keretében 2020-ig működő támogatási konstrukcióban továbbra is a húshasznú anyatehén, a hízott bika, a tejhasznú tehén és az anyajuh egyedek, továbbá a rizs, a cukorrépa, a zöldség-gyümölcs-, valamint a fehérjenövények támogatására nyílik mód. A jelzett kultúrák közül átalakul a gyümölcsültetvények támogatása, új jogcímek keretében megjelenik az intenzív és az extenzív gyümölcstámogatás. Szintén új konstrukcióban lesz elérhető az ipari olajnövény termesztés támogatása is. De inkább tekintsük át a részletes szabályokat.

 

Az állattenyésztési jogcímek közül kizárólag a tejhasznú tehén esetében lesz változás:

• az idei évtől csak a március 31-ei állapot számít a jogosult egyedek meghatározásánál (eddig a kérelembeadás dátuma is számított), továbbá
• az a legalább 23 hónapos egyed lesz jogosult tejhasznú tehén, amely március 31-én a kérelmező tenyészetében van (eddig 24 hónapos kor volt előírva).

 

A növénytermesztési ágazatok közül kiemelendők az alábbi korrekciók:

 Rizstámogatás esetén idéntől már hektáronként legalább 2,5 tonna hozamot kell igazolni (betárolása esetén tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal, a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén a számlával vagy felvásárlási jeggyel lehet az igazolást megtenni).

Cukorrépa termeléshez kötött támogatásakor csak egy technikai átvezetésre kerül sor, ugyanis a cukorkvóta rendszerének megszűnése miatt nem lesz szükséges a szállítási jogosultág igazolása.

A zöldségnövények támogatható köre kibővül a zöldségnek minősülő fűszernövényekkel. Ezek a következők: borsmustár - rukkola, menta, citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, rozmaring, tárkony, majoranna. Ezen túl módosul a póréhagyma, vöröshagyma, petrezselyem, padlizsán, paradicsom, uborka vetőmagnormája is.
A jogszabályban alkalmazott megfogalmazás miatt a retkek közül csak a Raphanus sativus var. sativus. lesz támogatható. Fontos eljárási szabály, hogy az EK beadásakor nem kell csatolni a minősített vetőmag-felhasználásról szóló dokumentumokat.

 

A korábban a zöldségnövények között támogatott olajtök (Cucurbita pepo ssp.styrica) egy újonnan kialakítandó borítékba, az ipari olajzöldség megnevezésűbe kerül 2017-től.

 

Az ipari zöldségnövényekre vonatkozó jogcím legnagyobb változása, hogy támogatható új kultúraként jelenik meg a burgonya (Solanum Tuberosum). Ezenfelül még módosul a spenót és egyes borsófélék vetőmagnormája is.

A gyümölcsök esetében az érdemi változás az eddigi támogatási jogcím szétválasztása, ugyanis két gyümölcsboríték kialakítására került sor: extenzív-tradicionális és intenzív ültetvényekre vonatkozó jogcím indul indén. Az intenzív boríték csak a hektáronkénti tőszám értékében tér el az extenzív jogcímtől, a már megismert további feltételeknek mindkét jogcím esetében meg kell felelni. A szakmai szervezet által kért változás során a Vidékfejlesztési Programban ültetvénytelepítési pályázat keretében előírt tőszámértékek átvételére került sor. Így például az alma esetében az extenzív támogatás esetében a tőszám marad a már megismert 400 tő/ha-os értéken, az intenzív esetében pedig 1300 tő/ha-ra emelkedik. Apróbb technikai módosítás, hogy szelídgesztenye esetében – mindkét alborítékban – 50 évre nő az előírt életkor. Ezen túl új kultúrák (áfonya, berkenye, csipkebogyó) válnak támogathatóvá.

Szemes fehérjenövényeket érintő jogcímben módosul a csicseriborsó és az őszi takarmányborsó vetőmagnormájára vonatkozó előírás. Szálas fehérjenövények jogcíme esetében pedig változik a lucerna, a bírborhere, a vöröshere, az alexandriai here és a szegletes lednek vetése során igazolandó legkisebb vetőmagmennyiségének értéke. A fehérjenövények esetében is alkalmazandó az az előírás, hogy az EK beadáskor itt sem kell csatolni a minősített vetőmag-felhasználásról szóló dokumentumokat.

 

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló rendelet, a röviden csak „zöldítési” eljárás gyakorlatainak bemutatásán túl a rendelet részletezi az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit is. A zöldítési eljárásban is több változásokra kell számítani a 2017. igénylési évtől.

 

2017-től az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája bővül az alábbi fajokkal:

• sziki kender (Crotalaria juncea L.),
• négermag (Guizotia abyssinica),
• abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata),
• fekete zab (Avena strigosa),
• pannonbükköny (Vicia pannonica),
• len (Linum usitatissimum),
• takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).

 

Az elmúlt két év tapasztalatai alapján, annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot ír elő az FM. Így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetés nem forgatható be. Az egységes kérelemben bejelentett táblán megvalósított másodvetés, ökológiai jelentőségű másodvetés és zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetés tényleges vetését és esetleges betakarítását vagy beforgatását egységesen a vetést, a betakarítást vagy beforgatást követő tizenöt napon belül kell bejelenteni a Kincstárhoz az elektronikus űrlapkitöltő felületen. Egy másodvetésre vonatkozó tényleges vetési és betakarítási, beforgatási időpontokat külön-külön kell bejelenteni.

 

A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazította a tárca. Így 2017-től a közönséges vagy veteménybabbal bevetett terület akkor ismerhető el ökológiai fókusz területként (EFA), ha május 10. és július 20. közötti időszak teljes tartamában jelen van a mezőgazdasági termelő földterületén.

A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetők EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli csíraszámaránya meg kell, hogy haladja az 50%-ot.

A spárga, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajok, az olasznád, a szilfium és keleti kecskeruta fajok, mint lágy szárú energianövények zöldítési szempontból állandó kultúrának fognak minősülni.            

    Dr. Vásáry Miklós