MENÜ

2016-ban több, mint 2 milliárd forinttal nőtt a díjtámogatott biztosítások állománya

Oldalszám: 13-14
Gazdag Gyula, Tanczné Óvári Csilla 2017.01.18.

Hazánkban öt éve részesülhetnek mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásban a termelők. Ezalatt a rendszer jogszabályi alapja többször változott: 2014-ig az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap szabályai alapján finanszírozott programként működött, 2015-ben átmenetileg nemzeti támogatásként, 2016-tól pedig a Vidékfejlesztési Program keretében igényelhető a támogatás. Szerencsére a termelők a változásokból csak keveset érzékelhettek, hiszen a főbb biztosítási konstrukciók alig módosultak és a díjtámogatott biztosítások egyre népszerűbbé válnak. Jelen összeállításunkban az elmúlt évek eredményeit és a közeljövőben várható változásokat kívánjuk bemutatni.

A biztosítási díjtámogatás 2012-es bevezetése óta az intézkedés fejlődése töretlen, hiszen évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya. Az elmúlt évben különösen kiemelkedő volt a díjállomány növekedése (35 százalék), ami a 2015-ös szinthez képest több mint 2 milliárd forintos bővülést jelentett. Az öt éves fejlődést az alábbi adatok szemléltetik: 

 

Az évről évre tapasztalható díjállomány-növekedés a rendszerben résztvevők közös munkájának sikerét jelzi, melynek eredményeként egyre többen foglalkoznak díjtámogatott biztosításokkal. Míg 2012-ben mindössze 3 piaci biztosító kínált díjtámogatott mezőgazdasági biztosításokat, addig 2016-ban már 4 piaci biztosító és 7 nonprofit biztosító egyesület vett részt az értékesítésben. A csatlakozási lehetőség továbbra is nyitott a többi biztosító, nonprofit biztosító egyesület számára, hiszen mindannyiunk közös célja, hogy a termelők minél szélesebb köréhez eljussanak a díjtámogatott biztosítások.

 

Melyek a díjtámogatásban részesíthető biztosítási konstrukciók?

A rendszer indulása óta három növénybiztosítási konstrukció részesülhet támogatásban, melyeknek a lényeges elemei a következők:

 

  • Az „A” típusú biztosítás egyfajta csomagbiztosítás, ami azt jelenti, hogy valamennyi veszélynemre együttesen köthető. A konstrukció kockázatvállalása a jégesőkár, az aszálykár, a mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár, a tavaszi fagykár, az őszi fagykár, a felhőszakadáskár, a viharkár, és a tűzkár térítésére terjed ki, a biztosítható növények pedig a legnagyobb vetésterületen termesztett szántóföldi növények, mint a búza, a kukorica, az őszi káposztarepce, a tritikálé, a rozs, az árpa és a napraforgó, valamint a hazánkban leggyakoribb ültetvények (szőlő, alma és körte).
  • A B” típusú biztosítás keretében a jégesőkár, a téli fagykár, a viharkár és a tűzkár biztosítható, mely kockázatok külön-külön is választhatók. Ezzel a termékkel az „A” csomagban nem szereplő ültetvények, illetve a fontosabb zöldségnövények biztosíthatók.
  • A „C” típusú biztosítás kockázati köre megegyezik az „A” termékével, azzal a különbséggel, hogy a termelő megválaszthatja, hogy azok közül mely kockázatokra kíván biztosítást kötni.
    A „C” típusú biztosítás a kockázatkezelési szempontból releváns bármely növénykultúrára megköthető, melynek pontos listáját az Egységes Kérelem (EK) benyújtásához a kifizető ügynökség honlapján közzétett Hasznosítási Kódok tartalmazzák.

Az egyes biztosítási típusok eltérő elterjedtségének oka egyrészt a termelői biztosítási szokásokban, másrészt az egyes konstrukciókra vonatkozó eltérő támogatási intenzitásban keresendő. Amennyiben elegendő forrás áll rendelkezésre, a megkötött mezőgazdasági biztosítás díjához 65%-os támogatásban részesülhetnek a termelők. A rendelkezésre álló forrásokat meghaladó támogatási igény esetén azonban visszaosztás (támogatási intenzitás csökkentés) alkalmazandó és a támogatási intenzitás csökkentése az egyes biztosítási típusoknál eltérően történik.

 

A díjtámogatás visszaosztása

A visszaosztás számítása a „C” típusú biztosítások támogatásintenzitásának csökkentésével kezdődik, majd ezt követi a „B” típusú biztosítások díjtámogatásának visszaosztása és az „A” típusú biztosítások támogatása csak legvégül kerül csökkentésre. Az „A” típusú biztosítás ugyanis elsőbbséget élvez, mivel ez a csomagbiztosítás több kockázat ellen véd és ezért ezt célszerű kiemelten támogatni. Amennyiben a forrás még így sem elegendő a díjtámogatásra, mindhárom biztosítási típus díjának támogatása arányosan csökkentésre kerül.

A díjtámogatási rendszer kezdetektől fogva így került kialakításra, hiszen a visszaosztás alkalmazásával biztosítható, hogy valamennyi jogosult termelő támogatáshoz jusson, ugyanakkor az intézkedés forrása is tervezhető. A korábbi évekhez képest lényeges változást jelent azonban, hogy 2016-tól a díjtámogatásnak van garantált minimális szintje. A „B” és „C” típusú biztosítások esetében ez az alsó limit 30%, az „A” típusú biztosításoknál pedig 41,25%. Kis mértékben módosult a visszaosztás számításának menete is, mellyel a „C” típusú biztosítások támogatásintenzitása kedvezőbbé vált. 

Lényeges változás tehát, hogy a „C” típusú biztosítások támogatási intenzitása első körben nem 30%-ig, hanem csak 40%-ig csökken. Ezt az indokolta, hogy a szántóföldi növények biztosítása gyakran integrátoron keresztül történik, mintegy 20%-kal alacsonyabb díjjal, és a termelők számára – a díjtámogatott biztosítások adminisztrációját is figyelembe véve – már nem volt elég vonzó a 30%-os díjtámogatás. A módosítás következtében – mivel az a legnagyobb vetésterülettel rendelkező növényeket érintette – a termelők szélesebb köre juthat a korábbiakhoz képest magasabb mértékű díjtámogatáshoz.

2016-ban közel 11.200 termelő kötött díjtámogatott biztosítást (2015-ben még csak 8.605), így a támogatási igény várhatóan ismét meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a 2014-es, 2015-ös évhez hasonlóan a 2016. évi biztosítási díjtámogatás esetén is visszaosztás válik szükségessé. A támogatás jogosultsági feltételeinek ellenőrzése és a kifizetése még folyamatban van, de a kifizető ügynökségtől származó információk alapján az „A” típusú biztosítást kötő termelők várhatóan a biztosítási díj 65%-át, a „B” típusú biztosítással rendelkező termelők a díj 43%-át, míg a „C” típusú biztosítást kötő termelők a befizetett biztosítási díj 40%-át kaphatják vissza támogatásként.

*várható támogatási intenzitás

 

A biztosítási díjtámogatás igénylése

2016-tól a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében került meghirdetésre, melynek következtében kis mértékben módosultak a támogatási feltételek, melyeket a korábbi jogszabály (19/2014. FM rendelet) helyett Pályázati Felhívás, illetve a VP Irányító Hatóságának közleményei szabályoznak. Az új rendszer kialakításakor az a cél vezérelte a döntéshozókat, hogy a lehető legkevesebb változtatással kerüljön át a biztosítási díjtámogatás a VP intézkedései közé és a már megszokott eljárások, támogatási feltételek megmaradjanak.

Ennek köszönhetően a 2015-ös átmeneti év után ismét támogatási jogosultságot szerezhetnek a mezőgazdasági nagyvállalkozások, valamint újra az Egységes Kérelem felületen kell igényelni a biztosítási díjtámogatást (a 2012–2014-ig terjedő időszak gyakorlatával megegyezően).

Az EK-n beadott támogatási kérelem egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül. A támogatási kérelmek benyújtására a tárgyévi egységes kérelemről szóló rendeletben meghatározott, az Egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakban van lehetőség. Az elmúlt évben a növénybiztosításokhoz a díjtámogatást június 17-éig lehetett igényelni.

A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez mindössze annyit kell tenniük, hogy megkötik a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetik a biztosítási díjat. Támogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj után fizethető.

A jogosultsági feltételek ellenőrzéséhez szükséges adatokat (szerződés adatai, díj igazolása) a biztosító küldi meg a kifizető ügynökség részére. Az ellenőrzéseket követően a VP Irányító Hatósága a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról Támogatói Okiratot állít ki, amely tartalmazza a támogatás összegét valamint a támogatás intenzitását.

A VP-ben a 17.1.1 számú „Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás” című intézkedés keretösszege 2020-ig 23,7 milliárd forintban került megállapításra. Ez a keretösszeg lehetővé tette, hogy a biztosítási díjtámogatás éves forrása 2016-ban 4 milliárd forintra emelkedjen az előző évi 3 milliárd forinthoz képest. 2017-ben várhatóan ugyanezzel a 4 milliárd forintos keretösszeggel kerül meghirdetésre a mezőgazdaság biztosítási díjtámogatás, amely a mezőgazdasági termelők számára megnyugtató módon garantálja a rendszer működését és ösztönzi a termelői öngondoskodást.

A támogatási program elmúlt 5 éve során fokozatosan bővült a biztosítható kockázatok száma, illetve módosult a biztosítható növények köre. 2017-ben ez várhatóan tovább folytatódik. A káresemények definícióját meghatározó Mkk. törvény (2011. évi CLXVIII. tv.) várható módosulása miatt ugyanis a tavaszi fagy kockázata valamennyi növényre kiterjesztésre kerül, valamint bővül az aszálydefiníció. Eddig az aszálydefiníció kizárólag a lehullott csapadékmennyiségen alapult, ami kiegészítésre kerül a napi maximum hőmérsékleti adatokkal. A módosítást követően aszálynak az a jelenség minősül, ha 30 egymást követő napon belül a csapadék összes mennyisége a 10 mm-t nem éri el, vagy 30 egymást követő napon a csapadék összes mennyisége a 25 mm-t nem éri el, és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 Celsius-fokot. A törvény elfogadása esetén a fenti két kritérium egyikének teljesülése is elegendő az aszály megállapításához.

A törvényi definíciómódosulások vonatkoznak a biztosítási díjtámogatási rendszerre is, ezért a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások nyújtotta védelem bővül. Ez remélhetően hozzájárul a termelők biztosításkötési hajlandóságának javulásához, az ügyfélelégedettség növeléséhez, és tovább bővül azon termelők köre, akik a mezőgazdasági kockázatkezelés eme formáját, a biztosításkötést választják.

Gazdag Gyula, Tanczné Óvári Csilla