MENÜ

Nagyon jól áll a költségvetés, jelentős adócsökkentés jöhet, a növekedés pedig jövőre közelítheti a 4%-ot

Oldalszám: 8-9
Váradi Beáta 2016.11.09.

A költségvetés hiánya a GDP 1%-át tette ki a 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti egy évben. A bevételek a korábbi intézkedéseknek – például az online pénztárgépeknek és az elektronikus útdíjnak – és részben a gazdaság belső motorjainak megindulásának köszönhetően továbbra is gyorsabban bővülnek, mint a féken tartott kiadások. Ezzel együtt 2016-ban a hiány a GDP 1%-a alá csökkenhet, szemben a kormány 1,7%-os hiánycéljával. Így 2017-re akár 500-700 milliárd forintos adócsökkentésre/kiadásnövelésre is sor kerület, ami elegendő lehet az egyszámjegyű szja-ra, vagy egy 5 százalékpontot meghaladó tb-járulékkulcs-csökkentésre, vagy akár a szektoradók kivezetésére.

A költségvetés jó teljesítményét támogatta a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, a rekord alacsony munkanélküliség és a közszféra dolgozóinak béremelése, aminek köszönhetően a társadalombiztosítás bevétele 7,6%-kal emelkedett. A jövedelemadó-bevétel pedig úgy nőtt 13,2%-kal, hogy az szja-kulcs 16-ról 15%-ra csökkent. A társaságiadó-bevétel még egy nagy egyszeri tételt kiszűrve is 5,5%-kal nőtt. A bővülő fogyasztás és az online-pénztárgépek miatti fehéredés hatására az áfa-bevételek 5,1%-kal nőttek, míg a termelési adóbevétel 2,6%-kal emelkedett annak ellenére, hogy az EU-források lehívása nagyon alacsony szintre süllyedt. A dinamikus bevétel-emelkedés mellett a kiadások továbbra is csak visszafogottan bővültek. Ebben kulcsszerepet játszott a rekord alacsony kamatszint miatt mérséklődő kamatkiadás, de a fegyelmezett gazdálkodás miatt nominálisan csökkentek a működési kiadások is. A bérek 5,5%-kal, míg a szociális kiadások csak 1,3%-kal emelkedtek. A beruházások pedig – az EU-s források visszaesésével párhuzamosan – nominálisan 50%-ot estek. A fenti tételek miatt az elmúlt 25 évben nem látott alacsony szintre csökkent a költségvetés hiánya. Ezt a képet erősíti, hogy a szeptember végi előzetes adatok is másfél évtizedes rekord alacsony hiányt (2,4 milliárd Ft) mutatnak.

 

Mit várhatunk a 2017-es költségvetéstől?

Várhatóan tovább erősödik a fogyasztás, miközben a magán- és állami beruházások egyaránt élénkülhetnek, a foglalkoztatottság bővül majd, a bérek pedig emelkednek, így számolhatunk a költségvetési bevételek további gyors bővülésével. Ezen túl az EU-s előírásokkal összhangban emelkedik a dohányáruk jövedéki adóterhe és az üzemanyagok jövedéki adóját a Brent típusú olaj árának változásához kötik. Ezen tételek ellensúlyozzák majd, hogy jövőre már nem jelentkezik a köztulajdonban lévő földterületek értékesítéséből származó egyszeri, 2016-ban beérkező 270 milliárd forintos bevétel. Felismerve a javuló költségvetési helyzetet a kormány már korábban elkezdte az adócsökkentést (szja-csökkentés, bankadó). Már bejelentetésre került az is, hogy 2017-től 5%-ra csökkentik a nyerstej, a tejtermékek, a tojás és a baromfihús áfáját, miközben az éttermi szolgáltatásoké 2017-ben 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra csökkenhet majd. Kiterjesztésre kerülnek továbbá az szja-hoz kapcsolódó adókedvezmények is (kétgyermekes családok adókedvezményének emelése). Megindult a kiadások növelése is, bejelentésre került az új lakástámogatási rendszer – CSOK –, volt béremelés a közszférában, lesz útépítés és kulturális beruházásokra is sor kerül. Ezen túl azzal kalkulálunk, hogy jövőre ismét élénkül majd a kormány beruházási aktivitása, a kiadások 2000 milliárd forintra emelkednek az idei 1400 milliárdról, ahol a növekmény nagyobb részét az EU-s forrásokból, mintegy a harmadát pedig saját forrásból finanszírozhatja a kormány. Figyelembe véve a fent ismertetett tételeket, a kitűzött jövő évi deficitcélt és a vártnál jobb költségvetési pozíciót, számításaink szerint mintegy 500–700 milliárd forintos, a GDP 1,5–2%-át kitevő mozgástér marad a költségvetésben adócsökkentésre, vagy a kormányzati kiadások növelésére 2017-ben anélkül, hogy veszélybe kerülne a kitűzött deficitcél.

És mire lehet ez elegendő? Annak érdekében, hogy érzékelni lehessen a nagyságrendet az említett mozgástér elég lehet (1) az ágazati különadók és minden 20 milliárd forintnál kevesebb bevételt hozó adó kivezetésére (2), a munkaadói társadalombiztosítási járulék jelenlegi 27%-os szintjének 6–8 százalékponttal való mérséklésére (3), az egyszámjegyű szja-kulcs bevezetésére (15%-ról 9%-ra). Az eddig napvilágot látott információk szerint a kormány jó eséllyel a járulékkulcs-csökkentése mellett teszi le voksát, azzal a feltétellel, hogy a munkáltatóknak az így képződött megtakarítás egy részét alkalmazottaik bérének emelésére kell fordítaniuk.

Amennyiben megvalósul az adócsökkentés, az a továbbra is erős fogyasztással, az élénkülő magánberuházásokkal (mint például a lakásberuházások) és az EU-s forrásfelhasználás bővülésével együtt akár 4% közelébe is gyorsíthatják a hazai GDP bővülését 2017-ben.

Váradi Beáta
OTP Elemzési Központ